502 találat a(z) tárgyi eszköz cimkére

Nulla értékű tárgyi eszköz Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mobiltelefont vásároltunk, a számla végösszege 0 forint, vételárkedvezmény. Van-e itt áfa-fizetési kötelezettség, illetve visszaigénylési lehetőség? Milyen összegben kell ezt aktiválni? Ha ez 100 ezer forint alatti tétel, szükséges a rendkívüli bevétel időbeli elhatárolása? Aktiválás után elszámoljuk költségként. Kérem mutassa be, mik a könyvelési lépések! Köszönöm válaszát!

Készlet, tárgyi eszköz átvitele új vállalkozásba Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésekkel fordulok önhöz: Egyéni vállalkozóként kezdtem tevékenységemet, most más tevékenységgel kibővítve létrehoztunk egy bt.-t. a) Egyéni vállalkozóként nyitottam egy gyermekruhaüzletet, ahol külföldi gyártótól megvásárolt márkás ruhákat értékesítek. A ruhákat fordított adózású számlával szereztem be közösségen belülről. Most a meglévő, még el nem adott ruhákat vinnénk át (kb. 2 millió forint érték) a bt.-be, mivel az üzlet is átkerült a bt. üzemeltetésébe. A meglévő készletet hogy tudjuk átvinni és milyen költségvonzata lesz? b) Egyéni vállalkozóként vettem egy laptopot, bútort, amelyet most már a bt.-ben fogunk használni. Ezeket is el kell adnom a saját bt.-mnek, vagy mi a teendőnk? c) Az egyéni vállalkozóként használt autót milyen feltételekkel tudjuk a cégbe bevinni, és ennek mi a költsége? Vagy jobban járunk, ha béreljük a kültagtól? Az első két pontban szereplő esetben, ha meg kell vennie a bt.-nek a készletet és tárgyi eszközöket, az ebből származó áfafizetés magas lenne, vagy van költségbarátabb megoldás is, csak mi nem tudunk róla? Várom válaszukat. Üdvözlettel.

Kivás tárgyi eszközök beolvadás esetében Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozásba beolvad egy olyan társaság, amelynek előzőleg kivás időszaka is volt. Eszközeit a nyilvántartási értéken viszi át. A beolvadó társaság a kivás időszakában beszerzett tárgyi eszközökre elszámolható-e a létrejövő társaságnál a társasági adó szerinti értékcsökkenés? Válaszát előre is köszönöm!

Ápolásiágy-bérlet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. formában működő idősek otthona 6 db ápolási ágyat bérelt 2018. szeptembertől 2019. márciusig. Az utolsó, 2019.03.05-i teljesítésű számlán szerepel, hogy utolsó részlet. Ettől kezdve az ágyak a kft. tulajdonába kerülnek. Hogyan szerepeltessük a számlákat, illetve az eszközöket a kft. nyilvántartásaiban? Tartós bérletnek minősül? A számlákat bérleti díjként rögzítsük? Mikor lehet szerepeltetni a kft. tárgyi eszköz nyilvántartásában és milyen bizonylat alapján? 2018-as beszámolóban esetleg fel kell-e tüntetni befejezetlen beruházásként? Válaszukat köszönöm!

Nyílt végű pénzügyi lízingelt gépkocsi nyilvántartása Kérdés

T. Szakértő! Szeretnék az ügyben segítséget kérni, hogy a nyílt végű pénzügyi lízingelt autót beruházásként kezelheti-e a líizingbe vevő kft., és így a tárgyi eszközök között nyilvántarthatja-e? Ha igen, akkor a társaságiadó-kedvezményben szereplő beruházási kedvezményt érvényesítheti-e a lízingbevevő cég, illetve az értékcsökkenést elszámolhatja-e? A lízing futamideje 4 év. köszönöm a válaszát. Tisztelettel BM

Készlet átminősítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. készletei között szerepel 2008. óta egy lakás. Ezt szeretné átminősíteni tárgyi eszközzé. Ez hogyan lehetséges, illetve milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? 27 százalék áfa a lakás könyvszerinti értéke után? Üdvözlettel: Kissné

Megszűnő egyéni vállalkozás tárgyi eszközei Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mellékállású, alanyi adómentes egyéni vállalkozó megszüntette a vállalkozását. Nyilvántartásában szerepel olyan 100 ezer forint feletti tárgyi eszköz, melyet 2017-ben szerzett be, és nettó értéke még a megszűnés napján 97 ezer forint. Az szja-törvény szerint, mivel egy éven túli, de két éven belüli beszerzés, a vállalkozó éves bevallásában adózás utáni jövedelmét meg kell növelni az eszköz 66 százalékával. Ezen érték kiszámításakor az eszköz beszerzéskori értékét kell alapul venni, az eddig elszámolt értékcsökkenések értékét (mellyel a vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette) vagy a fennmaradó nettó értéket? Az szja-törvény 49/c paragrafus (6a) bekezdése szerint "a tárgyi eszköz, nem anyagi dolog értékéből az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el". De a mondat második fele, az, hogy az adóévben kezdte el, nem áll fenn, így nem tudom értelmezni a 66 százalék alapjának meghatározását. Vagy ez az eset magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő átadás lenne? Válaszát előre is köszönöm.

