adozona.hu
BH 2022.9.243
BH 2022.9.243
Az egyesület pártoló tagja tagsági jogviszonyának a létrejötte (a közgyűlési döntés a tagfelvételi kérelem elfogadásáról) abban az esetben is megállapítható, ha az arra utaló egyéb körülmények (a gyakorolt tagsági jogok és egyéb körülmények mellett) a bizonyítási szükséghelyzet fennállása ezt alátámasztja [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:67. § (1) bek., 3:75. § (2)-(4) bek.; 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 4. § (5) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 265. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes a törvényszék által nyilvántartásba vett egyesület.
[2] Az alperes alapszabályának 10. pontja értelmében az egyesületnek rendes és különleges jogállású tagjai is lehetnek: különleges jogállásúnak a tiszteletbeli és a pártoló tagok minősülnek, az egyesület alapítói valamennyien rendes jogállású tagok. Pártoló tag az lehet, aki az egyesület tevékenységét - a közgyűlés által meghatározott jogok és kötelezettségek gyakorlása, illetve teljesítése mellett - időszakosan vagy rendszer...
BH 2022.9.243 Az egyesület pártoló tagja tagsági jogviszonyának a létrejötte (a közgyűlési döntés a tagfelvételi kérelem elfogadásáról) abban az esetben is megállapítható, ha az arra utaló egyéb körülmények (a gyakorolt tagsági jogok és egyéb körülmények mellett) a bizonyítási szükséghelyzet fennállása ezt alátámasztja [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:67. § (1) bek., 3:75. § (2)-(4) bek.; 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 4. § (5) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 265. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes a törvényszék által nyilvántartásba vett egyesület.[2] Az alperes alapszabályának 10. pontja értelmében az egyesületnek rendes és különleges jogállású tagjai is lehetnek: különleges jogállásúnak a tiszteletbeli és a pártoló tagok minősülnek, az egyesület alapítói valamennyien rendes jogállású tagok. Pártoló tag az lehet, aki az egyesület tevékenységét - a közgyűlés által meghatározott jogok és kötelezettségek gyakorlása, illetve teljesítése mellett - időszakosan vagy rendszeresen támogatni kívánja; az egyesület tevékenységében vagyoni hozzájárulással vesz részt; az egyesület által megszerzett vadászterületen vadászati és egyéb kapcsolódó tevékenység (létesítmény-építés, -elhelyezés) végzésére a tagfelvételről szóló közgyűlési határozatban meghatározott feltételekkel jogosult, illetve köteles.
[3] Az alapszabály 18. pontja rögzíti - többek között -, hogy a közgyűlésen szavazati jog kizárólag a rendes jogállású tagokat illeti meg, a rendkívüli jogállású (pártfogó és tiszteletbeli) tagokat részvételi és - a közgyűlés rendjének megfelelő - nyilatkozattételi (tanácskozási) jog illeti meg.
[4] A 12. pont tartalmazza, hogy a különleges jogállású tagok alapszabályban meg nem határozott jogait és kötelezettségeit az adott különleges jogállású tag felvételéről döntő közgyűlési határozat és annak megfelelően a később meghozott közgyűlési határozatok határozzák meg. Ezzel párhuzamosan szól a 15. pont a pártoló tag tagsági jogviszonyának felmondásáról: eszerint az adott különleges jogállású tag tagsági jogviszonya a tagfelvételről döntő közgyűlési határozat, továbbá - az annak megfelelően - a későbbiekben meghozott közgyűlési határozatok által meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítésének hiánya, avagy elmulasztása miatt mondható fel.
[5] A felperes 2017-ben kérte pártoló tagként a tagfelvételét, kérelmét az alperes befogadta és a közgyűlés megtárgyalta. Az alperes ezt követően biztosította is a felperes részére pártoló tagként - annak ellenére, hogy az őt megillető tagsági jogok és az őt terhelő kötelezettségek meghatározásával közgyűlési határozatot nem kapott - az egyesület keretein belül a vadászati tevékenységben való részvételt, 2018. és 2019. években meghívta az alperes közgyűléseire, amelyeken a felperes pártoló tagként részt is vett.
[6] A felperes az őt pártoló tagként terhelő vagyoni hozzájárulás fizetési kötelezettségét 2017., 2018. és 2019. évekre teljesítette: belépésekor az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően 800 000 forint vagyoni hozzájárulást, ezt követően pedig a közgyűlés által meghatározott 200 000 forint éves tagdíjat teljesítette.
