adozona.hu
45/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/6.)
45/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/6.) Telefonköltségek elszámolása [Szja. tv. 63. § (1) bekezdés d)-e) pontja]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Amennyiben a kifizetők a Szja. tv. 69. § (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak alapján adnak a munkavállalóknak személyes használatra feltöltő-kártyát, akkor az ennek révén adott juttatás (a magáncélú használat) adóköteles természetbeni juttatásnak minősül.
A Szja. tv. 69. § (1) bekezdés d) pontja alapján természetbeni juttatás a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttato...
45/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/6.)
Telefonköltségek elszámolása [Szja. tv. 63. § (1) bekezdés d)-e) pontja]
Személyi jövedelemadó
Amennyiben a kifizetők a Szja. tv. 69. § (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak alapján adnak a munkavállalóknak személyes használatra feltöltő-kártyát, akkor az ennek révén adott juttatás (a magáncélú használat) adóköteles természetbeni juttatásnak minősül.A Szja. tv. 69. § (1) bekezdés d) pontja alapján természetbeni juttatás a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető. E rendelkezést kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a munkáltató elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanulók, kötelező szakmai gyakorlatuk ideje alatt a hallgatók, továbbá - volt munkáltatóként (annak jogutódjaként)- nyugdíjban részesülő magánszemélyek részére juttat az említettek szerint adóköteles bevételt.
A 69. § (1) bekezdés e) pontja a szerint természetbeni juttatás a munkáltató által több munkavállaló részére a kollektív szerződésben rögzített, vagy kedvezményesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatásra jogosultak körét a kollektív szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg. E rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja a részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is.
Egyéb esetekben a feltöltő-kártya juttatás a magánszemély adóköteles jövedelme. A Szja. tv. 2. § (6) bekezdése szerint az adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg.
Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyban álló magánszemélyek esetben bérjövedelemnek, a társas vállalkozás tagjai esetében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a feltöltő-kártya juttatása címén keletkezett jövedelem. Egyéb esetben (amikor a magánszemély nem tekinthető alkalmazottnak és tagnak sem a juttató szempontjából) a feltöltő-kártya juttatása címén szerzett jövedelem egyéb összevonandó jövedelemnek minősül, mivel a juttatás a kifizető (munkáltató) tevékenységhez nem kötődik.
Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő eszköz csak a Szja. tv. külön rendelkezése alapján minősül természetbeni juttatásnak akkor is, ha a juttatás körülményei egyebekben megfelelnek az előző rendelkezésekben foglaltaknak.
A feltöltő-kártya vásárlása az egyéni vállalkozóknál vállalkozói kivétnek minősül, ha az adózó nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy kizárólag a vállalkozással kapcsolatos hívásokat kezdeményeztek a feltöltő-kártyás mobiltelefonokról. A Szja. tv. alapján vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt minden olyan vállalkozói költség, amelyet a Szja tv.-nek a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezései nem nevesítenek jellemzően előforduló költségként. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó az alkalmazottai részére juttat feltöltő-kártyát, akkor annak juttatáskori értékét az alkalmazott szempontjából csak akkor tekintheti természetbeni juttatásnak, ha az Szja. tv. 69. § (1) bek. d) pontjában foglalt feltételeknek megfelel a juttatás módja.
A társasági és osztalékadó
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének B/3. pontja szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, sajátjogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés.Számviteli törvény idevágó rendelkezése
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint személyi jellegű egyéb kifizetések azok a kifizetések, amelyeket a munkáltató a munkavállaló részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít és nem tartoznak a bérköltség fogalmába. Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó, - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban ál-lók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban ál-lók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. Ennek megfelelően a felsorolt személyi körnek adott feltöltő-kártya juttatása a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül.A Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pont szerint az adózás előtti eredményt növeli a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredménycsökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevétel szerző tevékenységgel, - különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra.
Ennek alapján, ha a feltöltő-kártya juttatása a Tao tv. 3. számú mellékletének 3. pontjában felsorolt személyi körön kívüli magánszemély részére történik, akkor az ilyen jogcímen költségként elszámolt összeg a Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pont szerint (vagyis, ha nem minősül a vállalkozási tevékenység, a bevétel szerző tevékenység érdekében felsorolt költségnek a körülmények vizsgálata alapján) az adózás előtti eredményt növeli.
(PM Jövedelemadók főosztálya 3583/2004. APEH Adójogi főosztálya 1227214205/2004.)