hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kapcsolt vállalkozások összeszámítási kérdései különböző adónemeknél

  • Erdős Gabriella adószakértő, TaxMind Kft.

A kapcsolt vállalkozások fogalma a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényhez köthető, azonban egyre több jogszabály használja a kapcsolt vállalkozások fogalmát más, nem transzferárakkal összefüggő célokra is. A következőkben azt tekintjük át, hogy a kapcsoltság más adónemekben hogyan befolyásolja az adófizetési kötelezettséget.

Kapcsolt vállalkozás [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 4. § 23. pont] lehet két vállalkozás a közvetlen vagy közvetett többségi befolyás (Ptk. 8:2. §) vagy a közös ügyvezetés miatt. A többségi befolyás megvalósulhat többségi szavazás vagy a vezető tisztségviselők/felügyelőbizottsági tagok többségének a megválasztására, illetve visszahívására való jogosultság útján.

Már a meghatározásnál is rengeteg kérdés merülhet fel. A Tao tv. ugyanis csak a többségi szavazat, többségi befolyás esetét tárgyalja, a többségi részesedést nem. Ezért aztán könnyű olyan esetet konstruálni, ahol a többségi szavazati jogokat kisebbségi tulajdonos gyakorolja, vagy azért, mert nem szavazó részvények is vannak, vagy azért, mert a tulajdoni arányok eltérnek a szavazati arányoktól. A jogszabály szellemével viszont az van összhangban, ha azok a vállalkozások, amelyeket közös érdek mozgat, kapcsoltak.

Hasonlóan problematikus a közeli hozzátartozók összeszámításának a kérdése akkor, ha az egyik fél az egyik társaságban, a másik a másik társaságban többségi szavazattal rendelkező tulajdonos, és akkor még nem is beszéltünk olyan kérdésekről, hogy lehet-e két ember közvetve közeli hozzátartozó, például a második férj és a feleség első házasságból származó leánya.

Az ügyvezetés egyezőségének kérdésével a Kúria is foglalkozott (Kfv. I. 35.388/2017/4.), de itt is rengeteg még a nyitott kérdés. Ilyen például a közös vagy önálló képviselet, az igazgatótanács részleges egyezősége, vagy az üzleti és pénzügyi politikára való döntő befolyásgyakorlás és az ügyvezetés kapcsolata, hogy csak néhányat említsünk.

A kapcsolt vállalkozások körének meghatározása tehát már önmagában sem egyszerű feladat, azonban a társasági adózásban ennek alapesetben csak akkor van adókövetkezménye, ha a kapcsolt vállalkozások között ügyletek történnek, és ezeknek az ára eltér a piaci ártól.

A jogalkotásban egyre népszerűbbé látszik válni a kapcsolt vállalkozások Tao tv.-beli fogalmának alkalmazása más adónemeknél a különleges adózási mód használatára való jogosultság, a progresszív adókötelezettség, illetve a sávosan korlátozott ráfordítás levonhatóság számításához. A következőkben három törvényt tekintünk át ebből a szempontból.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: a kapcsoltság különböző módjai miatt előfordulhat-e, hogy egy társaság több csoportnak is kapcsolt vállalkozása, és ha igen, akkor a törvény alapján ilyen esetben hogyan kell meghatározni az adó alapját vagy a levonhatóság mértékét!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink