61 találat a(z) zrt. cimkére

Tőkemelés könyvelése a tulajdonos társaságnál Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy zrt. jegyzett tőkét emelt a tőketartalék és eredménytartaléka terhére. A tőkeemelés keretében a tulajdonos társaság  részvényeket kapott kézhez, mely új dematerizált részvények formájában a befektető értékpapírszámlájára transzfer által rákerült. A transzfernél a kibocsátó a bekerülési értéket nulla forintban határozta meg az értékpapír számlavezetője felé. Kérdésem, hogy a befektető tulajdonos társaságnál  a tőkeemelés keretében kapott részvények számviteli elszámolására a számviteli törvény mely előírásai vonatkoznak és  számviteli törvény  alapján hogyan kell azt lekönyvelni. További kérdésként merül fel, hogy a tőkeemelésre tekintettel a részvények nyilvántartási egységárát, szerzési értékét hogyan kell megállapítani? Köszönettel.

Zrt. vezérigazgató Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megmondom őszintén, teljesen össze vagyok zavarodva az alábbiak miatt. Olvasom a 2013. V. törvényt, amelyben már a Gt. is szerepel. A 3:113. § (2) pont általában a cégvezetőre vonatkozik. "A cégvezetőre a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos kizáró és összeférhetetlenségi okokat megfelelően alkalmazni kell". A 3.115. § foglalkozik az ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGGEL. A KIZÁRÓ okokat azonban sehol nem találtam. Azután a 3:283. § leírja, hogy zrt.-nél az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja. A 3:287. § pedig az igazgatótanács - zrt.-nél vezérigazgató - gondolom - függetlenségét írja elő. Nálunk a következő a helyzet: zrt., egyetlen részvényessel, akinek tulajdonában a részvények 100 százaléka áll. A vezérigazgató a tulajdonos édesanyja, aki 2016. novemberig egyben munkaviszonyban is állt a zrt.-nél. A munkaviszony megszüntetésre került a fentebb leírt 2013. V. törvény 3:287. §-a miatt, mivel aki munkaviszonyban áll a zrt.-nél, az nem lehet ugyanannak a zrt.-nek vezérigazgatója. A tulajdonos édesanyja egyben saját jogú nyugdíjas. Az lenne a kérdésem, hogy helyes volt-e a döntés, hogy a munkaviszonyt a saját maga által vezérigazgatóként irányított zrt.-ben megszüntettük, illetve ennek ellenére kell-e valamilyen tb-járulékot fizetnie, mint például egy kft. ügyvezetőjének, aki ezt a feladatot ingyen látja el, de be kell jelenteni (szintén nyugdíjas) és egészségbiztosítási járulékot kell utána fizetni? Előre is köszönöm szíves válaszukat. Tisztelettel: Anderlikné

Adóterhek és járulékok üzletrész és zrt. részvény eladása esetén Kérdés

Tisztelt Hölgyem / Uram! Magánszemély kft.-tulajdonos eladná egy cégnek a saját üzletrészét. A vételár meghaladja a saját tőke arányos részét. Milyen szja- és eho-kötelezettség keletkezik? Van-e szerepe itt a szokásos piaci érték kategóriának? Mi a helyzet, ha a kft. átalakul zrt.-vé, és ennek részvényét adja el a magánszemély? Köszönettel: Kertész Béla

Zrt., saját tőke – jegyzett tőke Kérdés

Tisztelt Szakértő! Próbáltam megkeresni az új Ptk.-bank azt a részt, ami a kft.-knél olyan szépen meg van fogalmazva: ha a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökken.....akkor mi a teendő. Én egy zrt.-nél dolgozom, ahol sajnos a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent az elmúlt évek veszteségei miatt. A zrt.-nél mi az a határ, amikor már sürgősen tenni kell valamit, ugyanúgy van, mint a kft.-knél, ha a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökken két egymást követő évben, vagy sokkal szigorúbbak a szabályok? Nagyon szépen kérem segítségüket, mert a 2016. év is veszteséggel zárult sajnos, vagyis a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökkent. Ilyenkor mit kell tenni? Egyáltalán szabad-e a zrt.-nél a jegyzett tőke alá csökkennie a saját tőkének? Előre is köszönöm válaszukat: Anderlik Istvánné

