További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyetemista foglalkoztatásának különös esete: többet is dolgozna, ha ráérne

  • adozona.hu

Szervizt üzemeltető kft. egyetemista munkavállalót foglalkoztat, időkeretben. Napi 4 órára van bejelentve és heti 20 órát dolgozik, egyenlőtlenül elosztva, ahogy az ideje engedi. Felmerült, hogy néha szívesen dolgozna többet, és igény is lenne a munkájára, de nem 50 százalékos túlórapótlék mellett, hanem normál fizetéssel szeretné fizetni a munkáltató a plusz óráit. Milyen foglalkoztatási formában lehetne őt alkalmazni, hogy a folyamatosan változó munkája alapbérként, pótlék nélkül legyen kifizethető? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám munkajogász szakértőnk válaszolt.

Szervizt üzemeltető kft. egyetemista munkavállalót foglalkoztat, időkeretben. Napi 4 órára van bejelentve és heti 20 órát dolgozik, egyenlőtlenül elosztva, ahogy az ideje engedi. Felmerült, hogy néha szívesen dolgozna többet, és igény is lenne a munkájára, de nem 50 százalékos túlórapótlék mellett, hanem normál fizetéssel szeretné fizetni a munkáltató a plusz óráit. Mivel előre semmilyen ígéretet nem tud tenni, hogy mikor és mennyivel tudna többet dolgozni, mindig csak adott hónap elején, az egyéb elfoglaltságai ismeretében tudna munkát vállalni, ezért a munkaidejét nem szívesen emelné a munkáltató. A munkaidőkeret meghosszabbítása azért nem oldaná meg a problémát, mert amikor többet dolgozik a munkavállaló, több bért is szeretne kapni, amihez nem csak hónapok múlva szeretne hozzájutni. Milyen foglalkoztatási formában lehetne őt alkalmazni, hogy a folyamatosan változó munkája alapbérként, pótlék nélkül legyen kifizethető?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdés logikus, de ha végigvesszük a lehetőségeket, nem sok választás marad, a jelenlegi feltételek mellett.

Először is a munkaidőt a munkáltató vagy általános munkarendben osztja be vagy pedig munkaidőkeretben. A munkaidőkeret annyiban rugalmas, hogy a vállalt munkaidő-mennyiséget a keret időtartama alatt lehet szétosztani elkerülvén ezzel a szükségtelenül, munkaidő-beosztás okán keletkező rendkívüli munkavégzést.

A munkaidőkeret annyiban viszont rugalmatlan, hogy a vállalt munkaidő-mennyiséget a munkáltató köteles is beosztani, azaz, ha például heti 5x5 órára emelnék a heti munkaidőt, és ennél kevesebb időre osztanák be munkavégzésre a dolgozót, a ledolgozatlan munkaidőt is állásidővel ki kellene fizetni. A többletet viszont minden esetben rendkívüli munkavégzésként kell elszámolni. Rendkívüli munkavégzés esetén egyebekben kompenzáló pihenőidő is adható a munkaszüneti napi és a pihenőnapra elrendelt munkavégzés eseteit leszámítva.

A kérdésben vázolt esetre egyik atipikus foglalkoztatási forma sem alkalmazható, a ledolgozandó munkaidő-mennyiség egyik esetben sem a munkavállaló szabadidejétől függ.

A fentiek alapján az a megoldás marad, hogy többhavi munkaidőkeretben állapodnak meg a felek, azzal a kiegészítéssel, hogy ha valamely hónapban többet dolgozik a munkavállaló, akkor munkabérelőleget nyújt számára a munkáltató, amit levon abban a hónapban, amikor kevesebb a munkával töltött idő. A munka törvénykönyvéről szóló törvény (Mt.) 161.paragrafusának (2) bekezdése alapján az előleg a munkavállaló hozzájárulása nélkül a munkabérből levonható.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Közösségi szolgáltatás áfájának könyvelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szochokedvezmény változása

Lepsényi Mária

adószakértő

Tiszteletdíj II.

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X