hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adózási szigorítások halasztását, könnyítések bevezetését szorgalmazzák az adótanácsadók

  • adozona.hu

Az Adótanácsadók Egyesületének elnöksége áttekintette az eddig hozott mikro- és kisvállalkozásokat segítő adózási intézkedéseket, és azokat kiegészítő, illetve új javaslatokat fogalmazott meg, és május 15-én – tételes jogszabályi szöveggel együtt – eljuttatta azokat a Pénzügyminisztériumnak.

1. Az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) ne lépjen hatályba július 1-jén, csak 2021. január 1-jén!

A vállalkozások jelentős része a veszélyhelyzet alatt nem tudott felkészülni az új Tbj. szabályaira, így azok alkalmazásából jelentős hibák adódnának, amelyek mind a foglalkoztatóknál, mind a foglalkoztatottaknál, illetve – a hibás járulékbevallások miatt – az adóhatóságnál is többletmunkát jelentenének.

Az Adótanácsadók Egyesülete ezért javasolja, hogy az új Tbj. 2020. július 1. helyett csak 2021. január 1-jén lépjen hatályba, azzal, hogy a hatályban maradó (régi) Tbj.-ben 2020. július 1-jétől töröljék el az egyéni és társas vállalkozók egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékalapjának 150 százalékos szorzószámát, s ettől az időponttól ne terhelje nyugdíjjárulék a kiegészítő tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozók jövedelmét.

2. Ha az 1. pont szerinti javaslat nem támogatható, akkor a július 1-jétől hatályba lépő minimáljárulékra átmeneti szabály legyen érvényes a bértámogatásban részesülőknél!

Az új Tbj. 27. paragrafusának (2) bekezdése szerint július 1-jétől a minimálbér 30 százaléka akkor is járulékalapot képez, ha a kereset nem éri el azt. Ez az általában is a minimálbér alatt keresőknél indokolatlan elvonást jelent, de különösen indokolatlan azoknál, akiknek a bére felmondás helyett közös megegyezéssel csökkent, valamint azokat is hátrányosan érinti, akiknek a csökkentett munkaidőre elszámolt tényleges jövedelmük nem éri el ezt az összeget, így a  bértámogatásban részesülő, csökkentett munkaidőben foglalkoztatott után ezen Tbj.-szabály szerint egyéni járulékot és szochót kellene fizetni, ami hátrányosan érintené ebben az esetben mind a támogatott munkavállalót, mind a foglalkoztatót.

3. A kiva szerint adózóknál a SZÉP-kártya-juttatás adóalapból történő kivétele

A 140/2020. kormányrendelet a SZÉP-kártyákra utalt összeget mentesíti a szocho alól. Azonban a kivás vállalkozások esetében a SZÉP-kártyára történt utalások után – bár azokat nem terheli szocho – továbbra is meg kell fizetni a kivát. Az egyesület javasolja, hogy a kivás vállalkozások alkalmazottainak adott SZÉP-kártya-juttatás után ne keljen megfizetni a kivát.

4. Fejlesztési tartalék kedvező szabályának kiterjesztése egyéni vállalkozókra, valamint a korábban képzett és fel nem használt fejlesztési tartalék felhasználhatóságának kiterjesztése (a szankciók átmeneti felfüggesztése)

Az egyesület kezdeményezi, hogy az egyéni vállalkozókra is terjedjen ki a fejlesztési tartalékra vonatkozóan a társaságiadó-törvény szerint adózókra hozott kedvező szabályozás. Eszerint lehetővé kellene tenni, hogy a korábban képzett, de fel nem használt fejlesztési tartalékra ne kelljen alkalmazni a szankciókat, ha a vállalkozás 2019-ben vagy 2020-ban képez/vesz nyilvántartásba fejlesztési tartalékot, amennyiben azt 2024 végéig felhasználja.

Vagyis szankciója akkor lenne a 2019 előtt képzett/nyilvántartásba vett fejlesztési tartaléknak (adó, és 2016-tól számított késedelmi pótlék), ha azt 2024 végéig ig nem használják fel.

5. COVID-19 teszt szja-mentessége

Az egyesület javasolja, hogy legyen adómentes a foglalkoztató által elrendelt COVID-19 teszt, mivel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28/A paragrafus (2) bekezdésének a) pontja szerint jelenleg ez szja-kötelezettség alá esik, és csak külön bejelentés esetén mentesül a juttató az adófizetési kötelezettség alól. Mivel a NAV tájékoztatója szerint nem minden ágazatban és munkakörben lehet automatikus a foglalkoztatottnak nyújtott szolgáltatások – így a tesztelés – adófizetési kötelezettség alóli mentesülése, és így az utólagosan vitatható, indokolt lenne megszüntetni a jogbizonytalanságot, és egyértelmű szabályokat hozni.

6. A 2020. július 1-jétől hatályba lépő online számlázásbejelentés elhalasztása

Az egyesület kezdeményezi, hogy halasszák el az számlák online beküldésének kiterjesztéséről szóló törvényi szabályozás hatályba lépését, mert annak alkalmazására a vállalkozók jelentős része nem tudott felkészülni. Különösen igaz ez a mikrovállalkozásokra, azon belül is főként az eddig kézi számlát kiállítókra; utóbbiak jellemzően a szükséges technikai háttérrel (eszköz, szoftver) sem rendelkeznek.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfaarányosítás

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink