adozona.hu
89/2005. Számviteli kérdés
89/2005. Számviteli kérdés 51/2010/Szt. 3. § (8) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A penziós (elhelyezési) ügyletek fogalmát a számviteli törvény 3. §-a (8) bekezdésének 11. pontja határozza meg. Eszerint a társaság és a kft. között tervezett szerződéses konstrukció - a kérdés információi alapján - nem tekinthető valódi penziós (elhelyezési) ügyletnek, de nem minősül nem valódi penziós (elhelyezési) ügyletnek sem, mivel az ügylet tárgya nem pénzügyi eszköz.
Az együttműködési megállapodás alapján a társaság anyagkészletet értékesít a kft. részére, a kft. pedig anyagkészlete...
89/2005. Számviteli kérdés
51/2010/Szt. 3. § (8) bek./ISZ
Társaságunk együttműködési megállapodást kíván kötni egy kft.-vel: a kft. anyagkészletet vásárol a társaságtól úgy, hogy a megállapodás előre meghatározott áron a kft. részére meghatározott későbbi időpontokra eladási opciós jogot biztosít. A kft. a megállapodás futamidején belül rendszeresen vásárol a társaságtól, illetve a társaság visszavásárol a kft.-től. A kft. a megvásárolt készleteket a társasággal kötött raktározási szerződés keretében tárolási díj ellenében a társaság raktáraiban tárolja. A leírt konstrukció szerinti ügylet valódi vagy nem valódi penziós ügyletnek minősül-e?
A penziós (elhelyezési) ügyletek fogalmát a számviteli törvény 3. §-a (8) bekezdésének 11. pontja határozza meg. Eszerint a társaság és a kft. között tervezett szerződéses konstrukció - a kérdés információi alapján - nem tekinthető valódi penziós (elhelyezési) ügyletnek, de nem minősül nem valódi penziós (elhelyezési) ügyletnek sem, mivel az ügylet tárgya nem pénzügyi eszköz.Az együttműködési megállapodás alapján a társaság anyagkészletet értékesít a kft. részére, a kft. pedig anyagkészletet szerez be. A társaságnak az eladott anyagkészlet számlázott ellenértékét árbevételként kell elszámolnia, a kft.-nek pedig azt készletre kell vennie és készletként kell kimutatnia mindaddig, amíg azt nem értékesíti. A későbbi időpontra a kft. részére biztosított eladási opciós jog annak - egy fajta - garanciája, hogy a társaság a készleteket a szerződésben rögzített (az eladási ártól eltérő, annál magasabb) áron a kft.-től visszavásárolja (helyesebben: megveszi), a kft. pedig eladja a társaságnak. Az eladási opciós jog azonban nem kötelezi a kft.-t arra, hogy a könyveiben szereplő készletet csak a társaságnak adhatja el.
Ezért a kft. által a társaság részére történő anyagkészlet értékesítésének számlázott ellenértékét a kft.-nél árbevételként (beszerzési értékét az eladott áruk beszerzési értékeként) kell elszámolni, a társaságnál pedig - mint új beszerzést - készletre kell venni.
A társaságnak az opció kiírójaként visszavásárlási kötelezettsége van, ezért ez olyan mérlegen kívüli függő kötelezettséget jelent, amelyre - mivel eszközbeszerzéséhez kapcsolódik, az eszközbeszerzéssel összefüggő várható kötelezettségre - céltartalékot kell képezni.
A kft.-nek mérlegen kívüli követelése van, amelyhez nem kapcsolódik céltartalék.
[2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdésének 11. pontja]