Közbenső mérleg-készítési kötelezettség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Én úgy tudom, hogy zrt.-nél, ha jegyzett tőke-emelést hajtanak végre saját pénzeszközből (egyszemélyes zrt.), akkor kötelező beadni a cégbírósághoz az ezzel kapcsolatos változtatási kérelmet, valamint kötelező elkészíteni egy közbenső mérleget, amennyiben az előző mérleg 6 hónapnál régebbi. Jelen esetben: mérleg leadása 2016. 05. 31.,a jegyzett tőke tervezett felemelése saját pénzeszköz-befizetéssel: 2016. 03. 10. A leadástól számítva eltelt 9 hónap, tehát szerintem kötelező egy közbenső mérleg elkészítése, amely célszerűen egyben a 2016. éves mérleg is egyben. Nagyon várom válaszukat, melyet előre is köszönök. Anderlik István Gyuláné

Könyvvizsgálat Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes állami tulajdonú zrt.-nél kötelező a könyvvizsgálat, vagy a számviteli törvény 155. § (3) bekezdése rá is alkalmazható? Válaszát előre is köszönöm!

Zrt. könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni a segítségét. Az általam eddig könyvelt építőipari kft. átalakul december 31-ével zrt.-vé. Elkészítem a mérlegét, amit egy könyvvizsgáló auditál, és beadjuk a papírokat. Szeretném kérdezni, hogy a zrt. könyvelésénél van plusz feladatom, vagy ugyanúgy, mint a kft.-nél, a kettős könyvviteli rendszerben könyvelhetem tovább? Eddig zrt.-t még nem könyveltem. Köszönöm a válaszát.

Társaságiforma-váltás beszámolója Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2016.03.31-ei fordulónappal zrt.-vé alakult át. A társaság összeállította 2016.03.31-ei fordulónappal a kft. mérlegét, amely alapját képezi a végleges vagyonmérlegnek. Kérdésünk: - a kft. (jogelőd) ebben az esetben "megszűnő gazdasági társaságnak" minősül-e a társaságiforma-váltásnál, és így vonatkozik-e rá a számviteli törvény 141. § (3) bekezdésében előírt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség? - Ha igen, akkor a beszámolónak tartalmaznia kell a mérlegen kívül a kiegészítő mellékletet, illetve üzleti jelentést is kell készítenie? Köszönettel!

Beolvadás vagyonmérleg-tervezete Kérdés

Tisztelt Szakértő! Átalakulással (beolvadással) kapcsolatosan a következő két kérdés merült fel : 1. Zrt.-be beolvad egy kft., amelynek a zrt. 95 százalékos tulajdonosa 2015. 12. 31-én. A vagyonmérleg tervezett fordulónapja 2015. 12. 31., a második döntés 06. 20-án, bejegyzés várhatólag 09. 30-án lesz. A zrt. 2016. 04. 15-én felvásárolta a kft.-üzletrészek maradék 5 százalékát is, így ezen időpontban 100 százalékos tulajdonosává vált a kft.-nek. Kérdés, hogy a vagyonmérleg-tervezetbe be kell-e állítani az 5 százalékos üzletrész-felvásárlást, majd az így kialakult 100 százalékos részesedés bekerülési értéke kerül kivezetésre a kft. teljes jegyzett tőkéjével szemben? Példán keresztül: – kft. jegyzett tőkéje: 10 000 eft – 95 százalékos részesedés könyv szerinti értéke (2015. 12. 31-én): 50 000 eft – A zrt. a maradék 5 százalékos részesedést 8000 eft-ért vásárolta meg (2016. 04. 15-én) Vajon melyik a helyes kimutatás? a/ pénzeszközök: -8000 eft részesedés: +8000eft –58 000=-50 000 eft jegyzett tőke: -10 000 eft eredménytartalék: -48 000 eft b/ részesedés: -50 000 eft jegyzett tőke: -10 000 eft eredménytartalék: -40 000 eft 2. A számviteli törvény 140. § 5) bekezdése szerint a bejegyzésig felmerülhető veszteségre fedezetet kell képezni a lekötött tartalékban. Kérdés, hogy ezt csak akkor kell-e a vagyonmérleg-tervezetbe beállítani, ha konkrétan várnak veszteséget, vagy ha a 2016-os üzleti terv alapján mindkét cég eredményt vár, akkor nem szükséges ezen tartalék megképzése?

Zrt. készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésként merült fel, hogy, ha egy zrt. saját elhatározásból könyvvizsgáltatja magát (tudomásom szerint önmagában a zrt. léte miatt már nincs kötelező könyvvizsgálat), és egyébként megfelel a mikrogazdálkodói beszámoló készítés paramétereinek, akkor választhatja-e ezt a beszámolási formát?