[7] Az alperes közgyűlése azt követően, hogy a 10/2019. (05. 18.) számú határozattal felhatalmazta az egyesület elnökét arra, hogy közös megegyezéssel szüntesse meg a felperes pártoló tagsági jogviszonyát, a 2020. augusztus 1-jén tartott ülésen hozott 4/2020. (08. 01.) számú határozattal a felperes pártoló tagsági viszonyát 30 napos határidővel felmondta, arra hivatkozással, hogy a felperes a vadászat szabályait megszegte, és elmulasztotta a 2020. évi tagdíj, illetve hozzájárulás megfizetését.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[8] A felperes keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35. §-a alapján a 4/2020. (08. 01.) számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte.[9] Az alperes ellenkérelme elsődlegesen az eljárás megszüntetésére, érdemben a kereset elutasítására irányult.
Az első- és a másodfokú határozat
[10] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 4/2020. (08. 01.) számú közgyűlési határozatát hatályon kívül helyezte.[11] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint - tagsági jogai tényleges gyakorlásán és kötelezettségei teljesítésén keresztül - megállapítható a felperes pártoló tagsági jogviszonyának 2017. évi létrejötte, erre figyelemmel a felperes kereshetőségi joga fennáll. A keresettel támadott határozat jogszabályértő jellegének érdemi vizsgálatával pedig megállapította a bíróság, hogy - a kereset helytálló érvelésének megfelelően - mulasztott az alperes, amikor nem hívta meg a felperest a perbeli határozatot hozó közgyűlésre, a mulasztása a határozatot jogszabálysértővé tette.
[12] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárást a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján - a Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontjára is tekintettel - megszüntette.
[13] Végzésének indokolásában a felek között vitás pártoló tagsági jogviszony létrejöttét illetően rögzítette, hogy a belépési kérelem közgyűlés általi elfogadása kellő többséggel meghozott alakszerű határozattal kell történjen, anélkül - a Ptk. 3:67. § (1) bekezdése, 3:75. § (2), (3) és (4) bekezdései és az alapszabály II.7. pontja alapján - a pártoló tagsági jogviszony nem jön létre. Kiemelte, hogy az alperes állításával szemben, miszerint a felperes pártoló tagsági jogviszonyáról közgyűlési határozatot nem hozott, ezért nem áll az rendelkezésére, a felperesnek kellett a perben - akár a bizonyítási szükséghelyzet szabályainak alkalmazásával - bizonyítania a tagsági jogviszonyát és az ebből következő perindítási jogát a Pp. 265. § (1)-(3) bekezdései szerint. A felperes a 2020. november 25-i válasziratában arra hivatkozott, hogy a tagfelvételéről a közgyűlés nem hozott határozatot, majd a 2021. január 6-i tárgyaláson úgy pontosította előadását, hogy 2017-ben részt vett a közgyűlésen, ahol tárgyalták a pártoló tagságát és ennek eredményeképpen pártoló taggá vált, de az ellenkérelem megismeréséig nem tudott arról, hogy a belépéséről alakszerű határozatot hoztak volna. Ez utóbbi nyilatkozatot a felperes fellebbezési ellenkérelme iratellenesen értelmezte, egyben meg nem engedett változtatást jelentett a tényelőadásában [Pp. 373. § (1) bekezdés], amikor a felperes a másodfokú eljárásban már azt állította, hogy 2017-ben az alperes közgyűlése határozattal fogadta el a belépési nyilatkozatát, annak csupán a kézbesítése maradt el.
[14] A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a felek perben irányadó egyező előadása szerint a felperes pártoló tagként kért felvételéről az alperes közgyűlése nem hozott alakszerű határozatot. Ebből arra következtetett, hogy a felperes pártoló tagsági jogviszonya nem jött létre, ezért a Ptk. 3:35. § (1) bekezdése értelmében keresetindítási jog nem illeti meg.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[15] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára.[16] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a Pp. 4. § (2)-(4) bekezdéseibe, az 5. § (1) és (2) bekezdésébe, a 6. §-ába, a 33. §-ába, a 237. § (1)-(5) bekezdéseibe, a 263. § (1) és (2) bekezdésébe, a 265. § (1)-(3) bekezdéseibe, a 373. § (5) bekezdésébe, a 379. §-ába, illetve a Ptk. 3:35. § (1) bekezdésébe, a 3:36. §-ába, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 4. §-ának (5) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő.
