Céges kölcsön tagnak: mi lesz, ha jön a végelszámoló?

Megosztás Tetszik

Kft. saját tagjának adott kölcsönt, amit a német állampolgárságú tag nem fizet vissza. Milyen adók, járulékok terhelik a kft.-t, illetve a magánszemélyt? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.

Kft. a saját tagjának (a tag német magánszemély, és egyedüli tag) adott kölcsönt euróban, amelyre a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékos kamatot számított fel. A kft. végelszámol, viszont a tag nem fizette vissza a kölcsönt, és nem is fogja visszafizetni. Milyen adók, járulékok terhelik a kft.-t? Milyen adók, járulékok terhelik a német állampolgárságú magánszemélyt? Esetleg van-e illetékvonzata? – kérdezte olvasónk.

A Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 2011. évi LXXXIV. törvény (egyezmény) rendelkezése szerint a vagyon ott adóztatható, ahol a vagyont szerző belföldi illetőségű. Az egyezmény ettől eltérő rendelkezést az ingatlanvagyonra, a telephely üzleti vagyonára és nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajókból és légi járművekből, illetve belvízi szállításra használt hajókból és az ilyen hajók és légi járművek, illetve belvízi hajók üzemeltetésére szolgáló ingó vagyonból származó jövedelemre tartalmaz. Ha tehát a német illetőségű magánszemély nem fizeti vissza a kölcsönt, mi által gazdagodik, a jövedelem Magyarországon nem adóköteles. 

Ha a követelés a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása alapján behajthatatlan, akkor azt a kft.-nek le kell írnia hitelezési veszteségként, ami nem növeli az adózás előtti eredményt. Ha a követelés nem behajthatatlan a Szt. szerint, de a kft. értékvesztést számolt el és nyilvántartott értékvesztést mutat ki, akkor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) előírása szerint jogosult a követelés 20 százalékával, legfeljebb a nyilvántartott értékvesztéssel csökkenteni az adóalapot.

Ha a kft. a követelést elengedi, akkor azt egyéb ráfordításként kell elszámolnia, amely nem csökkenti a társasági adó alapját. 

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) előírása szerint követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében az Itv.-t akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XCVII. törvény (szja-törvény) szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.

Az szja-törvény szerint belföldi illetőségű magánszemély:

a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);

b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja;

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá

d) az a)-c) pontban nem említett természetes személy, akinek

da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;

db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;

dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg;

azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik, továbbá az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.

Ha a német magánszemély e rendelkezéseknek nem felel meg, akkor nem belföldi illetőségű, és a követelés meg nem fizetése révén szerzett vagyona nem illetékköteles.

[Irányadó jogszabályhelyek: egyezmény 21. cikk, Szt. 3. § (4) bekezdés 10. pont. Tao. 4. § 4a) pont, Itv. 2. § (4) bekezdés, szja-törvény 3. § 2. pont.]