adozona.hu
BH+ 2003.4.199
BH+ 2003.4.199
A bt. tag vagyonára csak perben állása esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás [1957. évi IV. tv. 72. §, 1997. évi CXLIV. tv. 101. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a megyei illetékhivatal illetékfizetési kötelezettséget írt elő az I. Bt. terhére, melyet az alperes határozatával helyben hagyott. Az I. Bt. ezen határozattal szemben keresetet terjesztett elő, de keresete a megyei bíróság ítélete alapján jogerősen elutasításra került, ezzel az alperesi határozat végrehajthatóvá vált.
Az illeték megfizetésére kötelezett céget a megyei bír...
Az illeték megfizetésére kötelezett céget a megyei bíróság, mint cégbíróság hivatalból 1999. augusztus 24-ei hatállyal törölte, a felperes a felszámolásig a társaság beltagja volt.
Az alperes jelen perben felülvizsgálni kért másodfokú határozatával az elsőfokú hatóság fizetési meghagyását helyben hagyta, mellyel a felperest kötelezte az illetékhátralék, a késedelmi pótlék valamint a bírósági illeték megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság az iratok alapján megállapította, hogy a felperes kereseti kérelmével érintett határozat a korábbi eljárás során hozott érdemi határozat végrehajtásával kapcsolatban született. Figyelemmel az Áe. 72. § (1) bekezdésében foglaltakra a végrehajtási eljárásban született határozatokkal szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye, ezért a felperes keresetlevelét a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes nyújtott be fellebbezést kérve annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bírósági eljárás lefolytatására kötelezését. Hivatkozott arra, hogy a megyei bíróság előtt folyt perben a bt. beltagja perben nem állt, ezért ránézve az ítélet sem tartalmazott semmit. A felperes, mint valamikori beltag ellen végrehajtási eljárás nem volt folyamatban, így kizárt, hogy vele szemben végrehajtási eljárásban határozatot hoztak volna. Utalt arra, hogy az alperesi határozat hívta fel a felperes figyelmét arra, hogy bírósághoz fordulhat kérve a másodfokú államigazgatási határozat felülvizsgálatát. Utalt a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 101. § (3) bekezdésére, valamint 90. § (1), (2) bekezdésére, mely szerint a bt. tagok saját vagyonára csak perben állások esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság arra helyesen utalt, hogy az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. § (1) bekezdése értelmében csak az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát lehet keresettel kérni a bíróságtól. Arra is helyesen utalt, hogy a végrehajtási eljárásban született határozatokkal szemben a bírósági felülvizsgálatnak nincs helye, hiszen a végrehajtásnak éppen az a lényege, hogy kényszer igénybevételével biztosítsa a hatósági döntésben foglaltak megvalósítását.
Van azonban olyan határozat, amely ugyan valamely döntés végrehajtását szolgálja, de önállóan - az alaphatározathoz képest - határoz meg új tényeket, állapít meg jogokat és kötelezettségeket. A perbeli esetben az alperesi alaphatározattal az I. Bt.-t kötelezték illetékfizetésre, ezen határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetet a megyei bíróság ítéletével jogerősen elutasított. Ebben a perben azonban jelen per felperese, mint a bt. beltagja nem vett részt. A gazdasági társaságokról korábban hatályban volt 1988. évi VI. törvény 75. §-a és az új Gt. az 1997. évi CXLIV. törvény 101. § (3) bekezdése és 90. § (1), (2) bekezdése is megállapítják, hogy a társaság vagyonára a tagok perben állása nélkül is, a tagok saját vagyonára pedig csak perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás.
Az illetékhivatal és az alperes eljárása tehát valóban a korábbi alaphatározat végrehajtását szolgálta, de ugyanakkor a felperes fizetési kötelezettségét megállapító határozatok olyan érdemi határozatnak minősülnek, amelyek nem a korábbi eljárás kötelezettje elleni végrehajtási cselekménynek minősülnek, hanem önálló kötelezettséget megállapító érdemi határozatnak. Erre figyelemmel pedig az Áe. 72. § (1) bekezdése értelmében bíróság által felülvizsgálható.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 258. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás keretében érdemben kell vizsgálni a felperes keresetének a mögöttes felelősségre vonatkozó érvelését.
(Legf.Bír. Kpkf.IV.35.064/2001.)