74 találat a(z) sztornó cimkére

M-lap javított számlák Kérdés

Számlamásolat kérése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szállítói tartozásaink közt szerepel egy 2016. júniusban kiállított utalásos bruttó 125 000 Ft-os számla. Oka: a partner ezt a számlát 2016 júniusában lesztornózta, de a sztornó számlát csak e-mail-ben befotózva küldte meg részünkre, így a sztornó nem szerepel a könyvelésünkben. Belátjuk, hogy a problémával már évekkel ezelőtt el kellett volna kezdeni foglalkozni, de kapacitás hiányában eddig az ilyen „kis” összegű tételekkel nem tudtunk foglalkozni. 2019. decemberben postai levélben kértük a partnert, hogy a számla eredeti vagy hitelesített másolatát küldje meg részünkre. Eddig nem kaptuk meg. Többször hívtuk telefonon, ahol különféle válaszokat kaptunk, többek közt például „ha eddig nem volt sürgős, akkor még ráér egy kicsit”… Ettől függetlenül szeretném azt megjegyezni, hogy természetesen fizetési felszólító soha nem jött a partnertől, és nem vitatja, hogy valójában nincs tartozásunk feléjük. Nem vagyok könyvelő, az alábbi kérdéseimre szeretnék választ kapni: - Köteles-e megküldeni a partner a hiteles számlamásolatot (feltehetően az eredeti már nem lesz meg)? - Ha igen, akkor mely jogszabályra hivatkozzunk egy újabb levelünkben feléjük? - Ha ennek ellenére sem küldi meg, akkor mit lehet tenni az elévülés kivárásán kívül? - Ha megküldi, akkor a számlát le kell-e könyvelni? Hogyan kell összevezetni a 2016-os tartozással? Illetve az áfáját be kell-e vallani? Ha igen: mikor kell bevallani (27%-os)? Köszönettel: BÉ

A vevő szerződés hiányára hivatkozva nem fizet Kérdés

Megköszönöm válaszát előbbi kérdésesemre, de csak részben kaptunk választ, visszaszállitani az eszközöket nem tudjuk, mert beépítették, és az bontással jár, ami meg rongálás vagy egyéb büncselekmény lehet? Sajnos csak az előbbi kérdésben feltett megoldás maradhat, hogy kintlévőségként kezeljük a ki nem fizetett eszközeinket, a számlát pedig sztornírozzuk. Ön szerint ez igy megoldható, ezt a kérdés részt ön is igy kezelte. Köszönjük megtisztelő válaszát

Időszakos elszámolú ügylet teljesítési napjának javítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Időszakos elszámolású ügyletnél a számlán tévesen lett feltüntetve a teljesítés napja. Ennek javításában kérném a segítségét. Elszámolási időszak: 2019. augusztus Számla kelte: 2019.09.07. Fizetési határidő: 2019.11.06. A számlán teljesítési időpontként 2019.08.31-e lett feltüntetve 2019.10.30-a helyett. A számlát a vevő 2019. novemberben küldte vissza javításra. A számlázóprogram a javítást két számlával tudja elvégezni. Sztornózásra került a hibás számla, és az új számla az alábbi adatokkal került kiállításra. Számla kelte: 2019.11.25. Teljesítés időpontja: 2019.10.30. Fizetési határidő: 2020.01.24. Kérdésem az lenne, hogy melyik áfaidőszakban számolom el a kiállított javító számlákat (az augusztusi és az októberi áfaidőszakot is önellenőrizni kell)? Válaszukat előre is köszönöm.

Számla Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk 2018-ban építési-szerelési munkákat végzett a megrendelőnél. Számláinkat egy-egy részfeladat elvégzése és leigazolása (teljesítésigazolás) alapján állítottuk ki. Sajnos a munkálatok befejezése után a megrendelő kifogással élt, állítása szerint egy részfeladatot nem fejeztünk be, így az általa is aláírt teljesítésigazolás alapján kiállított számlánkat pénzügyileg nem rendezte. Küldtünk öt felszólító levelet, amelyeket igazolhatóan megkapott, át is vett, írásban nem reagált megkeresésünkre. Mit tehetünk a már kiállított számlával? Utóbb kiderült, hogy a kifogásolt munka valóban nem készült el.

Pénztárgép – hiányzó bevétel Kérdés

Tisztelt Szakértő! A vállalkozás online pénztárgép alkalmazására kötelezett. A használat során egy bankkártyás fizetést hiba miatt a pénztárgép sztornózott. Ez csak egy hónappal később, a könyvelés során derült ki. Mi a helyes eljárás ilyenkor?