Tárgyi eszköz, káresemény Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2018 decemberében cégünk egyik járműve közúti balesetet szenvedett, a járművünk totálkáros lett. A gépjármű beszerzésekor fejlesztési tartalék került feloldásra. (Beszerzés: 2016.08. Beszerzési érték 1000 e FT, fejlesztési tartalék felhasználás 400 000 FT). Megállapították, hogy a balesetet a másik fél okozta. 2019-ben megkaptuk a biztosító értesítését a roncsértékről és a kártérítés összegéről. 2018-ban terven felüli értékcsökkenést számoltam el a járműre roncsértékig. Ezzel az összeggel a 2018. évi társaságiadó-bevallásban adóalapot emelek. A Tao. tv alapján van mód arra, hogy az adóalapot a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentsem? A járművet kivonták a forgalomból 2018-ban. A tárgyi eszközök közül átsoroltam a készletek közé. A roncsot a vállalkozás a jövőben értékesíteni szeretné. Tisztelettel: Hegedűs-Meleg Annamária

Irodakonténer Kérdés

Nagyon megoszlanak a vélemények, hogy az irodakonténer építmény vagy nem építmény, hanem egyéb tárgyi eszköz. Kérdésem, hogy betonalappal rendelkező irodakonténer építménynek számít-e tárgyi eszköz szempontjából, vagy egyéb tárgyi eszköznek minősül? Köszönettel: NLN Kft.

Osztalékfelvétel tágyi eszközzel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek 18 millió forint jóváhagyott osztalék szerepel a 4792-es főkönyvi kartonon. Ennek terhére a társaság tulajdonában lévő garázst a társaság jegyzőkönyv alapján osztalékként vezetik ki a két tulajdonos javára a társasági szerződésben lévő hányad alapján (51–49%). Az értéket a piaci viszonyok alapján 3 millió forintban állapították meg. A garázs bruttó értéke 1 700 000 Ft, nettó értéke 590 000 Ft. Kérdéseim a következők: – Áfát érint-e ez az esemény? – Milyen könyvelési tételeket, milyen összegben kell könyvelni az osztalék miatt? – A tárgyi eszköz kivezetésének könyvelési tételei és összegei? Válaszukat előre is köszönöm.

Tárgyi eszköz nyilvántartása, áfa-visszaigénylés Kérdés

1. Panzió szállásszolgáltatást (18% áfa) + a földszinten üzlet-bérbeadást folytat (áfamentesen) az egyéni vállalkozó. Az szja-törvény 49/B §-a szerint „tételes kötségelszámoló”, az áfakörben az általános szabályok szerint adózik. Kisfaludy Turiszt. Fejl. vissza nem térítendő támogatást nyert el 17 millió forint értékben + önerő 17 milliót forint + 27% áfa 9,18 millió forint. A támogatásból ingatlan-felújítást, eszközbeszerzést valósít meg. A panzió a tulajdoni lapon a vállalkozó feleség, valamint a magánszemély férj tulajdonában van 50-50%-ban, amely korábban, ingyenesen került a vállalkozó használatába. Eszköz kartonon 0 Ft értéken szerepel. Korábban écs nem került elszámolásra. A férj 50% és feleség 50% részének ingyenes átengedéséről és nyilvántartásba vétele miatt szükséges-e ügyvédi, vagy egyéb nyilatkozat, megállapodás? 2. A pályázat kizárólag a panzióra vonatkoznak, üzletre nem. Tételes áfa elkülönítést végez. A számlák a feleség nevére szólnak. A 0 Ft értéken nyilvántartott, écs alá nem vont panzió felújítása, a vásárolt eszközök áfatartalma /kb. 9,18 M Ft) visszaigényelhető-e az áfatörvény alapján? 3. A 17 M Ft támogatás szja-adóalapba beszámító bevételnek számít-e ? 4. A nyílászárók cseréje, új villanyvezeték bekötése, solar kialakítás, klíma beszerelés hogyan számolható el a) a pályázati összegből, és b) milyen módon (egy összegben, vagy amortizációként) az önerő összegéből? A 200 ezer Ft alatti és feletti eszközök egy összegben vagy écs-ként írhatóak le költségként a pályázatból, illetve önerőből?

Adózás utáni jövedelmet növelő tétel – egyéni vállalkozó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves tájékoztatásukat. Egyéni vállalkozó 2014. évben vállalkozói osztalékalap utáni adóját csökkentette a kizárólag üzleti célt szolgáló, a 2015. évben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz értékével. A csökkentés eredményeképpen a vállalkozói osztalékalap 0 forint lett. Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor. Egyéni vállalkozó 2018.05.01-től kisadózó lett. 2018. december hónapban a tárgyi eszközt értékesítette már kisadózóként. Kérdésem, hogy ezután akár személyi jövedelemadóban, akár kisadózóként keletkezik-e visszafizetendő adója, mivel a figyelési időn belül történt az értékesítés. Az értékesítés ellenérték fejében történt nem ellenszolgáltatás nélkül. Kérdésem még, hogyha ilyen esetben a vállalkozó nem értékesíti a tárgyi eszközt, azzal együtt szűnik meg, de már kisadózóként, akkor hogyan alakul az adózása? Köszönöm!

Civil szervezet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy közhasznúsági besorolással nem rendelkező civil szervezet alapcél szerint népi hagyományőrzési tevékenységet végez. Legfőképpen zenés, táncos fellépésekben nyilvánul meg a tevékenysége. 2018-ban pályázati pénzből hangtechnikai berendezéseket (mikrofon, hangfal, erősítő stb.) vásárolt. Az eszközök egyedi értéke – egy kivételével – 100 ezer forint alatt van. Az lenne a kérdésem, hogy az eszközöket célszerű tárgyi eszközként kimutatni és a használat időtartamában értékcsökkenés alá vonni, vagy mivel támogatási pénzből történt a vásárlás, érdemes egyösszegű leírásként elszámolni? Amennyiben az egyesület fellép falunapon és ezt kiszámlázza, az vállalkozási tevékenységnek minősül?

Tárgyi eszköz készletre vétele és kapcsolódó tao korrekciója Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2015. novemberben vettünk egy tehergépjárművet, melyet bérbe adtunk. Számvitelben megállapítottunk egy maradványértéket, és 20 százalékkal amortizáltuk az eszközt, elszámolt értékcsökkenéssel társaságiadó-alapot növeltem, a tao-törvény által engedett 30 százalékkal pedig adóalapot csökkentettem. 2018. novemberben felmondtuk a bérleti szerződést a bérlő nemfizetése miatt, a járművet az ügyvezetés döntése értelmében nem adjuk újra bérbe, hanem értékesítjük. Ennek megfelelően 2018. novemberben a tárgyi eszközt átvezettük készletre könyv szerinti értéken (várható értékesítési ár ennyi lesz vagy ennél több). A kérdésem az lenne, hogyan kell az adóalapot módosítani a készletre vétel miatt 2018-ban? A könyv szerinti értékkel (3,5 millió forint) növelem az adóalapot, a számított nyilvántartási értékkel pedig csökkentem (1 millió forint)? Mit jelent a tao-törvény 7. § (1) bekezdés d) pontjában írt „az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része”, illetve a 8. § (1) bekezdés b) pontjában írt „az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része”? Ez alapján mégsem kell készletre vezetéskor adóalapot korrigálni? Ez utóbbi esetben, erre az eszközre vonatkozóan az évek során elszámolt adóalap-korrekciós tételek összességében nem egyeznek meg? Köszönettel: Mónika

Tárgyi eszköz elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk telefonkészüléket vásárolt 2018 novemberében, melyet aktivált is a számviteli törvény előírásainak megfelelően, a tárgyi eszközök (kis értékű) között. A számla két tételt tartalmazott. Első sor: SIM-kártya nulla forint értékkel, telefon: 20 ezer forint értékkel. A könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló a következőt kérte: a nulla forint értékű SIM-kártya ajándék, ezért határozzuk meg a piaci értékét, majd határoljuk el, mint bevételt, és vegyük fel a vagyoni értékű jogok közé? Felvettük a kapcsolatot a telefontársasággal, amely azt a tájékoztatást adta, hogy a SIM-kártya az ő tulajdonuk. Kérdésem, hogy jogos-e a könyvvizsgáló kérése. Mit ír elő erre az esetre a számviteli törvény? Másik kérdésem, hogy ha nem tudjuk ezt a tavalyi évre módosítani (a rendszer le van zárva), a könyvvizsgáló megtagadhatja-e emiatt a könyvvizsgálói jelentés kiadását? Válaszukat köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Nyugdíjba vonulással kapcsolatos kérdések

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

EU-s alkalmazott nyugdíjazása

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Hobbiállat-tenyésztés

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 március
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close