5 találat a(z) vételi opció cimkére

Személyautó-bérlés vételi opcióval Kérdés

Vevőkijelölési jog adóvonzatai nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor Cikk

Nyílt végű lízing lejáratakor a lízingbevevőnek joga van harmadik személyt kijelölni vevőként, amellyel ő lemond az opciós jogáról, hogy a lízingtárgy felett megszerezze a tulajdonjogot. Milyen adófizetési kötelezettségekkel jár egy ilyen ügylet? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő és Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.

Ingatlan adásvétele Kérdés

Magánszemélyek – vételi opció érvényesítése kft.-üzletrész eladásakor Kérdés

Egy kft. 500 ezer Ft jegyzett tőkével alakult, melynek tulajdonosa XY. A törzstőke 3000 ezer Ft-ra történő emelésénél VZ vételi opciót kötött 2500 ezer Ft értékben, XY-nal, a jelenlegi ügyvezetővel. XY jelenleg a kft. egyszemélyi tulajdonosa. A kft. jegyzett tőkéje 3000 ezer Ft, a saját tőkéje 341 000 ezer Ft. Jóváhagyott osztaléka 300 000 ezer Ft és 190 000 ezer Ft egyéb kötelezettsége van. A jelenlegi tulajdonos el akarja adni az üzletrészének az 50%-át VZ részére névértéken. Az eladó eladáskor a 3000 ezer Ft jegyzett tőkét tartalmazó 341 000 ezer Ft saját tőkével és részére 300 000 ezer Ft jóváhagyott osztalékkal rendelkezik. A vevő megvásárolja a 641 000 ezer Ft saját tőkéjű 300 000 ezer Ft jóváhagyott osztalékkal és 190 000 ezer Ft egyéb kötelezettséggel rendelkező céget névértéken. A VZ opciós joggal rendelkező vevő opciós joga befolyásolhatja-e az eladási árat és a fizetendő adót? A vevőnek és az eladónak milyen és mekkora adófizetési kötelezettsége keletkezik? VZ vevő a tulajdonosok között nincs nevesítve. Az opciós jog a kft. könyvelésében nincs lekönyvelve, az opciós jogról a könyvelőnek eddig nem volt tudomása. Az adózás mértékét az opciós jog módosítja-e?

Vételi opciós jog Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves álláspontját. Egyszemélyes kft. tárgyév elején 6 millió forintos saját tőkével rendelkezett, mikor két magánszemély vételi opciós jogot vásárolt a cég 1/3-1/3 tulajdoni részére 2-2 millió forint készpénzért. A vételi opció érvényesítésére 3 év áll rendelkezésre. Tárgyév végére a kft. saját tőkéje lényegesen megnőtt, a következő évre további sajáttőke-növekedés várható. Ezért a kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy visszavásárolná a két vételi opciós jogot. Ezért közbenső mérleget készít, s majd az abban szereplő saját tőke és kalkulált adózott eredmény 1/3-1/3-ának megfelelő összeget jelölné meg visszavásárlási árnak. Az alábbi kérdésekben kérem szakmai segítségüket. Ha a kifizetésre az idei évben sor kerül, az a magánszemélyeknél milyen jellegű jövedelem lesz? Helyes-e az az álláspontom, hogy a vételi opciós jogról ellenérték fejében történő lemondás egyéb jövedelemnek minősül a jövedelmet megszerző magánszemélynél, és az egyéb jövedelmet 15 százalékos szja és 19,5 százalék eho megfizetése mellett lehet megszerezni? Valamint, ha helyes az egyéb jövedelem besorolás, jól értelmezem-e az ehotörvény 3. paragrafusát, miszerint a teljes kifizetett összeget terheli az egészségügyi hozzájárulás? Ha a magánszemélyek egy éven belül a befektetett pénzük sokszorosát kapják meg ezáltal, könyvelőként van-e bejelentési kötelezettség a pénzmosásról szóló törvény alapján? Mi a fenti események helyes könyvelési módja? Köszönettel: Domján M.