68 találat a(z) sztornó cimkére

Gépi pénztárbizonylat sztornózása II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Előző, azonos című kérdésem: Van-e bármilyen törvényi előírása annak, hogy a gépi úton előállított pénztárbizonylatot hogyan kell sztornózni? Kérdésem a számítógépen, pénztárprogramból kiállított kiadási vagy bevételi pénztárbizonylatra vonatkozott. Köszönettel várom válaszát!

Díjbekérő/előlegszámla/végszámla Kérdés

Tisztelt Szakértők! Az előlegszámlák kiállításával kapcsolatban kérnénk a segítségünket. Partnereink rendezvényszervezés esetén minden esetben előleget kérnek tőlünk, melyet a díjbekérő/előlegbekérő dokumentumra fizetünk meg a részükre, természetesen áfa levonása nélkül. A partnereink számtalan módon küldték már az előleg- és végszámlákat. Így látszik, hogy náluk sincs jól bevált gyakorlat. A kérdésünk az, hogy minden esetben kötelező-e az előlegszámla kiállítása? Ha a partnerek nem állítanak ki előlegszámlát, csupán a végszámlán jelzik, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel (mínuszos előleg sor helyett), az így elfogadható, vagy küldjük vissza részükre a számlát? Egy-két esetben van hivatkozás a díjbekérőre, de ez sem mindig történik meg. Küldenének kérem jogszabály-hivatkozásokat is, hogy mely paragrafusok alapján történjen a számlázás? Akkor hogyan alakul a számlázás, ha mi egy díjbekérőre fizetünk, de a pénz utalása épp a rendezvény napján, vagy előtte egy nappal történik meg? Sztornózzuk a számlát, amelyre az előleget fizettük, és kérjünk normál számlát az adott rendezvény költségeire? Köszönöm előre is a válaszukat!

Mikrogazdálkodói beszámoló Kérdés

Ügyfelem (kft., mikrogazdálkodói beszámolót készít) 2016. decemberben kiszámlázta a szokásos havi bérleti díjat bérlői számára. 2017. áprilisi keltezéssel ezt a számlát sztornózta, és kiállított egy új számlát, mely tartalmazza a 2016. decembertől 2017. áprilisig tartó időszak bérleti díját. A számla két évet érint, 2017. évi keltű, de egy 2016-os számla helyett született. 2016-os bevételt szeretne elszámolni, magasabb eredményt szeretne elérni. Van a fenti megoldással lehetősége emelni a 2016. évi bevételét? Ha nem, akkor van valami ötletük az árbevétel növelésére 2016-ban? Köszönöm, CsK

Fordított áfás számla önellenőrzése Kérdés

Tisztelt szakértő! Ügyfelem 2016 decemberében az általa elvégzett építőipari tevékenységről számlát állított ki áfával. Az áfát december hónapra bevallotta, megfizette. 2017 január végén szólt a befogadó, hogy a számlának fordított áfásnak kellene lennie. A számla sztornózása és az új számla kiállítása (eredeti teljesítési időponttal) még aznap (január 26-án) elkészült és el is lett küldve a megrendelőnek. Jól gondolom, hogy az áfatörvény 153/B § 1a) alapján nem szabad decemberre önellenőriznem, hanem a fizetendő adó csökkenéseként a mostani januári bevallásba kell beállítanom? A számlát a megrendelő még január hónapban kézhez vette. Válaszukat előre is köszönöm.

