Házipénztár változásának hatása a kivaalapra – példákkal

Megosztás Tetszik

A kivaalanyok az adóévet követő év május 31-éig kötelesek az őket terhelő kisvállalati adó éves összegének meghatározására, valamint az év közben megfizetett adóelőleg és az éves adó különbözetének elszámolására.

A kivaalanyok számára a fenti határidő pontos betartása elsősorban az iparűzési adózás szempontjából fontos. A helyi adókat szabályozó 1990 évi C. törvény (Htv.) 39/B § (2) bekezdése értelmében a kivás cégek választhatják az iparűzési adó egyszerűsített megállapítását is. Ez esetükben azt jelenti, hogy az iparűzésiadó-alapjuk az éves kivaalap 20 százalékkal növelt összegével egyezik meg.

Ha azonban a kivaalany vállalkozás késve nyújtja be az iparűzésiadó-bevallását, akkor ezen adóalap-megállapítási módszert nem alkalmazhatja [lásd Htv. 39/B § (10) bekezdése].

Ha a kivás cég jogszerűen választja az iparűzési adó egyszerűsített megállapítását, akkor nincs más dolga, mint az éves kivabevallásban bevallott adóalapot 1,2-del beszorozni, és ezzel megkapja az iparűzésiadó-alapot. Ez az érték nulla is lehet, ha a kivás cég nem rendelkezik kivaalappal.

A házipénztár állományváltozásának kezelése az egyik leggyakoribb probléma a kivás cégeknél. Elöljáróban elmondható, hogy a házipénztár növekedése vagy csökkenése csakis akkor lehet hatással a kivaalapra – s így az iparűzésiadó-alapra – ha akár a nyitó, akár a záróállomány meghaladja a kivás cég összes bevételének az 5 százalékát.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan kell kezelni a házipénztár állományváltozását a kivás cégeknél!