adozona.hu
88/2001. Számviteli kérdés
88/2001. Számviteli kérdés 351/2010/Szt. 52. § (2) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 26. § (1) bekezdése szerint: a tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetetten - szolgálják a vállalkozó tevékenységét. A számviteli törvény 47. § (1) bekezdése szerint az eszköz bekerülési értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a rak...
88/2001. Számviteli kérdés
351/2010/Szt. 52. § (2) bek./ISZ
A használatbavételi engedély megadásának, illetve a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontját vagy a lefolytatott használatbavételi eljárás időpontját lehet-e a beruházás üzembe helyezése időpontjaként figyelembe venni?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 26. § (1) bekezdése szerint: a tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetetten - szolgálják a vállalkozó tevékenységét. A számviteli törvény 47. § (1) bekezdése szerint az eszköz bekerülési értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő szállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg kapcsolható tételek együttes összege. A számviteli törvény 52. § (2) bekezdése szerint pedig a terv szerinti értékcsökkenést a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell elszámolni.A hivatkozott előírások egyértelművé teszik, hogy a tárgyi eszközök aktiválása szorosan kapcsolódik a rendeltetésszerű használatbavételhez, az üzembe helyezéshez. Éppen ezért az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon kell dokumentálni.
Az üzembehelyezésnek, a rendeltetésszerű használatbavételnek egyrészt műszaki feltételei, másrészt jogi (hatósági) feltételei vannak. Ilyen feltétel a használatbavételi engedély is. Az egyéb feltételek megléte mellett a használatbavételi engedély megadását megelőzően lefolytatott használatbavételi eljárás akkor tekinthető elegendőnek a beruházás során megvalósított eszközök aktiválásához, ha a használatbavételi eljárásról valamennyi érintett szakhatóság által aláírt, elfogadott jegyzőkönyv készült, amelyben a szakhatóság mindent rendben lévőnek talált, és a szakhatóság vállalta a használatbavételi eljárás, illetve az erről készült jegyzőkönyv alapján, hogy a használatbavételi engedélyt ki fogja adni. Ez esetben - számviteli szempontból - az üzembe helyezés időpontjaként elfogadható a használatbavételi eljárás jegyzőkönyvben rögzített napja is. A használatbavételi engedély megléte, illetve jogerőre emelkedése tehát közvetlenül nem feltétel (abban az értelemben, hogy ahhoz kötődjön az aktiválás időpontja), közvetetten azonban mégis az, hiszen ha a használatbavételi engedélyt nem adják meg, illetve az a használatbavételi engedélyben meghatározott, a jogerőre emelkedés feltételeként előírtak nem teljesülése miatt nem emelkedik jogerőre, akkor a használatbavételi engedély megadás előtt, a használatbavételi eljárás jegyzőkönyve alapján végrehajtott aktiválást és az ahhoz kapcsolódó egyéb elszámolásokat stornírozni kell.
Megjegyezzük: a beruházás üzembe helyezéséig terjedő időtartam a próbaüzemeltetés időszaka, amelynek többletköltségeit a bekerülési értékben figyelembe kell venni.
[2000. évi C. törvény 52. § (2) bek.]