hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tao, kiva, kata szerint adózók iparűzési adója – összehasonlítás példákkal

  • Pölöskei Pálné, okleveles adószakértő és okleveles könyvvizsgáló

Írásunk az eltérő jövedelemadózást alkalmazók iparűzésiadó-kötelezettségét veti össze azonos árbevétel mellett, példákon is levezetve.

Taoalanyok iparűzési adója

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. §-a írja elő az iparűzési tevékenységet folytató, jövedelemadót a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao tv.) előírtak szerint fizető vállalkozások által fizetendő iparűzésiadó-kötelezettséget. 

Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a Htv. 39. § (4)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint számított – összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

(Az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke a vállalkozó nettó árbevétele összegétől függően, csökkentett összegben vonható le, ha a nettó árbevétel meghaladja az 500 millió forintot. Ezzel e cikkben nem számolunk, mivel a kiva- és a kataalanyoknál nem jellemző az 500 millió forintot meghaladó árbevétel). 

A vállalkozás, ha nettó árbevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor választhatja adóalapnak – az adóhatósághoz történő évenkénti bejelentéssel – a nettó árbevételének 80 százalékát.

Az adó mértéke maximum 2 százalék – 2021-ben a 21NYHIPA nyomtatványon bejelentést tett, legfeljebb 4 milliárd forint nettó árbevételt vagy ugyanezen összegű mérlegfőösszeget elérő mikro-, kis- és középvállalkozás esetében maximum 1 százalék – lehet.

Olvassa el a téma kapcsán az Adózóna "Iparűzési adó csökkentése, adóalap megosztása – három kérdés, három válasz", "Hipa megosztása őstermelőnél", valamint "Bírság bevallás késedelmes benyújtása miatt: fel kell-e szólítani előtte az adózót?" című írásait is!

Az önkormányzat megállapíthat rendeletében adómentességet, adókedvezményt, de mivel ez vonatkozik minden vállalkozásra, függetlenül attól, hogyan fizet jövedelemadót, így ezzel a cikk nem foglalkozik. 

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit kell tudni a kivások és a katások iparűzési adójáról, valamint, hogy megtekinthesse összehasonlító példáinkat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bt. kültag alkalmi munkavállalóként

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink