adozona.hu
Pénzt vesz fel az ügyvezető a cég számlájáról, így adózik
//adozona.hu/adozas_rendje/Kifizetes_biztositasi_kotelezettseg_nelkul__6KA4GC
Pénzt vesz fel az ügyvezető a cég számlájáról, így adózik
Tetszik
A 2018/54. számú adózási kérdés érdekes egyedi esetet tárgyal, aminek több közérdekű tanulsága is van. A történet lényege, hogy egy gazdasági társaság munkaviszonyban álló ügyvezetője 2017-ben több alkalommal úgy vett fel pénzösszegeket a kft. pénzforgalmi számlájáról, hogy e tételeknek a társaság érdekében történt felhasználását semmilyen bizonylat vagy okirat nem igazolta. A felvetett kérdés arra irányult, hogy milyen adóvonzatai vannak a szóban forgó összegnek.
Első olvasatban a felek között fennálló jogviszonyt kellene megvizsgálni, ami alapján az összegeket munkabérnek tekintenénk, és ennek megfelelően állapítanánk meg a közterheket a szociális hozzájárulási adótól a szakképzési hozzájáruláson keresztül, egészen az egyéni járulékokig.
Az adóhatóság megközelítése azonban más volt, és a vizsgálódása során abból indult ki, hogy az összeg tekintetében kifizetőnek minősül-e az említett társaság. Álláspontja szerint nem.
A kifizető fogalmát a kérdéses időszakban – az immár régi – adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. törvény) 178. szakaszának 18. pontja határozta meg, amely fogalom megegyezik az új Art. (2018. évi CL. törvény) 7. paragrafus 31. pontjának meghatározásával. E szerint kifizetőnek minősül az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti.
Az adóhatóság megítélése szerint a „kifizetői minősítés az adóköteles jövedelem juttatását feltételezi, a „juttatás” egy aktív, erre irányuló szándék alapján megvalósított cselekmény. Az a körülmény, hogy a társaság a magánszemély általi pénzfelvételről utólag értesül – továbbá, hogy egyet nem értése esetén módjában áll megtenni a szükséges intézkedéseket – nem feleltethető meg a jövedelemjuttatás szándékos, aktív tevékenységet feltételező fogalmának.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, ez esetben milyen közterhekkel kell számolni.
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
2018. évi 8. számú Adó és Vámértesítőben
A leírtak helyes értelmezéséhez jó lenne ismerni a 2018/54 számú adózói kérdést. Hol lehet megtalálni ?
Aggasztó, amit a NAV a bankszámláról felvett pénzek kapcsán csinál. Egyrészt kölcsönnek minősül, amiről van pénztárbizonylat és főkönyvi nyilvántartás, de rögtön egyéb jövedelem, amiről nincs nyilvántartás és nincs bizonylat...
Volt olyan eset, hogy a könyvelő "lenyelte" a nyilvántartásokat, mert pénzügyi vitájuk volt és a tulajdonosok nem értették, hogy a NAV az amúgy teljes törvényes készpénzfelvételekből - a főkönyv és a kartonok hiányában - "egyéb jövedelmet gyártott". Az se érdekelte a hivatalt, hogy a tulajdonosok csak a leadózott jövedelmeikből adott kölcsönöket fizették vissza maguknak, a saját cégükből. Agyrém. Az igazság persze a NAV-nál senkit sem érdekelt.
Ilyenkor mindig elgondolkozom, hogy a felügyeleti intézkedési lehetőség bekorlátozása 1 évre vajon tényleg szerencsés volt-e? Amikor az igazságukat keresőkkel összefutok, már gyakran letelt az 1 év, a perindítás pedig eszméletlenül bonyolult lett volna, így általában nem is került rá sor. A hivatal pedig ilyenkor azt hiszi, hogy igaza volt.
UI: A legjobb esetem 2012 körül az volt, hogy a NAV 2 iskolapadban ülő kiskorút "vádolt meg" azzal, hogy a szülei helyett ők gyarapodtak. Szerencsére a bíró úr - abban az ügyben - igazságos döntést hozott, és a kiskorúkra vonatkozó határozatok végül hatályon kívül lettek helyezve. Természetesen az adóhatóságnál a jogszabálysértő határozat kapcsán a haja szála se görbült senkinek.
Az adóhatóságnak a fellebbezési illeték ötszörösét kellene térítenie minden jogszabálysértő határozata után.