További témák

Egyidejűleg kft.-tag ügyvezető és katás egyéni vállalkozó járulékai

  • adozona.hu
2

Kft.-nek két ügyvezetője van, férj és feleség. Mindegyik önállóan eljárhat. A férj tagsági, a feleség munkaviszonyban látja el a feladatait. A férj főállású katásként egyéni vállalkozó lett. Kérdésem: lehet-e két főállásnak minősülő jogviszonya, vagy a kft.-ben – a bérösszeg megtartása mellett – módosítani kell a jogviszonyát 4 órás munkaviszonyra? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő jogász válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Kiindulás a kérdése kapcsán: A férj többes jogviszonyban áll, a kft.-ben tagsági jogviszonyban látja el a feladatát, és emellett kisadózóként egyéni vállalkozó.

Kérdés volt, hogy lehet-e két főállásnak minősülő jogviszonya?

A kisadózásról szóló törvény alapján, azok a vállalkozók nem lesznek főállású kisadózók, akik a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősülnek, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.

Azaz ha a nem nyugdíjas egyéni vállalkozó kisadózóként is tevékenykedik, és egyidejűleg tagként a kft.-ben társas vállalkozónak minősül, akkor ebben a többes jogviszonyban az alábbi fizetési kötelezettség áll fenn:

A kft.-ben a társas vállalkozó megfizeti a tb-terheket legalább az úgynevezett minimális tb-alapok szerint, azaz 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, amelynek alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, 10 százalék nyugdíjjárulékot, amelynek alapja minimum a minimálbér. A kft. 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást legalább a minimálbér 112,5 százaléka után fizeti meg.

Természetesen, ha a fenti minimális alapoknál magasabb jövedelemmel rendelkezik a tag, akkor a jövedelme lesz a tb-terhek alapja.

(Minimálbér: havi 149 ezer forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 195 ezer forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.)

A kisadózó egyéni vállalkozó nem főállású kisadózóként havi 25 ezer forint tételes adót fizet. 

További kérdés volt, hogy a kft.-ben – a bérösszeg megtartása mellett – módosítani kell-e a jogviszonyát 4 órás munkaviszonyra?

A férj nem áll munkaviszonyban, hanem a kérdésben leírtak alapján a kft.-ben társas vállalkozóként tevékenykedik. Ha azonban a későbbiekben a kft.-ben napi 4 órás munkaviszonyban tevékenykedne (akár a jelenlegi díjazása mellett), akkor a kisadózóként főállású kisadózónak minősülne.

Szakértőnk válaszát követően olvasónk a következőket írta: Nekem még mindig nem tisztázott, hogy katásként fizetheti-e a főállású katások havi 50 ezer forintját (így lesz nyugdíj- és tb-alapja a befizetett összeg után), és a kft.-ben a havi 195 ezer forint után a járulékokat a tagsági jogviszonya után?

Szakértőnk a pótkérdésre a következő választ adta: A kisadózásról szóló törvény (2012. évi CXLVII. törvény 2. § 8. pont g) alpont) alapján, ha a nem nyugdíjas tag a tárgyhó egészében társas vállalkozóként dolgozik, akkor kisadózóként nem lehet főállású kisadózó, így kisadózóként nem lesz biztosított, és csak 25 ezer forint tételes adót fizethet.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (2)

radics.zsuzsanna

A konkrét kérdésre - amely két részből állt - azaz "Lehet-e két főállásnak minősülő jogviszony" egyidejűleg vagy "Kft.-ben – a bérösszeg megtartása mellett – módosítani kell a jogviszonyát 4 órás munkaviszonyra" megadtam a válaszokat. Amennyiben a Kérdezőnek további kérdései lennének a konkrét eset illetve a jogi szabályozás kapcsán, szívesen várom azokat válaszadásra.

Ruszin Zsolt

A kérdezőt az zavarja, ami sok más vállalkozót is: miért nem lehet a KATA 50 eFt, ami mentesülést adna Kft társas vállakozói járulékai alól? A jogalkotó sajnos nem így gondolta, ami elég igazságtalan!

A felvázolt esetre két kedvező megoldás is van, sajnos a válaszban egyik se szerepel:

1.
A Kft csupán azért köteles járulékokat fizetni, mert a férj tagként egyben ügyvezető is. Ha "csak" ügyvezető lenne (és a részesedését a feleségének átruházná), akkor máris megszűnne a kötelező járulékfizetés. Ügyvezetőként "jelen lehet" a munkavégzéskor, azonban ez a jogviszonya egyfajta megbízás, ahol nincs kötelező minimálbér. Az ügyvezető megteheti, hogy díjazás nélkül végzi a feladatait. Ilyenkor egyéni vállalkozóként a KATA természetesen 50 eFt/hó lesz.

2.
Ha katásként dolgozik, akkor a Kft-ben elég a férjnek tényleges munkavégzés időtartamára (akár havi félórára). A munkabér így havi néhányszáz forint is lehet, amit természetesen vallani kell, a kis összeg ellenére is!

Tipikus (hamis) kifogások:

1.
A munkaviszony nem lehet ilyen alacsony munkaidejű! Dehogynem lehet! A munkaidőnek nincs alsó határa. Az adóhatóság már ellenőrzött ilyen munkaviszonyt és nem tett rá megállapítást, lásd itt: https://bit.ly/2z9OFFC

2.
Nem lehet a NAV-nak heti 1 óránál kevesebbre bejelenteni a munkavállalót, ami természetesen nem igaz. A NAV már 2016 márciusa óta "dolgozik" azon, hogy törtszámot is lehessen írni a T1041-es nyomtatványra. Amíg ezt sikerül elérniük, addig 1 órát kell írni a heti munkaidő rovatba. Természetesen nem heti 1 óra lesz a tényleges munkaidő, hanem a munkaszerződésben megállapított időtartam, ami akár lehet napi 1 perc is. Lásd itt: https://bit.ly/2NkGoa1

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Munkavállaló, aki a távollétét nem igazolta

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szabadság számítása gyed alatt

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X