Áruvásárlási csalással kapcsolatos elszámolások Kérdés

Tisztelt Adószakértő! A kft.-hez megrendelés érkezett egy új partnertől, mely egy ismert komoly lengyel cég. A megrendelést megelőzően nem volt üzleti kapcsolat ezzel a vevővel. A megrendelést a kft. EXW teljesítette, megérkezett a fuvaros az áruért, a kft. számlát állított ki 30 napos fizetési határidővel. A számla lejárata előtt kapcsolatba lépett a kft. a lengyel vevővel. Ekkor derült ki, hogy a megrendelő nevével visszaéltek, nem is a cég rendelte és vitte el az árut (állításuk szerint). Az árut tehát ellopták. A lengyel cég feljelentést tett Lengyelországban amiatt, hogy visszaéltek a nevével, a magyar kft. pedig szintén megtette a feljelentést. Kérdésünk az, hogy mi a teendő a számlával: lesztornózzuk-e, van-e jogcímünk az érvénytelenítésre. Az ügy számviteli kezelésével kapcsolatban pedig az előzőtől függően kérdés, hogy a számla megmarad-e, így viszont nem alátámasztott a követelés, hiszen amely cég felé a számla kibocsátásra került, nem igazolja azt vissza. Ezért értékveszteni kellene a követelést? A számla érvénytelenítése esetén pedig a készletre vett árut értékvesztjük egyéb ráfordítással szemben? Mi a helyes eljárás a számlával, illetve annak érvénytelenítésével kapcsolatban, illetve a számviteli elszámolásban? Az EU-értékesítést be kell-e vallanunk az áfabevallásban, ha ténylegesen nem valósult meg a felé a vevő felé, aki felé a számla kiállításra került? Ez attól függ, hogy a számla érvénytelenítésre kerül-e vagy sem? Arra számíthatunk, ha bevalljuk az ügyletet, hogy különbség mutatkozik a számlán szereplő vevő által Lengyelországban benyújtott és a magyar kft. által benyújtott bevallás között. Köszönettel: Molnár Tibor

Közvetett vámjogi képviselő számlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk a magyar számviteli törvény hatálya alá tartozó szállítmányozó kft.0, aki egyik ügyfelének (importőr) szerződés alapján megelőlegezi a vámfizetést és a hozzá tartózó bankköltséget is, a vámeljárás során közvetett vámjogi képviselőt biznak meg. A folyamat: a szállítmányozó cég elutalja a vám- és bankköltséget egy összegben dijbekérő alapján a közvetett vámjogi képviselőnek, aki az összeg beérkezésekor előleget állt ki, majd az a számlát egyből le is sztornózza. A szállítmányozó cég kiszámlázza az (importőr) vevőjének a bankköltségeket és továbbitja a vámhatározatot részére, alátámasztva ezzel az utalás költségeit. A közvetett vámjogi képviselő kizárólag az áruk importőrének nevére állítja ki a számviteli bizonylatát, melyen szerepel az ipari vám- és bankköltség. s a szállítmányozó cég nevére nem állít ki bankköltségről semmilyen számviteli bizonylatot. Kérdésünk : A jogszabályoknak megfelelően jár-e el a közvetett vámjogi képviselő, hogy - előlegszámlát állít ki a pénzutalásról, s majd egyből sztornózza? - a szállítmányozó cégnek nem állít ki számviteli bizonylatot a bankköltségről? Lehetséges lenne-e, hogy a szállítmányozó cégnek számlázza ki az utalással kapcsolatos bankköltséget? Közvetett vámjogi képviselő alkalmazása esetén a vámmal kapcsolatos ügyintézési eljárásnál mik a számlázási szabályok a vámjogi képviselő részéről? Válaszukat előre is köszönöm!

