Kivás bt. vagy átalányadózó egyéni vállalkozó: kinek, mi kedvezőbb? Nézzünk egy példát!

Megosztás Tetszik

Olvasónk kiskereskedelmi tevékenység végzéséhez és két alkalmazott foglalkoztatásához készített kalkulációt. Szerette volna megtudni, hogy kivás bt. vagy átalányadózást választó egyéni vállalkozóként lenne-e kedvezőbb számára a működés. Olvasói kérdésre Császár Zoltán adótanácsadó, jogász válaszolt.

• éves nettó bevétel: 60 000 000 forint,
• költséghányad 90 százalék: 54 000 000 forint,
• jövedelem: 6 000 000 forint,
• mentesített adóalap: 1 200 000 forint,
• adóalap, amely után az adókat meg kell fizetni: 4 800 000 forint,
• szja fizetendő éves szinten: 720 000 forint + alkalmazottól levont szja 29 250 forint,
• tb fizetendő éves szinten: 888 000 forint + alkalmazott levont tb 36 075 forint,
• szocho: 624 000 forint + alkalmazott után fizetendő szocho 25 350 forint,
• iparűzési adó: 57 600 forint.

Adók/járulékok a jelenlegi kiva adózási forma estetében:

• szja: 89 250 × 12=1 071 000 forint,
• tb-járulék: 110 075 × 12 = 1 320 900 forint,
• kiva: 59 500 × 12 = 714 000 forint,
• iparűzési adó kiva (595 000 × 1,2) × 1 százalék = 7140 forint.

Osztalékfelvétel adója (például 4 millió forint esetén):

átalányadó esetén: nincs, szocho-határt elérte kiva esetén:

• 10 százalék kiva: 400 000 forint,
• 15 százalék osztalékadó: 600 000 forint,
• 13 százalék szocho: 520 000 forint.

Különbség: 4 634 468 – 2 380 275 = 2 254 193.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Észrevételeim a kalkulációhoz

• Az átalányadózás olyanfajta egyszerűsített adózási mód, ahol nincs lehetőség költségelszámolásra. Így érdemes átgondolni és összevetni, hogy a ténylegesen felemerülő költségek és a 90 százalékos költséghányad milyen módon viszonyulnak egymáshoz (általában valóban kedvező egy kiskereskedésnek az átalányadózás választása, de érdemes a számokat összevetni, főleg a jelen esetben, amikor kettős könyvviteli előzményadatok állnak rendelkezésre).
• A kisvállalati adó bt. esetében akkor merül csak fel az osztalékot szerző magánszemélynél szochofizetési kötelezettség az osztalék után, ha egyébként a szochokorlátot nem éri el – a példában szereplő 400 000 forintos bruttó fizetés esetén a kisvállalati adóalap éppen a minimálbér 24-szerese, így az osztalékból csak szja-t kell vonni.
• Ha több évre tervez adót, akkor érdemes az önkormányzat által rendeletileg bevezetett helyi iparűzési adó mértékével is számolni, az 1 százalék mai tudásunk szerint átmeneti, így csalóka lehet hosszú távon.
• Az átalányadós számítás során az alkalmazott esetében csak 1 havi adót vett figyelembe, 12 hónapra felszorozva 1 088 100 forint jön ki, ami alapján az éves összes adófizetési kötelezettség 3 377 700 forintra emelkedik.
• Az átalányadózó egyéni vállalkozó akkor alkalmazhatja a 90 százalékos költséghányadot a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 53. § (1) c) pontja alapján, ha az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt.
• A megadott paraméterek alapján így is magasabb adófizetési kötelezettség keletkezik kisvállalati adó mellett, mint átalányadózással.