Elrontott számlák Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy kft., amely idéntől lett alanyi mentes. Futárszolgálattal közvetíti ki a termékeit, amelynek értéke ezután a bankszámlán utalásra kerül. Sajnos az alkalmazott rosszul állította ki a számlákat, áfásan, ez a könyvelésre kerülés után derült ki. A végösszegek a számlán megfelelőek lennének, de a számlán belül megbontotta áfásan a tételeket. Ezek a termékek ugye már meg is érkeztek, az értékük is a bankszámlára. Kb. 20-30 db számláról lenne szó! Kérdésem, hogy pontosan mit tudnánk vele tenni, mert ugye bekérni a számlákat utólag már lehetetlen, hogy sztornózni tudjuk! Jegyzőkönyvezzük, könyveljük fel jól a számlákat, és a számlákhoz állítsunk ki egy számlával egy tekintet alá eső okiratot, hogy egy ellenőrzés során rendben legyen? Köszönöm szépen a segítséget !

Rontott nyugta kiállítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, hol tévesen bélyegezték le a nyugtatömböket. Az alkalmazott véletlenül a másik cégbélyegzővel pecsételte le előre, összesen 49 darabot, a tömbben az első példányon a bélyegző rendben van. Utólag vették észre, miután a nyugtát kiadták az ügyfeleknek. Mi a helyes megoldás a kezelésére? Le kell sztornózni az egészet, de akkor vissza kellene szerezni az eredetiket, és újat kiállítani helyettük. Vagy jegyzőkönyvezzük az egészet, és kerüljön rendesen ez alapján könyvelésre, ami bizonyítja egy ellenőrzés során, hogy mi történt. A cég alanyi mentes, viszont a rossz bélyegzőn szereplő cég áfás. Köszönöm szépen.

Személygépkocsi áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt (nyilt végű lizing keretében) december hónapban személygépkocsit. Előleget kért a kereskedő 2 részletben megrendeléskor (2018.03.20), amely 100 ezer forint felett volt, plusz december 10-én is. Később lestornózta az előleget egy számlában (de a két előleges számla két időszakos, illetve az egyik számla jelentés előtti a másik decemberi). A lízingcég kiállította a személygépkocsi.nettó értékét áfa nélkül. Állományba vettük a személygépkocsit. A kérdésem lenne ezzel kapcsolatosan, hogy az előlegekről készült számlák áfatartalmát az áfa M lapon kell-e jelenteni plusz-mínusszal? Mivel személygépkocsi, az áfát nem igényelte vissza a cég, mert volt magánhasználat is, és útnyilvántartást nem vezetett a cégvezető. Köszönöm gyors válaszukat a határidő rövidsége miatt.

2007-ben kiállított számla sztornózása Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelünk 2007. évben egy ingatlan-bérbeadási ügylet kapcsán kauciót vett el a bérlőjétől. A kaucióról – mint utóbb kiderült, talán hibásan – áfás számlát állított ki, az akkori adómértékkel, 20 százalékos áfával. Most megszűnt a bérlet, a felek felbontották a bérleti szerződést, és megállapodtak, hogy a bérbeadó a kaucióból elégítheti ki a részben bérleti díjból, részben kártérítésből eredő kötelezettségét. A különbözetet a felek pénzügyileg fogják rendezni. A bérleti díjakról természetesen számla készült, a kártérítés összegét pedig a felek külön megállapodásban határozták meg. A kapott kaució összegét az 451-es számlán, mint egyéb kötelezettséget tartottuk nyilván bruttó összegben, a kaució áfáját pedig egyéb kötelezettségek között a 479-es számla T oldalán. Véleményem szerint most sztornózni kellene a 2007-ben kiállított kaucióról szóló számlát. A kiállítandó negatív előjelű számlát az akkori 20 százalékos adómértékkel kiállítani. Kérem álláspontjukat az ügylet számlázásával kapcsolatosan, elsősorban a helyes adómérték alkalmazása szempontjából. Köszönettel: Kócs István

Áfabevallás – tételes adatszolgáltatás Kérdés

Tisztelt Adózóna! Két kérdésem lenne. Kérdés 1.: cégünk felvásárlási jegyet bocsát ki, melyben kompenzációs felárat érvényesít. Ha ennek az összege meghaladja a 100 ezer forintot, akkor külön részletezni kell az M lapon? Vagy bármely egyéb módon erről külön adatszolgáltatást kell benyújtani a NAV felé? Második kérdés: egy kft. részünkre kiállított, majd sztornózott egy nagyobb, 100 ezer forint feletti áfaösszegű számlát. Az ügylet valóban meghiúsult, az áru nem volt megfelelő minőségű, az eladó részére visszaszállították. Hogyan tudjuk ezt az áfabevallás M lapján feltüntetni? Köszönöm.

