hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tb-kötelezettségek többes vállalkozói jogviszonyban

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Ha az egyéni vagy társas vállalkozó egyidejűleg más vállalkozásban is társas vállalkozónak minősül, akkor ez a tény szinte bizonyosan érinti a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit. Alapvetően a vállalkozó döntése, melyik vállalkozásában viseli a magasabb terheket. Ugyanakkor e döntésnek is vannak bizonyos korlátai. Cikkünkben ezt járjuk körbe.

A témát érintő előírások közül talán a legközismertebb, hogy a biztosított (heti 36 órás munkaviszonyban nem álló és nem diák) többes jogviszonyban álló vállalkozó csak egy vállalkozásban kötelezett minimális adó- és járulékfizetésre, míg a többi vállalkozásában a tényleges jövedelme képezi a kötelezettségek alapját.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 31. paragrafusának (5) bekezdése ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot (havonta a minimálbér vagy garantált bérminimum 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, illetve 100 százaléka után 10 százalékos nyugdíjjárulékot) – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.

Így tehát, ha a természetes személy egyidejűleg kettő vagy több vállalkozásban társas vállalkozó, akkor január 31-éig döntheti el, melyik cégben tesz eleget minimális járulékfizetési kötelezettségének, amit az év folyamán nem változtathat meg.

A Tbj. végrehajtását segítő 217/1997. kormányrendelet (Tbj. R.) 7. paragrafusának (1) bekezdése ezt annyival egészíti ki, hogy január 31-éig a vállalkozónak írásban kell értesítenie a döntéséről az érintett vállalkozásokat.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mi a teendő év közben keletkező többes jogviszony esetében, s milyen szabályok vonatkoznak az egyszerre egyéni és társas vállalkozókra, a katásokra, valamint a szochofizetési kötelezettségre.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózó őstermelő

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő helyi iparűzési adó 2023

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő iparűzési adó megosztása

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink