Koronavírus: 12 tagállam helyreállítási tervéhez már adja is a pénzt az EU

Megosztás Tetszik

Az európai uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin mai ülésén elfogadta 12 tagállam nemzeti helyreállítási tervét, amelyek fő célja a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpra állás finanszírozása.

A 27 uniós tagállam közül az elsők között Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Portugália, Szlovákia és Spanyolország kapott zöld utat ahhoz, hogy a vissza nem térítendő támogatásokra és a hitelekre vonatkozó, legfeljebb 13 százalékos előfinanszírozást engedélyező megállapodásokat írjanak alá.

A további kifizetéseket attól tették függővé, hogy a nemzeti kormányok teljesítik-e a zöld és digitális reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, illetve az elköltött pénzek megfelelnek-e az EU által előre meghatározott céloknak.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke a testület keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a bizottság a lehető leggyorsabban el fogja bírálni azon tagállamok helyreállítási tervét, amelyek már hivatalosan benyújtották, és további párbeszéd folytat azokkal a tagországokkal – ez esetben Bulgáriával és Hollandiával –, amelyek még nem véglegesítették terveiket.

Újságírói kérdésre válaszolva Dombrovskis kijelentette: az Európai Bizottság még nem fejezte be a magyar terv értékelését, de folyamatos kapcsolatban áll az illetékes magyar hatóságokkal, és a határidő két hónapos meghosszabbításának elfogadását fogja kérni tőlük.

"Az uniós bizottság minden tagállammal együttműködik annak érdekében, hogy nemzeti helyreállítási tervei megfeleljenek a közös célkitűzéseknek és az uniós jogszabályoknak" – tette hozzá.

Az EU a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozásról szóló rendeletben hat szakpolitikai pillérhez kapcsolódóan határozta meg a pénzek elköltését. E területek közé tartozik a zöld és digitális átállás, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a társadalmi és területi kohézió, de ugyancsak fontos reformterület az ipar dekarbonizációja, az épületek felújítása, a közigazgatás digitalizációja és a munkaerő átképzése.

Az Európai Bizottságnak a nemzeti terv benyújtását követően – kivéve, ha az érintett tagállammal halasztásról állapodik meg – két hónap áll rendelkezésére a terv értékelésére és a jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat előterjesztésére. A tagállami szakminisztereket tömörítő Tanács ezt követően egy hónapon belül megvizsgálja a javaslatot. A határozat elfogadását követően a tagállam kétoldalú finanszírozási megállapodásokat írhat alá a bizottsággal, és két hónapon belül megkaphatja a megállapodás szerinti előfinanszírozást.

Varga Mihály: a magyar gazdaság terven felül növekszik

A magyar gazdaság újraindítása gyorsabb az uniós országokénál. Ezt immáron Brüsszelben is elismerik – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) után. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a magyar tárcavezető hozzátette: az Európai Bizottság nyári előrejelzésében jelentősen – 5 százalékról 6,3 százalékra – módosította a magyar GDP idei növekedésére vonatkozó prognózisát, míg az Európai Unióban 4,8 százalékos bővülést várnak a szakértők.

Jövőre Magyarországon 5, az unió egészére 4,5 százalékos növekedést valószínűsít az Európai Bizottság – hangsúlyozta a pénzügyminiszter, és kiemelte: ez egybevág több nemzetközi szervezet és elemző előrejelzésével és alátámasztja, hogy "lépéselőnyt szereztünk az unió más országaihoz képest".

Míg az Európai Bizottság prognózisa szerint a tagállamok gazdasági teljesítménye 2022 végére térhet vissza a járvány előtti szintre, a Pénzügyminisztérium becslése szerint a magyar gazdaság újraindításával már idén elérhetik a járványt megelőző szintet – hangsúlyozta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter kifejtette: a biztató előrejelzések ugyanakkor önmagukban nem elegendők. "A magyar kormány azért dolgozik, hogy elérjük a célul kitűzött 5,5 százalékos gazdasági növekedést. Ha ez sikerül, akkor 2022-ben teljesíteni tudjuk a gyermeket nevelők szja-visszatérítését, amely az Európai Bizottság szerint is hozzájárulhat a dinamikus gazdasági bővüléshez" – magyarázta a tárcavezető.

A miniszterek tájékoztatást kaptak a G20 pénzügyminiszteri és jegybankelnöki találkozó eredményéről is. Ezzel kapcsolatban a miniszter leszögezte: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) "kétpilléres" nemzetközi adózási javaslatcsomagja még messze áll attól, ami elfogadható Magyarország számára. "Továbbra is elutasítunk minden olyan nemzetközi megoldást, amely a tisztességes adóversenyt korlátozza" – tette hozzá.

Varga Mihály beszámolt arról is, hogy a pénzügyminiszterek jóváhagyták a Bizottság által értékelt első 12 nemzeti helyreállítási terv elfogadásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatokat, így egy lépéssel közelebb értek ahhoz, hogy ténylegesen működésbe lépjen az állam és kormányfők által egy éve elhatározott Helyreállítási és Ellenálló Képességi Eszköz (RRF).