Bt.-beltag befizetésének elszámolása

Megosztás Tetszik

Végelszámolás előtt álló betéti társaság nyugdíjas beltagja után fizetett egészségügyi szolgáltatási járulékát forrás híján a beltag finanszírozta a bt. helyett. Elszámolható-e tagi kölcsönként a befizetés? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás mérlegképes könyvelő válaszolt.

Olvasónk az alábbi kérdést intézte hozzánk: van egy évek óta nem működő evás, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság (éves bevétele 5–10 ezer forint között van). Mind a kültag, mind a beltag öregségi nyugdíjas. A beltag két éve nyugdíjas, azóta a cég megfizeti a egészségügyi szolgáltatási járulékot. Mivel a cégnek nem volt bevétele, ezért a beltag fizette be a cég számlájára, és onnan utaltuk. Kérdésem: ez a bt.-nél tagi kölcsönnek minősül-e? Ha igen, akkor ezt egyéb bevételként a 2019. évben le kell-e adózni és ajándékozási illetéket fizetni? Az összeg 240 ezer forint. A cég 2019. 12. 31-ével meg kíván szűnni, egyszerűsített végelszámolással. Azt olvastam az interneten, hogy a NAV a jegyzettőke-emelést ebből az összegből nem fogadja el, mert a rendeletben foglalt rendeltetésszerű használat nem valósul meg. Egyszerűsített végelszámolással meg csak akkor tud a cég megszűnni, ha nincs tartozása.

Szakértőnk válasza a következő:

Alapvetően a felek közötti szerződés dönti el, hogy az átutalt összegeket milyen jogcímen kapta meg a cég.

Tekinthetik tagi kölcsönnek is. Ez esetben valóban problémás annak elengedése, mivel a tagi kölcsön elengedése valóban illetékköteles, ha annak értéke meghaladja a 150 ezer forintot, vagy ha arról okiratot, például szerződést állítottak ki. Arról nem is szólva, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (evatörvény) 6. § (2) bekezdés értelmében az adóalany javára elengedett tartozás evás bevételnek minősül, amely után meg kell fizetni az evát is.

Mivel a tagi kölcsön elengedése adó- és illetékfizetési kötelezettséggel járna, melyet a cég valószínűleg csak újabb tagi kölcsönnel tudna fizetni, így a vagyonnal nem fedezett tagikölcsön-tartozás esetén csakis a felszámolási eljárás jöhet szóba, vagyis végelszámolásnak nincs helye.

A felek az ilyen összegeket tekinthetik véglegesen átadott pénzösszegnek is, mely után ajándékozási illeték ugyan nem merül fel az illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja alapján, de az így kapott összeg után szintén meg kellett volna fizetni az evát, mivel az a vállalkozás által megszerzett evás bevételnek minősül.

Végül felmerülhet a veszteségek fedezetére történő pótbefizetések lehetősége. A polgári törvénykönyv (Ptk.) kizárólag a kft.-k esetén szabályozza a pótbefizetés esetkörét. Ugyanakkor más társasági formáknál, például bt. esetében sem tiltott.

Álláspontom szerint egy evás betéti társaságnál is értelmezhető a pótbefizetés, erről azonban a taggyűlésnek írásos határozatot kellett volna hozni. Ez esetben a végelszámolás befejezhető, és a végelszámolási időszakra történő áttéréskor a nyitó mérleg lekötött tartalék sorában kell ezen összeget szerepeltetni. A pótbefizetés tehát nem kötelezettség. Akkor is a tőketartalékban marad kimutatva, ha visszafizetni nem tudják.