adozona.hu
89/2003. Számviteli kérdés
89/2003. Számviteli kérdés 377/2010/Szt. 55. § (3) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Követelések engedményezésekor a követelés bekerülési értékének értékvesztéssel csökkentett összegét (könyv szerinti értékét) kell az egyéb ráfordítások között elszámolni, az engedményezett követelés ellenértékét pedig egyéb bevételként kell kimutatni.
Így a korábban elszámolt értékvesztés társasági adóalapot növelő hatása nem ellentételeződik. (Valójában számviteli elszámolási szempontból az értékvesztés miatti veszteség a könyv szerinti értéket meghaladó bevételben részben vagy egészen megt...
Így a korábban elszámolt értékvesztés társasági adóalapot növelő hatása nem ellentételeződik. (Valójában számviteli elszámolási szempontból az értékvesztés miatti veszteség a könyv szerinti értéket meghaladó bevételben részben vagy egészen megtérülhet. Az értékvesztéssel növelni kell a társasági adóalapot.) A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. §-a (1) bekezdésének hatályos n) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a követelés átruházásakor (engedményezésekor) az elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés.
A követelés értékvesztésének visszaírására - a követelés engedményezéséhez kapcsolódóan - a számviteli törvény nem ad lehetőséget. A követeléseket a mérlegfordulónapi értékelés keretében kell minősíteni. Ha a követelést a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között engedményezik a könyv szerinti értéknél magasabb ellenérték fejében, akkor az így mutatkozó különbözet összegével a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 55. §-ának (3) bekezdésében leírtak alapján a korábban elszámolt értékvesztést - visszaírással - csökkenteni kell.
[2000. évi C. törvény 55. § (3) bek.]