[17] Előadta, hogy a másodfokú bíróság tévesen vette figyelembe és mérte össze a 16. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatát és a fellebbezési ellenkérelme tartalmát. Állította, hogy mindkét perbeli nyilatkozata egyező abban a körben, hogy a felperes pártoló tagságát kérelmére az alperes közgyűlése tárgyalta, annak eredményeként taggá vált és bizonyosan hoztak határozatot is (bár a birtokába nem került ebben a formában), hiszen ezt követően gyakorolhatta a tagsági jogait. Rámutatott, hogy a jogerős végzés indokolásával ellentétben indítványozta a bizonyítási szükséghelyzet alkalmazását, ezt a 16. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv is tartalmazza. Az elsőfokú bíróság annak alkalmazásával kötelezte az alperest a tagfelvételről döntő közgyűlési határozat becsatolására.
[18] Állította, hogy a jogerős végzés meghozatalát követően szerzett tudomást az alperes 2018. március 24-i közgyűlési jegyzőkönyvéről és az abban rögzített döntésről: a felperes (és más pártoló tagok) tagsági jogviszonyának a "megerősítéséről". Hangsúlyozta ezzel kapcsolatban az alperes valótlan tényállításait a per során, illetve azt is, hogy amennyiben a megszüntetés alapját jelentő hiány orvoslására lehetőséget kapott volna a másodfokú eljárásban, azt az utólag kézhez vett jegyzőkönyvvel már korábban megtehette volna.
[19] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme elsődlegesen a felülvizsgálati eljárás megszüntetésére - tartalmilag a szerinte visszavontnak tekintendő felülvizsgálati kérelem miatt az iratok visszaküldésére -, másodlagosan a jogerős végzés hatályban fenntartására irányult, annak helyes indokai alapján.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[20] A Kúria a jogerős végzést a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okból - az alábbiak szerint - jogszabálysértőnek találta.[21] A felülvizsgálati ellenkérelemben foglaltak miatt elsőként azt rögzíti, hogy a Pp. 243. § (1) bekezdésének és a 178. § (2) bekezdésének, közelebbről a fellebbezési határidőn belül előterjesztett keresetlevél ismételt benyújtásának és az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezési jogról való lemondás szabályának nem tulajdonítható a felülvizsgálati kérelemre kiterjedő tartalom: a felülvizsgálat ugyanis a jogerős határozattal szemben igénybevehető rendkívüli perorvoslat. Ezért a felperes felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálásának nem volt eljárásjogi akadálya az ügyben.
[22] Az ügy érdemét illetően a Kúria előrebocsátja, hogy a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 10/A. § (1) bekezdése kettős feltétel közé szorítja a különleges jogállású tagok keresetindítási jogát a Ptk. 3:35. §-a alkalmazása szempontjából: az egyesület sérelmezett határozatának hatályon kívül helyezését a különleges jogállású tagok kizárólag e jogállásuk fennállása mellett és érintettségük esetén kérhetik a bíróságtól, annyiban, amennyiben a támadott határozat rájuk nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg, ezeket kiterjeszti vagy korlátozza, illetve megszünteti.
[23] Jelen ügyben a keresettel támadott közgyűlési határozat tartalma kétségtelenné teszi a felperes perbeli legitimációját a közvetlen érintettséget illetően, hiszen a kérdéses határozat éppen a felperes - egyébként fennállónak tekintett - pártoló tagsági jogviszonyának a megszüntetéséről rendelkezik. A perben ennek ellenére mégis az a sajátos helyzet állt elő az alperes védekezésére tekintettel, hogy kérdésessé vált a kereshetőségi jog első feltétele, a felperes különleges tagi jogállása, a pártoló tagsági jogviszonyának létrejötte, holott azt közvetetten a támadott közgyűlési határozat is alátámasztotta.
[24] A jogviszony létrejötte körében megalapozottan utalt a felperes a felülvizsgálati kérelmében a bizonyítási szükséghelyzet intézményének alkalmazására tett indítványára és nyilatkozatának téves értékelésére - végső soron jogsértő mellőzésére - a felülvizsgálattal támadott jogerős végzés eredményeként.
[25] Leszögezi a Kúria, hogy a felperes pártoló tagi jogállását eredményező döntés meghozatala és annak megfelelő dokumentálása, nem csak a határozatok, de a tagság nyilvántartása is az alperes feladatkörébe tartozott [Ptk. 3:67. § (1) bekezdés, 3:75. § (2)-(4) bekezdés, 3:19. § (1) bekezdés, 3:80. § i) és j) pont], ugyanakkor az előzőekkel bizonyítható (bizonyítandó) tény igazolása a felperes bizonyítási érdeke volt, ami felvetette a bizonyítási szükséghelyzet alkalmazásának szükségességét és lehetőségét a perben [Pp. 265. § (1)-(3) bekezdés].