Ingatlanáfa Kérdés

Egy lakóingatlanok építésével és értékesítésével foglalkozó kft. a 2015. évben előszerződést kötött egy magánszeméllyel az egyik még nem kész ingatlan megvételére. Az előszerződésben a vevő vevőkijelölési jogot kapott. 2015. évben több alkalommal előleget fizetett a vevő, a kapcsolódó számlák 27 százalékos áfát tartalmaztak. 2016. évben a vevő elállt a szerződéstől, mert az eladó az előszerződésben kijelölt határidőt jelentősen túllépte. A szóban forgó ingatlant a kft később, 2016-ban értékesítette. Az új vevővel kötött szerződésben a vételár változott, melyet a vevő kétféle módon egyenlített ki: – az előlegek és a vételár közötti különbözetet átutalta az építőnek, – az előszerződés vevőjével engedményezési szerződést kötött, melyben rögzítették, hogy az eredeti vevő más ügyletből eredően tartozik az új vevőnek, és a tartozása fejében az építő kft.-vel szemben fennálló követelését az új vevőre engedményezi. Mindkét szerződés bruttó vételárat tartalmazott. 1.) Helyesen jár-e el a kft., ha – az eredeti előlegszámlákat a szerződéstől való elállás időpontjában sztornózza, mert a szerződés megszüntetése után előlegről nem beszélhetünk, – a végszámlát az új vevőnek bocsátja ki, ez a számla pedig 5 százalékos áfát tartalmaz, hiszen az új vevővel kötött szerződés minden tekintetben 2016. évi teljesítésűnek minősül? 2.) Tekinthető-e bármilyen szempontból jogutódnak az új vevő, mely alapján a 27 százalékos áfát tartalmazó előlegszámlák érvényben maradhatnának? Segítségüket köszönöm.

Előleg Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gabonakereskedelemmel foglalkozó cég vagyunk. Termeltetési szerződés keretében vetőmagot értékesítünk partnereinknek. Ez azt jelenti, hogy mikor az árut megtermelik, akkor azt fel kell ajánlaniuk részünkre megvásárlásra, ha megfelelő a minőség, és ők elfogadják az általunk ajánlott árat, akkor megvásároljuk a gabonát tőlük. Sok esetben ekkor kompenzálással egyenlítjük ki a korábbi vetőmagszámlánkat, és csak a különbözetet utaljuk át. A vetőmag-értékesítésre, amennyiben előfinanszírozást kér a vevő, kamatot számítunk fel. Kérdésem, hogy a fenti esetre is vonatkozik az új előlegfogalom? Vagyis a partneremnek a vetőmag ellenértékével megegyező összegről kell előlegszámlát kiállítania? Amit a vetőmagszámlával összevezetek, és így előleget tartok nyilván vele szemben, és arra számítom fel a kamatot? Mi van abban az esetben, ha nem veszem meg a gabonát? Akkor visszafizeti az előleget, és sztornózza az előlegszámlát? Válaszát előre is köszönöm.

Online kasszák használatával kapcsolatos szabályok Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfeleim, akik online pénztárgépeket használnak, tőlem kérdeznek olyan dolgokat, hogy be kell-e ütni a váltópénzt a gépbe, ha igen, akkor hogyan, hogyan lehet sztornózni vagy javítani a géppel, be kell-e ütni, ha kifizetünk egy szállítót a kasszában lévő pénzből, vagy kiveszünk belőle, mert mondjuk bevisszük a bankba.....és még sorolhatnám a kérdéseket. Én magam nem használok pénztárgépet, nem tudok a gyakorlatomból segíteni, azt szeretném kérdezni, hogy hol találom meg ezeket jogszabályba öntve, hogy mit kell, illetve mit lehet csinálni, miket ellenőrizhet a NAV a pénztárgéppel kapcsolatosan, milyen dokumentálási kötelezettségeink vannak....... Köszönöm szépen a segítséget: Krcsik Eszter

Behajtási költségátalány elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos a kérdésem. Az érvényes előírások alapján jár a jogosultnak, előre nem lehet lemondani róla. Viszont késedelem esetén a felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult nem követeli azt a kötelezettől. Ilyenkor milyen feladat vár a kötelezettre? Konkrétan: ki kell munkálni, hogy milyen összeget tesz ki az általa fizetendő költségátalány, le kell könyvelni ráfordításként, s amelyik partner aláírta az átalányról lemondó nyilatkozatot, olyan összegben sztornózható a ráfordításként elszámolt összegből? Vagy: ilyenkor is szerepeltetni kell ráfordításként a teljes összeget? Viszont, ha a partner nem tart igényt a megfizetésre, akkor nem keletkezik kötelezettség (a 86. számlaosztállyal szemben). Kérem segítségüket, mert ezzel kapcsolatban még nem találtam semmilyen állásfoglalást. Segítségüket előre is megköszönve, tisztelettel: Boskó Lászlóné

