adozona.hu
86/2009. Számviteli kérdés
86/2009. Számviteli kérdés
92/2010/Áhsz. 31. § (2) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. §-a alapján az önkormányzatot a vagyonára vonatkozóan megilletik mindazon jogok, amelyek a tulajdonost megilletik, tehát vagyonának egyes elemeit, így a követeléseit is - amennyiben azt külön jogszabály nem tiltja - értékesítheti (engedményezheti). Az értékesítés részletes feltételeit helyi rendeletben kell az önkormányzatnak megállapítania.
Az államháztartás alrendszerébe tartozó szervek eszközeinek értékesítésére, értékelésére és a...
86/2009. Számviteli kérdés
92/2010/Áhsz. 31. § (2) bek./ISZ
Önkormányzatunk felszámolás alatt álló gazdasági társaságok követelésként nyilvántartott adótartozását akarja értékesíteni. Hogyan kell helyesen értékelni és elszámolni a követelések értékesítését? A követelések értékeléséhez kell-e szakértőt igénybe venni?
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. §-a alapján az önkormányzatot a vagyonára vonatkozóan megilletik mindazon jogok, amelyek a tulajdonost megilletik, tehát vagyonának egyes elemeit, így a követeléseit is - amennyiben azt külön jogszabály nem tiltja - értékesítheti (engedményezheti). Az értékesítés részletes feltételeit helyi rendeletben kell az önkormányzatnak megállapítania.Az államháztartás alrendszerébe tartozó szervek eszközeinek értékesítésére, értékelésére és az értékvesztés elszámolására vonatkozó számviteli előírásokat az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) tartalmazza.
Mivel a követelések értékesítésére, az értékesítés előtt álló követelések értékelésére, értékvesztésének elszámolására az államháztartási gazdálkodási és a számviteli jogszabályok nem tartalmaznak az egyéb vagyonelemekre érvényes szabályoktól eltérő, speciális előírásokat, a követelések értékesítése során is az általános szabályok szerint kell eljárni. (Fontos megjegyezni, hogy a követelés értékesítése a számviteli elszámolás szempontjából sem a követelés elengedéssel, sem a behajthatatlan követeléssel nem kezelhető azonos módon.)
Az Áhsz. 31. §-ának (2) bekezdése szerint az önkormányzat az adós egyedi minősítése alapján év végén köteles értékvesztést elszámolni a követelés könyv szerinti értéke és a követelések várhatóan megtérülő összege közötti veszteség jellegű különbözet összegében, ha a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az Áhsz. 31/A. §-a értelmében a helyi adókkal kapcsolatos követelések értékelése során az értékvesztés összege az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással is meghatározható. Az ilyen követeléseknél az értékvesztést negyedévenként kell meghatározni. Az önkormányzat számviteli politikájában dönthet arról, hogy alkalmazza-e az egyszerűsített értékelési eljárást. Ha a számviteli politika szerint az egyszerűsített értékelést választja az önkormányzat, akkor az Áhsz. 9. számú melléklete 2. pontjának ce) alpontjában foglalt előírások alkalmazásával az adósok minősítési kategóriáinak kialakításakor az adósokat legalább folyamatosan működő adós és a folyamatos működésében korlátozott adós (például felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő) csoportosításban kell részleteznie. Az önkormányzat az adóbeszedés előző évi eredményeinek tapasztalati adatai alapján kialakított százalékos mutatók segítségével állapíthatja meg az elszámolandó értékvesztés összegét. Így a folyamatos működésében korlátozott adósok csoportjába kerülő (tehát például a felszámolás alatt álló társaságokkal szemben fennálló) követelések értékvesztése nagy valószínűséggel magasabb lesz.
Ha az önkormányzat számviteli politikájában nem választja az egyszerűsített értékelési eljárást, akkor a követeléseket év végén egyedileg kell értékelnie és az értékvesztést elszámolnia. A követelések - ideértve az adóköveteléseket is - értékvesztéséről a mérlegkészítés időpontjáig összegyűjtött információk alapján kell dönteni.
A követelés értékesítése az értékvesztés elszámolásától függetlenül történhet. Az értékesített követelés bekerülési értékét és az addig elszámolt értékvesztést a tőkeváltozással szemben kell kivezetni a könyvekből. Amennyiben az eladási ár alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, akkor az önkormányzat veszteséggel értékesíti a követelését, amit a tőkeváltozás számla alszámláján elkülönítetten kell kimutatni. Arra vonatkozóan, hogy az értékesítés előtt álló követelések értékelésekor szakértőt kellene bevonni, ismereteink szerint nincs jogszabályi előírás. Figyelembe véve azonban, hogy az önkormányzat ezen a területen valószínűleg nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal, valamint az önkormányzati vagyon védelme érdekében is javasoljuk megfelelő végzettséggel és tapasztalattal rendelkező szakértő (például könyvvizsgáló, adószakértő) igénybevételét.
[249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 31. § (2) bek., 9. számú melléklet 2. ce) pontja]