Fiktív számla sztornózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés során áfa adónemben a 2016. évre vonatkozóan a vizsgálat egy kibocsátott számláról megállapította, hogy nem a kft.-nek kellett volna kiállítania a jutalékszámlát, hanem a kft. ügyvezetőjének, aki áfás magánszemély és magánszemély minőségében végezte el a feladatot. A kft. annak idején bevallotta és megfizette a számla áfáját. A 2018 elején kézhez kapott NAV-os határozat alapján a kft. sztornózni szeretné a fiktívnek minősített számlát, az áfás magánszemély pedig kiállítaná a vevőnek visszamenőleges teljesítésre vonatkozóan a helyes számláját. Legyenek szívesek tájékoztatni, hogy megteheti-e a számla sztornózását a kft., és terheli-e tájékoztatási kötelezettség a számla sztornózása előtti a volt vevőjével szemben, valamint hogy hogyan, milyen módon kell eljuttatnia részükre a sztornó számlát. Mielőbbi válaszukat nagyon köszönjük!

Áfa alanyi mentes küszöbérték Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a segítségét: Egy alanyi mentes adóalany 2017-ben tévesen számlázta ki a megbízási díját áfamentesen, mellyel átlépte az alanyi mentes adóalanyra vonatkozó küszöbértéket. Ezt utána még 2017-ben korrigálta egy mínuszos számlával. (Vagyis nem sztornírozta az eredeti, hibás számlát, és állított ki helyette egy új számlát, hanem egy mínuszos számlát állított ki még aznap.) A kérdésem az lenne, hogy ez így elfogadható-e és továbbra is alanyi mentes maradhat? Vagy pedig sztornírozza le mindkét számlát a mai nappal (2018-ban), és állítson ki helyette egy új számlát (az eredeti teljesítési dátumra) a helyes összeggel és megtarthatja az alanyi mentes státuszát? Vagy pedig elvesztette az alanyi mentes jogosultságát 2018-ra vonatkozóan? Segítségét előre is köszönöm!

Ingatlan-adásvétel meghiúsulása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk lakóparképítéssel foglalkozik. 2015-ben még 27 százalékos áfával értékesítettek egy magánszemély vevőnek egy lakást. A lakás azóta folyamatosan beázik, akárhány szakértőt hívtak, nem tudják megoldani a problémát. Ezért az eladó cég úgy döntött, hogy meghiúsítja a 2015. évi adásvételi szerződést (ami az ügyvéd szerint lehetséges?), s a vevő kap az új épületben helyette négyzetméterben és értékben is egy ugyanakkorát. 1. Ha ez nem csereügylet, hanem meghiúsult ügylet, az eredeti szerződés felmondása, akkor az úgy könyvelődik, és tényleg könyvelhető-e, hogy 2015. évi teljesítési dátummal (mint eredeti számla) kiállítunk egy sztornószámlát és önellenőrzünk? Készletre véve a lakást, s majd, ha kijavítjuk a lakást, szintén 27 százalékos áfával (mert már 3 éves, vagy fordított áfásan) eladjuk? A cég belépett az általános szabályoktól eltérően mind ingatlanértékesítés, mind -bérbeadás tekintetében az áfakörbe. Ezt a lakást 2015-ben birtokba adták, azóta minden költségét és hasznát a vevő gyakorolta, ki is fizette akkor. A földhivatalnál is bejegyezték tulajdonosként is. 2. Ha csereügylet, akkor gondolom, kettő adásvételi szerződést kell kötni, s mivel magánszemélyről van szó, így nem tud áfát felszámolni, s ezen lakást készletre véve, eladáskor rá kell tenni a 27 százalékos áfát (szintén a 3 év miatt, illetve, hogy használva volt, ami nem felel meg az 5 százalékos áfa kritériumának) . Az épület használatba vételi engedélye 2015. Az új lakás értelemszerűen 5 százalékos áfával lenne számára leszámlázva. Válaszukat várva, köszönettel.

Számla javításának javítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kiállítottak egy számlát rossz teljesítési idővel..Kiállítottak erre a számlára egy sztorno számlát szintén rosszul. Már van két számlánk, amit érvényteleníteni kellene. A program nem enged az első számlára ismételten sztornó számlát kiállítani és a második sztornó számlát sem lehet sztornózni. Hogyan lehet ebből jogszerűen kikeveredni? Köszönettel!