Sztornírozott számla katás bevétel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó 2014. évi teljesítésű számláját a megrendelő vitatta. A számla végösszege 2014 decemberében végül is kiegyenlítette, de a jó kapcsolat és a hosszú távú együttműködés reményében a vállalkozó 2015 februárjában sztornírozta a számláját, a számla végösszegét pedig 2015 februárjában vissza is utalta a megrendelő részére. A munka újbóli elvégzése, kölcsönös megelégedettség után ismételten kiállították a számlát, amit a megrendelő ki is egyenlített. Kérdésem: a sztornószámla melyik év bevételét csökkenti? A 2014. évit vagy a 2015. évit? A sztornószámlán a teljesités időpontja természetesen megegyezik a sztornírozott számlán lévő teljesítési időponttal, azaz 2014 évi. Köszönettel: Reményi Győzőné

Rontott számla Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, aki számlázó programmal állítja ki a számláit. Egy 2015. januári teljesítésű számlát 2014. decemberi teljesítéssel sztornózott le. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor mi a teendő? Válaszukat köszönöm!

Folyamatos teljesítésű számla javítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A vevő egy folyamatos teljesítésű kézi számla utólagos javítását kéri, mert azon a dátumok (számla kelte, teljesítés időpontja és fizetési határideje) tévesen szerepeltek. A számlakiállító pénzforgalmi áfás. A javítandó számlát visszaküldte (áthúzás és sztornó), helyette új számlát állított ki az eladó. Milyen dátumoknak kell az új számlán szerepelnie? Példa: tévesen kiállított számla kelte 10.24., a teljesítés időpontja és a fizetési határidő 10. 31. Helyesen a számla kelte 11.07., a teljesítés időpontja és a fizetési határidő 11.14. lett volna. Köszönettel.

Katás vállalkozó számlázása Kérdés

Egy katás egyéni vállalkozó kiállított tavaly egy számlát 2 200 000 forintról. A számla légkondicionálók leszerelését és újak felszerelését tartalmazza. A katás bevallásában szerepel, az adatszolgáltatást beadtuk. Egy év után felhívták a vállalkozót, hogy nem adhatott volna így számlát. A telefonáló a megrendelő könyvelője volt, aki előtt tavaly kiállította az egyéni vállalkozó a számlát. Most, a 2014. évben a tavalyi számlát sztornóztatták a vállalkozóval, és újat állítattak ki vele, két összegről november végi dátummal. Készpénzes számlákról van szó. Ez szerintem nem jó. Ezek alapján módosítani kellene a 2013. évi bevallásokat és az adatszolgáltatásokat is. Az áfatörvény szerint szerződésenként kell vizsgálni a 1 500 000 forintos értékhatárt. Áfás egyéni vállalkozásról van szó. Tudnak ebben segíteni, hogy mi lenne egy jó megoldás, mert ez az ügylet tavaly lezárult. Köszönöm válaszukat.

Lízingügylet előleg sztornó Kérdés

Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Ügyfelem 2014. novemberben gépeladásra kötött megállapodást. A szerződés szerint a vevő a gépet lízingbe adja a lízingbevevőnek. A lízingbevevő ugyanebben a hónapban előlegbekérő alapján elutalja az előleg összegét, amiről ügyfelem előlegszámlát állít ki neki. Decemberben született megállapodás értelmében ügyfelemnek le kell sztornóznia az előlegszámlát, a jóváírt összeget pedig elismeri a vevő által fizetendő vételár részeként, vagyis azt a lízingbevevő a vevőre engedményezi. A kérdésem az, hogy mivel a megállapodás decemberi, a sztornó számla teljesítése is legyen decemberi, vagy pedig az előlegszámla időpontjával legyen azonos? Illetve a vevő részére ki kell-e állítani előlegszámlát, és ha igen, akkor a jóváírás, vagy az engedményezés időpontjára? Válaszát előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gépjárművezető-oktatás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs