266 találat a(z) személyes közreműködés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy evás bt., melynek jelenlegi kültagja, aki egyébként gyeden van (a gyermek elmúlt 1 éves) módosítaná a társasági szerződését. A jelenlegi kültag lenne a társaság beltagja, s egyben ügyvezetője, és a társaság tevékenységében személyesen közreműködne, de jövedelmet nem venne ki. Milyen járulékfizetési kötelezettséggel járna a változás? Illetve hogyan változna a járulékfizetés, ha ő lenne a beltag és az ügyvezető, de nem működik közre személyesen a társaság tevékenységében?

Kérdés

Újonnan alakuló, a Ptk. hatálya alá tartozó betéti társaság helyesen jár-e el abban az esetben, ha a beltag ügyvezetői tevékenységét heti 20 órás munkaviszony keretében (a munkaviszonyt a társaság alapításánál az alapító okiratban rögzítették) látja el, és így a garantált bérminimum arányos része után fizeti meg a járulékát? A tevékenység középfokú képesítést igényel. Máshol biztosítási jogviszonya nem áll fenn. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség alapja, ha a fenti jogviszonyán túl: 1. sSemélyesen is közreműködik a társaság működésében, és ezt NEM munkaviszony alapján teszi? (Társas vállalkozóként lesz biztosított és a garantált bérminimum alapján, emelt alap után kell járulékot fizetni a fenti munkaviszonyos jogviszonyon túl?) 2. Személyesen is közreműködik a társaság működésében, és ezt heti 10 órás munkaviszony alapján teszi? (Társas vállalkozóként nem lesz biztosított, csak mindkét – ügyvezetői és személyes közreműködése alapján is –, mint munkaviszonyos, így a garantált bérminimum 20, illetve 10 órás arányának megfelelő bér után kell járulékot fizetnie?) 3. Személyesen nem működik közre társaság működésében. (Csak a 20 órás ügyvezetői munkaviszony alapján lesz biztosított, így csak a gar.antált bérminimum 50 százalékának megfelelő járulékalapot kell figyelembe venni?) A fenti esetekben a munkakör gyakorlója, a munkaszerződés munkáltatói aláírója ki lehet? Munkáltató és munkavállaló aláírása lehet egyező? Vagy a társaság legfelsőbb szerve a munkakör gyakorlója, a szerződés aláírója?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A bt. (családi vállalkozás, tagjai férj és feleség) kültagja a társasági szerződés szerint személyesen nem működik közre. A bt. olyan egyedi megrendelést kapott, amelyben a kültag el tudná végezni a munka nagy részét. A bt. adhat a kültagnak megbízást a munka elvégzésére nulla forint összeggel? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy milyen járulékkötelezettségekkel számolni, ha egy vállalkozás tagja a nők 40 éves szolgálati idejére tekintettel ment el nyugdíjba, és ügyvezetői tevékenységéért havi 20 ezer forint megbízási díjat kap, egyéb személyes közreműködéséért pedig további 100 ezer forintot? Ez a korhatár előtti ellás saját jogú nyugdíjnak számít, de ahol az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése számít (például szociális hozzájárulási adó), ott nem számít nyugdíjasnak? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy kft. két taggal rendelkezik, akik a társaság tevékenységében nem működnek személyesen közre. Nincs biztosítási jogviszonyuk (máshol sem), havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek. Az ügyvezetői feladatokat más (nem tag) látja el. A társasági szerződésben nincs kizárva a személyes közreműködés, sablon társasági szerződést használ a kft. Kérdésem, hogy a kft.-ben van-e bármilyen bejelentési/fizetési kötelezettség a két tag után? Előre is köszönöm a válaszukat. Tisztelettel: Vértesyné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy új bt. alakulásánál (ahol van egy beltag és egy kültag, mint rendesen) az ügyvéd azt kérdezi, hogy a beltag az ügyvezetői feladatokat, munkaviszonyban, vagy megbízási díjjal (például 0 forint) látja el. Beltag munkaviszony vagy megbízás alapján végezheti a személyes közreműködést? A személyes közreműködés kell-e, hogy elváljon a fenti feladattól, vagy az csak tagi viszonyban látható el? Tisztelettel: Géczi Sándorné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni a gyermeknevelés célú fizetés nélküli szabadság alatt gyed és később gyes fizetés fennállhat-e úgy egy tb-kifizetőhelyi foglalkoztatónál (8 óra munkaviszony volt, és a gyermek most 22 hónapos), hogy emellett egy működő kft.-ben vezető tisztségviselői munkát végeznék munkaviszonyban, vagy személyesen közreműködő tagként – ez még nem eldöntött –, illetve milyen minimumösszeggel és járulékvonzatokkal kell számolni a két esetben?

