adozona.hu
89/2001. Számviteli kérdés
89/2001. Számviteli kérdés 405/2010/Szt. 65. § (6) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ebben az esetben a megoldást az jelenti, ha a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kezeljük.
Az adott esetben ugyanis két gazdasági esemény történt:
- egyrészt az átadó értékesítette az üzletággal kapcsolatos eszközeit (beleértve a követeléseket is),
- másrészt az átvevő átvállalta az üzletággal kapcsolatos kötelezettségeket.
A két gazdasági esemény összekapcsolása nem változtatja meg a gazdasági események tényleges gazdasági tartalmát. A szerző...
89/2001. Számviteli kérdés
405/2010/Szt. 65. § (6) bek./ISZ
Egy gazdasági társaság (az átadó) először alapított egy társaságot (az átvevőt), majd az új társaság cégjegyzékbe történt bejegyzése után átadta annak egy adott üzletággal kapcsolatos eszközeit és kötelezettségeit, az eszközök értéke és a kötelezettségek összege közötti különbözet pénzügyi rendezésével, majd ezen átvevő társaság - már bejegyzett - üzletrészét értékesítette egy harmadik személynek (a vevőnek). A két társaság (az átadó és az átvevő) között az átadott eszközökről és forrásokról egy Tartozásátvállalási és engedményezési, valamint egy Eszköz- és készletátadási szerződés jött létre, amelyben részletesen felsorolták az átadandó tételeket, azok értékét, valamint az eszközök és a források értékének különbözeteként fizetendő összeget. Az üzletágátadásra vonatkozóan nem találunk megfelelő társasági jogi, adózási, elszámolási szabályt, ebben az esetben mi lehet a megoldás?
Ebben az esetben a megoldást az jelenti, ha a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kezeljük.Az adott esetben ugyanis két gazdasági esemény történt:
- egyrészt az átadó értékesítette az üzletággal kapcsolatos eszközeit (beleértve a követeléseket is),
- másrészt az átvevő átvállalta az üzletággal kapcsolatos kötelezettségeket.
A két gazdasági esemény összekapcsolása nem változtatja meg a gazdasági események tényleges gazdasági tartalmát. A szerződések elnevezéséből arra lehet következtetni, hogy szerződésjogilag sem jártak el helyesen: tartozásátvállalás van ugyan, de kötelezettség- (tartozás-) engedményezés nincs, ez utóbbi helyett viszont adásvétel van (ideértve a követelés engedményezését is).
A leírtak alapján tehát
a) az üzletággal kapcsolatos eszközöket az átadónak általános forgalmi adó felszámításával számláznia kell és értékesítésként kell elszámolnia, a számlázott ellenértéket pedig követelésként kell kimutatnia;
b) az üzletággal kapcsolatos eszközöket az átvevőnek a számlázott - levonható általános forgalmi adó nélküli - értéken beszerzésként kell elszámolnia és kötelezettségként kell kimutatnia (a kötelezettség teljes összege természetesen magában foglalja a levonható általános fogalmi adó összegét is, ha azt külön pénzügyileg nem rendezik);
c) a tartozásátvállalási szerződés alapján az átadó az átvevővel szembeni követelése csökkenéseként számolja el az átvevő által átvállalt kötelezettség összegét;
d) a tartozásátvállalási szerződés alapján az átvevő az átadóval szembeni kötelezettsége csökkenéseként számolja el az általa átvállalt kötelezettséget, kimutatva azt könyveiben a tartozás-átvállalási szerződésben rögzített összegben a szerződésben nevesített hitelezőkkel szembeni kötelezettségeként;
e) az üzletággal kapcsolatosan "átadott-átvett" eszközök és kötelezettségek értéke különbözetének pénzügyi rendezése után az átadónál az átvevővel szembeni követelésszámla, az átvevőnél az átadóval szembeni kötelezettségszámla nem mutathat egyenleget.
[2000. évi C. törvény 65. § (6) bek., 68. § (5) bek.]