25 év alattiak szja-mentessége – Mi várható?

Megosztás Tetszik

Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben egy rádióinterjúban jelentette be, hogy 2022. január 1-jétől a 25 évnél fiatalabb munkavállalók esetében a kormány teljes személyijövedelemadó-mentességet ad. Bár a részletek egyelőre nem ismertek, a rendelkezésre álló információk alapján a témával kapcsolatban Radnai Károly, az Andersen Adótanácsadó Zrt. vezérigazgatója a Trend FM Rádió reggeli műsorában nyilatkozott.

A kormányfő szerint az szja-elengedés éves szinten hozzávetőlegesen 130–150 milliárd forint kiesést okoz majd a központi költségvetésnek. Gyakorlatilag ez az egyetlen biztos támpont, amiből következtetni lehet a tervezett intézkedés volumenére és részleteire, számos kérdés azonban továbbra is nyitva áll. Ezekre próbálunk meg választ adni az Andersen Magyarország az alábbiakban.

Csak arra a jövedelemre fog vonatkozni majd a kedvezmény, amely munkaviszonyból származik?

Ez lenne a logikus. Amikor a négygyermekes családanyák szja-mentességét bevezették, a döntéshozók egyértelművé tették, hogy az csak a foglalkoztatási viszonyból származó jövedelemre vonatkozik. Tehát ha a családanyának egyéb forrásból, például ingatlanértékesítésből vagy osztalékfizetésből származó jövedelme keletkezik, azok után meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót. Várhatóan hasonló elv mentén fogják megalkotni a 25 év alatti fiatalokra is a szabályokat.

Kombinálni lehet-e majd az szja-mentességet más kedvezményekkel?

A kormányfő nyilatkozatát szakmai körökben kétféleképpen értelmezik. Az egyik értelmezés szerint kizárólag szja-mentességről van szó, a másik szerint az adómentesség mellett járulékmentességről is. A kettő között meglehetősen nagy különbség van a költségvetésre gyakorolt hatás és a családi adókedvezmény számítása szempontjából. Mert abban az esetben, ha valakinek nem volt eddig elég az szja-kötelezettsége, akkor a magánszemély által fizetendő egyéni járulékok terhére még szintén igénybe vehetett családi adókedvezményt. Ha tehát csak szja-mentességről beszélünk, akkor ez a módszer továbbra is működhet, ha viszont járulékmentességgel is párosul, akkor már nem lesz miből érvényesíteni a többlet kedvezményt.

Ha a 130–150 milliárdos költségvetési terhet vesszük alapul, melyik változat lehet reálisabb?

Az adómentesség mellett járulékmentességet is feltételező változathoz képest a kizárólag szja-mentesség körülbelül harmadakkora bevételkiesést jelent a költségvetésnek. Ez az arány könnyen levezethető az adó- és járulékkulcsokból is, hiszen a 15 százalékos szja mellett a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékos, az egyéni járulékok pedig összességében kb. 18 százalékos terhet képviselnek.

A kormányfő által említett 130–150 milliárd forint a kizárólag szja-mentességet jelentő változatot valószínűsíti, bár a számítást nehéz ellenőrizni az érintett korosztályra jellemző demográfiai viszonyok összetettsége és a rendelkezésre álló publikus adatok pontatlanága miatt. A képletet ráadásul a koronavírus-járvány előre nem becsülhető hatásai is bonyolítják.

Az szja-mentesség eredményezheti-e a fiatalok nagyobb arányú foglalkoztatását?

Biztos, hogy a tervezett intézkedésnek lesz ilyen irányú hatása, de csodát ebből a szempontból ne várjunk tőle! Nyilvánvaló, hogy a 25 év alatti munkavállalók nettó fizetése emelkedni fog, ami nagyobb mozgásteret ad a munkáltatóknak, hogy vonzóbb bércsomagot kínáljanak számukra. Önmagában azonban ez az intézkedés nem csökkenti a munkaviszonyhoz kapcsolódó költségeiket, és nem teszi őket motiválttá abban, hogy az egyébként fekete foglalkoztatási viszonyaikat átalakítsák és kifehérítsék.

Milyen intézkedések segítenék elő hatékonyabban a fiatalok nagyobb arányú foglalkoztatását?

A munkáltatók által fizetett járulékok csökkentése célszerűbb megoldás lenne, ez tenné őket igazán érdekeltté a fiatalok alkalmazásában. A nyugdíjasok esetében a járulékmentesség 2019 eleji bevezetése egyértelműen azt eredményezte, hogy a munkáltatók nagyobb arányban kezdték el foglalkoztatni őket, elsősorban azokon a területeken, ahol munkaerőhiány volt tapasztalható.

Milyen egyéb hatása lehet a 25 év alattiakra érvényes szja-mentesség bevezetésének?

A negatív hatások között említhető, hogy mindenképpen torzítani fogja a munkaerőpiaci viszonyokat az a furcsa helyzet, hogy 25 év alatt többet lehet majd keresni, mint 25 év felett. Szakmailag az is visszalépésnek tekinthető, hogy az eddig rendkívül koherens, egykulcsos szja-rendszer gyakorlatilag kétkulcsossá válik.

Pozitívum viszont, hogy a fizetések emelkedése várhatóan több olyan fiatalt tarthat itthon, aki külföldi munkavállalásban gondolkodik. Az intézkedés ilyen irányú hatását valószínűleg egyértelműen ki lehet majd mutatni.

A fiatalok szja-mentessége közelebb hozhatja az egyszámjegyű szja bevezetését?

Szoros összefüggés nem áll fenn a két intézkedés között. A Pénzügyminisztérium hosszú évek óta azt hangoztatja, hogy az egyszámjegyű szja bevezetése akkor valósítható meg, ha azt a költségvetési folyamatok lehetővé teszik. A koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások miatt rövid- és középtávon valószínűleg nem számolhatunk ezzel a lehetőséggel.