Buktatók és megoldások az ICT-engedéllyel rendelkezők foglalkoztatásánál – gyakorlati példával

  • Czibók Viktória, a KPMG People Services csapatának szenior menedzsere

Egyre több magyarországi vállalat alkalmaz harmadik országbeli munkavállalókat, ez azonban számos adózási, társadalombiztonsági, jogi és adminisztratív kockázatot hordozhat. Fontos tudni, mi a helyes eljárás, hogy elkerülhetők legyenek a tipikus hibák.

A globális munkaerőpiac folyamatos átalakulása, valamint a magyarországi gazdasági növekedés és beruházások élénkülése következtében egyre több hazai cég foglalkoztat harmadik országbeli munkavállalókat, különösen a multinacionális cégcsoportok magyar leányvállalatai. Az egyik leggyakoribb konstrukció az Intra-Corporate Transfer (ICT) engedéllyel történő áthelyezés, amely lehetővé teszi, hogy a külföldi anyavállalat munkavállalója kiküldetés keretein belül ideiglenesen Magyarországon dolgozzon.

Az ICT-engedélyes foglalkoztatás azonban jóval összetettebb, mint egy egyszerű HR-adminisztrációs feladat. A vállalatvezetőknek és HR-szakembereknek számos, egymással összefüggő adózási, társadalombiztosítási, jogi és adminisztratív szabályt kell ismerniük és alkalmazniuk, amelyek megsértése jelentős pénzügyi és jogi kockázatokkal járhat mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára.

Intra-Corporate Transfer, ICT, ICT-engedély, áthelyezés, munkavállaló, foglalkoztatás, anyavállalat, külföldi anyavállalat, HR, munkáltató, multinacionális cégcsoport
Gyakori hiba, hogy nem megfelelően dokumentálják a munkavállaló adóilletőségét (például hiányzik az illetőségigazolás, nincs naprakész utazási napló), ami kettős adóztatáshoz vagy adóelkerüléshez vezethet.
Forrás: Pexels

Az ICT-engedély jogi és gyakorlati háttere

Az ICT-engedély lényege, hogy a munkavállaló hivatalosan továbbra is a külföldi anyavállalat alkalmazásában marad, miközben Magyarországon, a cégcsoport magyar tagjánál végez munkát meghatározott időtartamra. Az engedély megszerzése szigorú feltételekhez kötött, és a foglalkoztatás során speciális szabályokat kell alkalmazni mind a juttatások, mind az adminisztráció terén.

A magyar társaság ICT-engedélyes munkavállalónak nem folyósíthat alapbért, kizárólag meghatározott juttatásokat (például lakhatási támogatást, utazási költségtérítést) biztosíthat számára. A munkavállaló bérét továbbra is a külföldi anyavállalat fizeti, azonban bizonyos feltételek mellett ez a külföldi munkáltató által juttatott jövedelem magyar adó- és járulékkötelezettség alá eshet.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• adózási kötelezettségek és kockázatok,

• társadalombiztosítási szabályok és gyakorlati problémák,

• tipikus hibák és kockázatok a gyakorlatban,

• gyakorlati példa,

• ajánlások a helyes eljárásra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Havi járulékbevallás többhavi felmentés esetén

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Jövedéki adó visszaigénylése vagonok mozgatása esetén

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink