134 találat a(z) társadalombiztosítás cimkére
Kifizetőhely – létszám számítása
Kérdés
Tisztelt Hölgyem/Uram! A társadalombiztosítási törvény rendelkezik arról, hogy minden munkáltatónak, amelynél a társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyek száma hat hónap átlagában eléri, vagy meghaladja a 100 főt, köteles társadalombiztosítási kifizetőhelyet létrehoznia. Nem találom jogszabályban, hogy az említett létszámot hogyan kell számolni. Átlagos létszámot vagy átlagos statisztikai létszámot kell-e számolni? Sajnos nem mindegy nálunk. Köszönettel várjuk válaszukat!
Letölthető VálaszAdó adózási szaklapok 2020
Cikk
VálaszAdó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Folt hátán folt: salátatörvényekről is szavaznak ma az országgyűlési képviselők
Cikk
Az Országgyűlés őszi ülésszakának utolsó napján egy tucatnál több – köztük adókat, társadalombiztosítási és illetékszabályokat is érintő – törvényjavaslatról szavaznak a képviselők. A törvényhozás pecsvörk jellege miatt egyre nehezebb kibogozni, hogy melyik javaslat milyen törvényt módosít, ugyanis egyik-másik csomagban 70-80 jogszabályon is változtatnak.
Akikre nem terjed ki a magyar társadalombiztosítás
Cikk
A magyar társadalombiztosítás Magyarország állampolgáraira és a Magyarországon munkát végző más természetes személyekre terjed ki, ezen szabály alól azonban vannak kivételek.
Az állam finanszírozási képességéről, a háztartások megtakarításairól és hitelfelvételéről közölt adatokat az MNB
Cikk
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2019 második negyedévével záruló egy évben a GDP -1,2 százalékát tette ki, közölte az MNB. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 67,0 százalékát érte el 2019 második negyedévének végén. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 68,7 százaléka volt. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2019 második negyedévével záruló egy évben a GDP 5,2 százaléka volt.
Mire kötelez az A1-es igazolás? Uniós bírósági döntések
Cikk
Az Európai Unióban a személyek és a szolgáltatások szabad áramlása arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy munkavállalókat küldjenek az EU államaiba, valamint Liechtensteinbe, Norvégiába, Izlandra (együtt: EGT) és Svájcba. Az egyik tagállamban (kiküldő állam) működő munkáltató munkavégzés céljából ideiglenesen egy másik tagállamba (a munkavégzés helye szerinti állam) küldött alkalmazottja a „kiküldött munkavállaló”. Jelentése nem azonos a munkajogban (96/71/EK irányelv) és a szociális biztonsági jogban, ezért fontos a kiküldetés szociális biztonsági szabályainak önálló bemutatása.
Atipikus foglalkoztatás, a távmunkától a behívásig
Cikk
Bár a magyar munkáltatók alapvetően a tipikus foglalkoztatáshoz szoktak, napjainkra megváltoztak a munkaviszony két pólusán állók igényei, a technika fejlődése egyre inkább megköveteli a rugalmasságot. Ennek szükségszerű következménye lett az új foglalkoztatási formák megjelenése. Két cég például együttesen alkalmazhat egy könyvelőt, portást, jogászt, de két vagy akár négy munkavállaló is elláthat egyetlen munkakört. Ma már alig akad olyan szellemi tevékenységet igénylő munkakör, melyet ne lehetne otthonról ellátni. A behívás alapján arra van lehetőség, hogy a munkáltató csak akkor vegye igénybe a munkavállalót munkavégzés céljából, amikor valóban tud is neki munkát adni. Az atipikus foglalkoztatási formák egyfajta hidat képeznek a teljes napi munkaidőt nem vállaló munkavállalók és a hullámzó tevékenységgel működő munkáltatók között.
Letölthető Válaszadó adózási szaklapok 2019
Cikk
Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Kisadózók közterhei, tb- és gyermeknevelési ellátásai
Cikk
Olvasóinktól gyakran kapunk a kisadózók tételes adófizetésével és az ehhez fűződő társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos kérdéseket. Az alábbi cikkben ezekre építve mutatjuk be a gyakorlatban többször felmerülő problémákat, kitérve a családtámogatási kérdésekre is.
Letölthető Válaszadó adózási szaklapok 2018
Cikk
Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Ügyvezetők és tagok jogviszonya, társadalombiztosítási járulékai
Cikk
Kell-e a társaság tulajdonos ügyvezetőinek minimum járulékokat fizetniük, ha munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban látják el feladatukat? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Régi-új társadalombiztosítási szabályok
Cikk
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 2018. január 1-jétől hatályos szövegét olvasva több olyan új rendelkezéssel találkozhatunk, melyek "ismerősnek tűnnek". Ennek oka, hogy a 2003-as Art. december 31-ei hatályvesztésével több járulékkal kapcsolatos eljárási szabály visszakerül oda, ahová eredendően tartozik: a járuléktörvénybe.
Tb-terhek 2018. január 1-jétől. Táblázatokkal
Cikk
Nemrégiben jelent meg a szociális hozzájárulási adóról, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvények módosításáról szóló törvény a Magyar Közlönyben. Ismertetjük a 2018. január 1-jétől hatályos változtatásokat, továbbá azt is, hogy ennek következtében hogyan módosulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek.
Szlovák és magyar munkajogviszony, társadalombiztosítás
Kérdés
Tisztelt Adózóna, Adott egy szlovák és egy magyar kft., mely cégeknek a tulaja egy harmadik kft. A szlovák cégtől az egyik munkavállaló a magyar cégnél is munkaviszonyba került, de a két cég között nem született semmilyen megállapodás a munkavállalóval (például kiküldetéssel) kapcsolatosan. A munkavállaló bejelentette a szlovák társadalombiztosítónak, hogy Magyarországon fog dolgozni az évben több mint 183 napot (konkrétan április 1-jétől), de mellette a szlovák munkaviszonyát is fenntartja. A szlovák társadalombiztosító értesítette a munkavállalót, hogy a szlovák társadalombiztosítása túlfizetést mutat, mivel a magyar munkaviszonyával párhuzamosan a szlovák béréből is került befizetésre a szlovák államháztartásnak. A szlovák kolléga korrigálná (visszakérné) a szlovák járulékot, de nem tudjuk, hogy a szlovák bérből visszakért szlovák összegét kinek kellene utalni. A munkavállalónak? Vagy a magyar foglalkoztatónak, aki a szlovák munkajogviszonyára tekintettel a "szlovák tbj" a magyar szabályok szerint, a magyar kincstárba fizeti? Hivatalosan a munkavállaló két jogviszonya független egymástól, csak átjött ide is dolgozni. Vagy a munkavállaló saját maga rendezi a magyar államháztartás felé a szlovák visszakapott járulékot? A továbbiakban is mindkét helyen fog jövedelmet szerezni, de magyarországi illetőséggel, a két jövedelem tbj és adóelőleg elszámolása, hogyan történjen? Köszönettel Nagy Katalin
Több nyugdíjat szeretett volna, neki kell milliókat visszafizetnie – a Kúriáig jutott az ügy
Cikk
Megbízással közszolgálati jogviszonyban dolgozott az öregségi nyugdíjas. A társadalombiztosítási szerv, a munkaügyi bíróság, majd utóbb a Kúria is (más-más összeg) visszafizettetéséről határozott, közölte a Kúria titkársága.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