Térítésmentes pénzeszköz-átadás kapcsolt vállalkozások között Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott az alábbi helyzet: kft. és zrt. kapcsolt vállalkozások. Zrt. a kft. részére térítés nélkül pénzeszközt ad át, erről szerződés is készült, amelyben szabályozva van az, hogy az átvevő kft. értesíti a NAV-ot (Itv. 11. § (2) és 91. § (2) értelmében) arról, hogy a tranzakció illetékmentes (Itv. 17. § (1) n), így nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Az átadást a zrt.-nél rendkívüli ráfordításként kell elszámolni ugyan, de mivel a kft. nyilatkozik (Tao. tv. 3. sz. melléklet A/13.) zrt. felé, hogy az érintett adóévben az eredménye a juttatás nélkül sem lesz negatív, majd a beszámoló-készítést követően ugyanerről nyilatkozik, így a juttatás nem lesz adóalap-növelő tétel a zrt.-nél. Mivel a véglegesen átadott pénzeszköz szokásos piaci ára és annak ellenértéke sem értelmezhető, így dokumentációs kötelezettség nincs. Megítélésük szerint a vállalkozások kapcsolt jellegére tekintettel minősítheti az adóhatóság az ügyletet jogszerűtlennek vagy semmisnek? Okoz bármilyen különbséget az, hogy kapcsolt vállalkozások között jön létre az ügylet ahhoz képest, mint, ha nem kapcsolt vállalkozások között jönne létre? Válaszukat köszönöm.

Ezrek szűnhetnek meg: ez a vége a kötelező törzstőkeemelésnek Cikk

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes kötelező törzstőkeemelés miatt – közölte Eperjesi Zoltán, a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiumának vezetőhelyettese.

Kiválás Kérdés

Az alábbi kérdésben kérem segítő iránymutatásukat. Egy holding kft. 100 százalékban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. A részvénytársaság pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. Az új társaságok a kiválással csak egy másik társaságban lévő részesedést vinnének ki. A kiválás könyv szerinti értéken történne úgy, hogy a zrt. saját vagyonából az eredménytartalékból történne a kiválás. Így a zrt. alaptőkéjét nem érinti a kiválás. A tulajdonosi elképzeléssel kapcsolatosan az alábbi kérdésekben kérem szakmai segítségüket: 1./ A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti érték között jelentős különbözetet hogyan kell lekezelni. A kiválás előtt a befektetést élvező gazdasági társaságoknál is kell egy beszámolót készíteni, mely alapján megállapítható a valós vagyoni helyzetük, és a zrt.-ben a kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? És az értékvesztéssel csökkentett érték lesz a vagyonmérlegben a kiválással kivitt vagyonérték? 2./ A kiválás a tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedéseknek? 3./ A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? 4./ A kiválással létrejött gazdasági társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés? Tisztelettel: Fehér Andrásné

Társaságiforma-váltás – feltöltési kötelezettség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015. 09. 30-án zrt.-vé alakult át. A kft. a bevallásokat beadta, a zrt. az adóelőlegről nyilatkozott. A 2015. 10. 01-től működő zrt.-nek van-e társasági adó, helyi iparűzési adó és innovációs járulék adónemben feltöltési kötelezettsége 2015. 12. 21-ig? Köszönettel!

Zrt. részvényvásárlásának könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2014. 12. 22-én XY Kft. megvásárolja D Kft.-től a tulajdonában lévő Zrt. részvényeit: 20 darabot 10 000 forint/darab névértéken, a vételár 15 000 forint/darab, azaz 200 000 forint névértékű részvényt 300 000 forint értéken vásárol meg. Befektetési céllal vásárolja. Alapbizonylat: részvény-átruházási szerződés, amelyben rögzítik, hogy a vételár a részvények valós forgalmi értékét tükrözi. A vételárból 30 000 forint az óvadéki bankszámlára kerül, amelyet a bank zárol. Feloldásának feltétele xxxFt EBITDA kimutatása az auditált mérlegben. A kérdésem, hogy a részvényeket vásárláskor milyen értéken kell könyvelni? Névérték, vételár, óvadékkal csökkentett érték? Könyvelése: T 171 - K 479 .... Ft. Banki átutalás: T 479 - K 384 Az óvadék összegét (30 000 forint) külön kell könyvelni? Zárolásfeloldáskor is kell könyvelni? 2014. 12. 31-ei mérlegfordulónapon kell-e értékelni vagy elhatárolni? Válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlanértékesítés áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Családi gazdálkodó tételes költségelszámolása 2022-ben.

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őcsg bevétele

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 november
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetÉs