adozona.hu
81/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/8.)
81/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/8.) Az üzemi baleset következtében megállapított jövedelempótló kártérítés nem képez járulékalapot [Tbj. 5. § (1)-(2), 18. § (5) bekezdése]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jövedelempótló kártérítésben (keresetpótló járadékban) részesülő személy nem áll a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. §-ának (1)-(2) bekezdésében felsorolt biztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonyban, így - a Tbj. 18. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - sem őt, sem a munkáltatót nem terheli járulékfizetési kötelezettség.
A Tbj. 18. §-ának (5)...
81/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/8.)
Az üzemi baleset következtében megállapított jövedelempótló kártérítés nem képez járulékalapot [Tbj. 5. § (1)-(2), 18. § (5) bekezdése]
A jövedelempótló kártérítésben (keresetpótló járadékban) részesülő személy nem áll a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. §-ának (1)-(2) bekezdésében felsorolt biztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonyban, így - a Tbj. 18. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - sem őt, sem a munkáltatót nem terheli járulékfizetési kötelezettség.A Tbj. 18. §-ának (5) bekezdése és a Tbj. végrehajtására kiadott R. 4/A. §-ának (4) bekezdése, mely szerint a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően is kell a járulékalapot képező jövedelem után járulékot fizetni, nem alkalmazható jövedelempótló kártérítés folyósítása esetén. A fent említett rendelkezések ugyanis a biztosítási kötelezettséggel járó, megszűnt jogviszony fennállása alatti munkavégzésnek a jogviszony megszűnéséig ki nem egyenlített ellenértékére vonatkoznak, és nem a munkaképesség-csökkenés kompenzálásaként funkcionáló jövőbeni kártérítésre.
Ugyanezen szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a balesetet szenvedett magánszemély biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya továbbra is fennáll, és emellett kerül megállapításra a jövedelempótló kártérítés.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 21. f) pontja alapján bérnek minősül a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), amely az összevont adóalap részét képezi. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kifizetőt 11 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél, az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg után. Tehát a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) után a kifizetőnek meg kell fizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást.
(PM Társadalmi Közkiadások főosztálya 7521/5/2007. -APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 3302613572/2007.)