A hazai szabályozásban az árbevétel fogalmát elsődlegesen a számvitelről..." />

87/2005. Számviteli kérdés 98/2010/Btv. 43. § (9) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felügyeleti díj alapjáról, a díj mértékéről a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: bányászati törvény) 43. §-ának (9) bekezdése rendelkezik. Ezen előírás szerint: "A felügyeleti díj éves mértéke a bányatelekből a tárgyévet megelőző évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,4 %-a, egyebekben az engedélyes tevékenység tárgyévet megelőző évi árbevételének 0,4 %-a."
A hazai szabályozásban az árbevétel fogalmát elsődlegesen a számvitelről...

87/2005. Számviteli kérdés
Milyen árbevételt kell figyelembe venni a bányafelügyeleti díj alapjának meghatározásakor? A kérdés azért aktuális, mert annak megítélése nem egységes az egyes piaci szereplők között.
A felügyeleti díj alapjáról, a díj mértékéről a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: bányászati törvény) 43. §-ának (9) bekezdése rendelkezik. Ezen előírás szerint: "A felügyeleti díj éves mértéke a bányatelekből a tárgyévet megelőző évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,4 %-a, egyebekben az engedélyes tevékenység tárgyévet megelőző évi árbevételének 0,4 %-a."
A hazai szabályozásban az árbevétel fogalmát elsődlegesen a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) határozza meg. Ahol más jogszabály árbevételt említ (és nem adja meg annak - a számviteli törvénytől esetlegesen eltérő - fogalmát, tartalmát), ott a számviteli törvény szerinti árbevétel fogalmát indokolt alkalmazni.
A számviteli törvény az árbevétel alatt minden esetben az értékesítés nettó árbevételét érti. A számviteli törvény 72. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített, vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét. (Az értékesítés nettó árbevételét módosító tételekre vonatkozó részletes előírások a számviteli törvény 72-73. §-aiban találhatók.)
A számviteli törvény hatálya alá tartozó földgáztárolói, -szállítói és -elosztói, PB-gáz forgalmazói engedélyes (a továbbiakban: engedélyes) vállalkozás által fizetendő - a bányászati törvény szerinti - felügyeleti díj alapjának a tárgyévet megelőző üzleti évről készített, elfogadott számviteli beszámolóban kimutatott, az engedélyes tevékenységből származó értékesítés nettó árbevételét indokolt tekinteni. Ez az összeg az előzőekben kifejtettek szerint nem tartalmazhatja az értékesítéskor fizetendő általános forgalmi adót, továbbá azt nem lehet csökkenteni az engedélyes által megfizetett jövedéki adóval.
Amennyiben az engedélyes nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, akkor a bányászati törvény szerinti felügyeleti díj alapjának megállapításakor a számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésében szereplő fogalmat, valamint a 72-73. §-okban rögzített, értékesítés nettó árbevételét módosító tételekre vonatkozó előírásokat indokolt értelemszerűen figyelembe vennie.
[1993. évi XLVIII. törvény 43. § (9) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.