[26] A felperes - nyilvánvalóan annak tudatában, hogy a perben őt terheli az alperes által vitássá tett pártoló tagsági jogviszonya fennállásának, ezáltal kereshetőségi jogának a bizonyítása, ami egyben szükségtelenné is tette az elsőfokú bíróság anyagi pervezetését az adott bizonyításra szoruló tényt érintően a bizonyítási érdekkel és teherrel összefüggésben [Pp. 265. § (1) bekezdés, 237. § (2) bekezdés] -, a másodfokú bíróság végzésének indokolásában írtakkal ellentétben kifejezetten élt a bizonyítási szükséghelyzet intézményének lehetőségével.
[27] A 2021. január 6-i elsőfokú tárgyalás jegyzőkönyvéből kitűnően a felperes nem csak arról nyilatkozott, hogy 2017-ben részt vett a pártoló tagságát tárgyaló közgyűlésen, és annak eredményeként pártoló taggá vált (vagyis a közgyűlés döntött a tagfelvételi kérelme elfogadásáról), és hogy "bizonyosan kellett szülessen" erről határozat (10.G.40.092/2020/16. jegyzőkönyv 1. oldal, 4. oldal), de egyben indítványozta a Pp. 265. § (3) bekezdésének alkalmazását, a bizonyítási szükséghelyzet megállapítását és az alperes kötelezését a vonatkozó (az alperes által megjelöltek szerint a 3/2017. számú) közgyűlési határozat csatolására, mulasztása esetén pedig a felperes pártoló tagsági jogviszonya és ebből következő kereshetőségi joga megállapítását (10.G.40.092/2020/16. jegyzőkönyv 2. oldal harmadik bekezdés). Indítványának megfelelően az elsőfokú bíróság tárgyaláson kihirdetett végzésével kötelezte is az alperest a felperes pártoló tagsági jogviszonyával kapcsolatos közgyűlési határozat csatolására.
[28] Annak ellenére, hogy a felperes indítványára és az elsőfokú bíróságnak az alpereshez intézett felhívására végül mégsem történt meg a felperes tagfelvételéről döntő közgyűlési határozat - vagy legalább a tagfelvételi kérelmet megtárgyaló közgyűlési jegyzőkönyv, avagy egyéb, a tagfelvételre vonatkozó okirat, akár tagnyilvántartás - csatolása a bizonyítási eljárás során, kétségtelen, hogy az alperes a felperes tagfelvételi kérelmét befogadta és intézte, el is bírálta, a felperest pártoló tagjai sorába felvette, részére tagsági jogainak gyakorlását - idetartozóan részvételét tanácskozási joggal a döntéshozó szerv ülésein, valamint a vadászati jog gyakorlását - az egyesület keretein belül biztosította, kötelezettségeinek (vagyoni hozzájárulás, tagdíj fizetés) teljesítését előírta és azt el is fogadta. Mindebből következően helye volt a Pp. 265. § (3) bekezdésében írt jogkövetkezmény alkalmazásának az ügyben, ahogy azt végkövetkeztetését tekintve az elsőfokú bíróság ítéletében meg is tette: a bizonyítási szükséghelyzetben lévő felperes által bizonyítandó tény, a pártoló tagsági jogviszonya létrejöttéhez vezető, tagfelvételi kérelmét elfogadó közgyűlési döntés - amelynek létével kapcsolatban kétely az előzőekben kiemelt egyéb körülmények mellett nem kellett, hogy felmerüljön a bíróságban - valósnak volt elfogadható a perben.
[29] Mindebből következően tévesen következtetett az ügyben másodfokú bíróság a felperes pártoló tagsági jogállásának és egyben perindítási jogának a hiányára, ez okból az eljárás megszüntetésének ebben teljesülő feltételére.
[30] Az előzőekben megállapítottak egyben szükségtelenné tették a felülvizsgálati kérelem vizsgálatát a további, így a másodfokú eljárásban pótolható hiányra vonatkozó részében.
[31] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[32] A megismételt másodfokú eljárásban az előzőek figyelembevételével kell döntenie a másodfokú bíróságnak az alperes fellebbezéséről és az elsőfokú ítélet felülbírálatáról.
(Kúria Gfv.VI.30.252/2021/6.)