adozona.hu
80/2009. Számviteli kérdés
80/2009. Számviteli kérdés
452/2010/2000. évi C. törvény 73. § (2) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérdésben hivatkozott, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) nem számlázott engedményként szabályozott engedmények termékhez, szolgáltatáshoz nem kapcsolódnak közvetlenül. Ez azt jelenti, hogy az engedmény nyújtásában részt vevő felek bónusz, rabatt esetében egy bizonyos értékesítési intervallum és egy értékesítési forgalom elérése esetén, skontó esetében a szerződésben meghatározott fizetési határidő előtti fizetés esetén a szerződésben kikötött ...
80/2009. Számviteli kérdés
452/2010/2000. évi C. törvény 73. § (2) bek./ISZ
Vállalkozásunk részére utólagos, nem számlázott engedményekről (bónuszról, illetve skontóról) az elszámolási időszak végén a partnervállalkozás kiállít egy helyesbítő számlát, hivatkozva az elért forgalmi adatokra. A helyesbítő számlából nem derül ki, hogy mely tételeket helyesbíti. A helyesbítő számlában szereplő összeg elszámolható-e utólagos, nem számlázott engedményként (bónusznál egyéb bevételként, skontónál pénzügyi bevételként)? A partnervállalkozás dönthet arról, hogy számlázza ezt az engedményt vagy nem?
A kérdésben hivatkozott, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) nem számlázott engedményként szabályozott engedmények termékhez, szolgáltatáshoz nem kapcsolódnak közvetlenül. Ez azt jelenti, hogy az engedmény nyújtásában részt vevő felek bónusz, rabatt esetében egy bizonyos értékesítési intervallum és egy értékesítési forgalom elérése esetén, skontó esetében a szerződésben meghatározott fizetési határidő előtti fizetés esetén a szerződésben kikötött nagyságú, mértékű engedményben állapodnak meg, amelyet így elválasztanak az egyes számlázott tételek értékesítési árbevételétől, illetve bekerülési értékétől, és azzal e helyett utólagosan az egyéb bevételüket, egyéb ráfordításukat, illetve a pénzügyi eredményüket korrigálják.Emellett a vállalkozásoknak arra is lehetőségük van - hiszen azt sem a számviteli törvény, sem más jogszabály nem tiltja -, hogy ezt az engedményt számlázott engedményként nyújtsák, azonban ehhez az adott engedményt konkrét termékhez, szolgáltatáshoz kell rendelni, azaz meg kell határozni azokat a termékeket, szolgáltatásokat, amelynek értékét utólagosan, helyesbítő számla kiállításával korrigálja a két fél. A számviteli törvényben ez a lehetőség csak egy könnyítés a vállalkozások számára, hogy ha ilyen, forgalomhoz vagy esedékességhez kötött, összevont engedményt kívánnak nyújtani, akkor arra legyen összevont számviteli elszámolási lehetőség, a vállalkozások számára mindig nyitva álló, konkrét termékekhez, szolgáltatásokhoz kötődő, utólagos, számlázott engedménynyújtás mellett.
Ha a partnervállalkozás a rendelkezésre álló bizonylatok alapján nem kötötte konkrét termékekhez, szolgáltatásokhoz az utólagos engedményt, tehát nem mondható meg, hogy mely tételekből történt konkrétan az engedmény nyújtása, akkor a vállalkozás számára csak a számviteli törvényben nevesített, a kérdésben is hivatkozott utólagos, nem számlázott engedmények elszámolásának lehetősége marad, a számviteli törvényben meghatározott módon.
Mindezek alapján tehát a vállalkozásnak elsősorban nem azt kell eldöntenie, hogy számlázza-e az utólagos engedményt vagy sem, hanem azt, hogy konkrét termékekhez, szolgáltatásokhoz kívánja-e az engedményt adni, vagy csak egy értékesítési volumen, illetve egy időszak alatti esedékesség előtti fizetések összértéke után "enged el" egy meghatározott összeget. Nem szabályszerű megoldás, ha a számviteli törvényben nevesített, utólagos, nem számlázott engedményekről az elszámolási időszak végén a vállalkozás kiállít egy helyesbítő számlát, hivatkozva az elért forgalmi adatokra. Ez esetben nincs mit helyesbíteni, a számlában foglalt tétel nem köthető konkrét, egyedi eszközhöz, szolgáltatáshoz.
[2000. évi C. törvény 73. § (2) bek.]