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Ügyfelem saját kft.-jének személyesen közreműködő tagja. Rövidesen Németországban fog munkát vállalni, ott lesz az állandó lakcíme is. Azt tudom, ha 36 órát meghaladó munkaviszonya van, akkor itt nem kell járulékot fizetni, de mi van akkor, ha csak 4 órás munkaviszonyba jelentik be? Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Segítséget szeretnék kérni abban, hogy egy kft.-nek két tagja van, mindketten 1993 óta alkalmazotti jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységüket, és személyesen közreműködnek (tervezők). A kérdésem arra vonatkozna, hogy ha alkalmazottak, lehet-e kevesebb a munkaidejük, mint heti 36 óra? Ugyanis úgy tudjuk, hogy csak akkor tekinthetők főállású alkalmazottnak, ha a munkaidejük eléri a heti 36 órát. Egy előadáson (2014. januárban) azt mondta a tb-előadó, hogy nem fogják elfogadni főállásnak a heti 36 óránál kevesebb munkaidőt, és ebben az esetben meg kell fizetni a társas vállalkozás vezető tisztségviselőjeként a minimálbér utáni járulékokat is. Viszont egy másik előadáson azt mondták hogy aki 2012. előtt is már alkalmazott volt, annak nem változik semmi, tehát lehet akár 4 órában is alkalmazott, ha el tudja látni ebben az időben az ügyvezetést. Nem tudom melyik válasz az igaz, és hogy melyik jogszabályban van leírva, kinek, mit kell fizetni, és hány órát kell dolgoznia. Köszönöm előre is a segítségüket.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem segítségét: egy betéti társaság beltagja román és magyar kettős állampolgár. Romániában munkaviszonnyal rendelkezik, Magyarországon személyesen közreműködik. Az elmúlt évben jövedelmet nem vett ki a bt.-ből, utána a minimálbér után megfizettük a járulékokat. 2014-ben havonta tagi jövedelemben részesül, ezután az szja- és járulékfizetés megtörténik. Kérdéseim: - úgy gondolom hogy a beltagság biztosítotti jogviszonyt teremt -, helyesen jártunk-e el, amikor itt a járulékokat megfizettük annak ellenére, hogy jövedelemben nem részesült, vagy nem kellett volna, ha rendelkezünk a román munkaviszony igazolásával? Amennyiben jövedelmet vesz fel, annak járulék- és szja-vonzata terheli a vállalkozást? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kkt.-ban 3 tag van. Mindhárman személyesen is közreműködnek a vállalkozásban, és mindhárman vezető tisztségviselők. Két tag tagi jogviszonyban van, egyikük pedig munkaviszonyban. A munkaviszonyosnak a járulékbevallásban az alkalmazás minőség kódja: 20. Be kellett volna jelenteni őt társas vállallkozónak munkaviszony mellett? 35. kóddal még egy M-es lapon jelenteni kéne havonta? Lehetséges-e átminősíteni tagi jogviszonnyá a jövőben a tulajdonosok határozata alapján, hogy mindhárman tagi jogviszonyban legyenek, vagy mindhárman munkaviszonyban? Segítő válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Meg szeretném tudni, hogy egy kft. tulajdonosai, akik egyben vezető tisztségviselők is, milyen feltételek mellett alkalmazhatják a béren kívüli juttatást? Szükséges, hogy alkalmazásban álljanak vagy személyes közreműködés esetén kell-e jövedelmet kivenniük ahhoz, hogy alkalmazni tudják a béren kívüli juttatást? Esetleg, ha egyik sem érvényesül (nem állnak alkalmazásban a Kkt.-nél ,illetve nem vesznek ki jövedelmet a személyes közreműködésért), akkor kaphatnak-e bármilyen béren kívüli juttatást? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakétrtő! Ügyfelünk egy bt. beltagja. Van 36 órás munkaviszonya, többes jogviszonyú társas vállalkozó. Jövedelmet idén nem vett ki, járulékot, szja-t nem számfejtettünk neki. A bt. kültagja idáig napi 8 órás munkaviszonyban volt foglalkoztatva a társaságban. 2014.05.01-től szeretnének katát választani. A Katv. szerint a tag vagy ksadózóként vagy munkaviszonyban látja el személyes közreműködését. Helyesen járunk-e el, ha a beltag napi 1 órás munkaviszonyban látja el ügyvezetői feladatait, a kültag pedig főállású kisadózóként működik személyesen közre? Segítségét köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jelenleg decemberig gyeden vagyok, utána gyesen leszek még egy évig. Vállalkozás indításán gondolkodunk, kérdésem lenne, hogyan lehet a decemberig tartó időszakban és azután minimalizálni a járulékfizetési kötelezettséget. (Nyilván ha sikeres a válllalkozás, akkor ez már nem lesz probléma, de most az indulásnál fontos lenne.) Felmerült, hogy egyéni vállalkozóként kezdem meg a tevékenységemet, vagy a férjemmel közösen alapítunk egy bt-.t (neki van 36 órát meghaladó munkaviszonya), én pedig kültagként veszek részt. A férjem nem működne közre személyesen, én viszont igen. Felmerül, hogy ezt milyen jogviszonyban tudom a legkedvezőbben megtenni. Kezdetben havi 20-30 ezer forintos bevétel mellett lehetek-e akár csak 2 vagy 4 órás munkaviszonyban? Vagy egyszerűen személyes közreműködőként veszek részt, ilyen esetben milyen kötelező fizetendők vannak? Harmadik verzió, hogy a férjem elmegy egyéni vállalkozónak és engem foglalkoztat munkaviszonyban, mondjuk 2 órásban. Segítsen kérem eligazodni, hogy mi mennyi, és mi a legkedvezőbb számunkra. Köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Beiskolázási támogatás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Alapítvány által szervezett verseny díjazása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink