48 találat a(z) nyugellátás cimkére
Külföldről származó nyugdíj adózása Magyarországon
Cikk
Évek óta egyre több honfitársunk dolgozik külföldön, akik egy része bizonyára tervezi, hogy nyugdíjas éveit szeretné Magyarországon tölteni. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy egyre többször merül fel a kérdés, miszerint a külföldön megszolgált és kifizetett nyugdíj összegét terheli-e adó Magyarországon.
Tartós ápolást végzők időskori támogatása, nyugdíj-kiegészítése – példákkal
Cikk
A társadalombiztosítási rendszer keretén belül megállapítható öregségi nyugdíj összegét két tényező határozza meg: az elismert szolgálati idő tartama években, és az öregségi nyugdíj meghatározásának alapját képező átlagkereset, azaz a nyugdíjalap. A gyermeküket ápoló hozzátartozók keresőtevékenységet nem (vagy csak erősen korlátozott mértékben) tudnak végezni, ezért a számukra megállapítható nyugellátás mértéke is várhatóan jóval alacsonyabb lesz, mint azoké a szülőké, akik életpályájuk során folyamatosan keresni tudnak.
Nyugdíj megállapítása több uniós tagországban szolgálati időt szerzett munkavállaló esetében
Cikk
Olvasónk abban a kérdésben kérte szakértőnk véleményét, hogy több éves külföldi és magyarországi munkavállalás esetén hogyan történik a nyugdíj megállapítása. A kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Minimálbér vagy garantált bérminimum? Melyiket kell figyelembe venni a nyugdíj, illetve a nyugdíjszerű ellátások megállapítása, folyósítása során?
Cikk
Visszatérő kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a munka törvénykönyvéről szóló törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
A kormány nem változtat a nyugdíjemelés módszerén
Cikk
Akik a tárgyévben mennek nyugdíjba, a jövőben is kimaradnak minden évközi emelésből, pluszjuttatásból – írja a 24.hu.
Januártól emelkednek a nyugellátások
Cikk
Megjelent a nyugellátások és egyes más ellátások 2024. január havi emeléséről szóló 524/2023. kormányrendelet Magyar Közlöny 2023. évi 172. számában.
A nap kérdése: kell-e járulékot fizetni a rokkantsági ellátásban részesülő, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló után?
Cikk
Társadalombiztosítási szempontból nyugdíjasnak minősül-e a rokkantsági ellátásban részesülő, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló? Olvasói kérdésre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Az Adózóna válaszol: miként kerül megállapításra a nyugellátás?
Cikk
Hogyan befolyásolja a szolgálati idő és a kereset a nyugellátás összegét? Mit tehet a minimálbéres egyéni vállalkozó vagy a kisadózó, hogy nyugdíja megfelelő mértékű legyen? Mitől függ az öregségi nyugdíj összege? Széles Imre társadalombiztosítási szakértőt hallhatják.
Nyugellátás, árvaellátás – mutatjuk, milyen esetekben gyakorolható méltányosság
Cikk
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében gyakorolható méltányosság esetköreit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 66. §-a, valamint a 94. § rendelkezései tételesen meghatározzák. Cikkünkben a méltányosság esetköreinek fő feltételeit, szabályait ismertetjük.
Özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíjak összege
Cikk
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj – kiszámítása az elhunyt jogszerző szolgálati idejére és korábbi járulékköteles jövedelmére épül.
Így változhatnak a nyugdíjbiztosítási szabályok
Cikk
A közelmúltban benyújtott törvényjavaslat – T/4254 – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény több rendelkezését pontosítaná, módosítaná. A javaslatok között található jogszerzést kiterjesztő, illetve adminisztrációs terhek csökkentését eredményező előterjesztés, azonban azok túlnyomó többsége a hatályos nyugdíjjogszabály pontosítását, a jogalkalmazási gyakorlat egyértelműsítését segítené elő.
Megéri-e nyugdíjba menni a nyugdíjkorhatár betöltésekor, vagy érdemes továbbdolgozni?
Cikk
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt sok emberben felvetődik a kérdés, hogy igénybe vegye-e az öregségi nyugdíjat a korhatára elérésekor, vagy dolgozzon-e tovább, illetőleg melyik esetben lesz magasabb a nyugdíja, milyen tényezők befolyásolják a várható nyugdíj összegét?
Újabb tévhit a nyugellátással kapcsolatban: a nyugdíj előtti évek keresete döntő jelentőségű?
Cikk
A köztudatban elterjedt, így mindenképpen átgondolandó vélekedés, hogy ha valakit a nyugdíjazását megelőző 1–2 évben alacsony munkabérrel jelentenek be, vagy alacsony összegű nyugdíjjárulék-alapot képező ellátást vesz igénybe, akkor ez jelentősen csökkenti a megállapításra kerülő nyugdíj összegét. Természetesen találkozhatunk mindennek az „ellentettjével” is, miszerint az a meggyőződés, hogy utolsó évek magas járulékalapja jelentősen emeli a majdani nyugellátás összegét.
Tévhitek a nyugellátással kapcsolatban: részmunkaidőben hosszabb idő alatt lesz meg a 40 év?
Cikk
A nyugellátás megállapításával kapcsolatban számos nem pontos, félreértelmezett információ terjed el a köztudatban. Az egyik ilyen makacs feltételezés a részmunkaidős foglalkoztatáshoz, illetve a minimálbért el nem érő havi jövedelemhez kötődik, miszerint ezekben az esetekben a 20 év szolgálati idő, illetve a 40 év jogosultsági idő megszerzéshez 20, illetve 40 évet meghaladó keresőtevékenység szükséges.
Minimálbér vs. garantált bérminimum: melyiket kell figyelembe venni a nyugellátások, nyugdíjszerű ellátások megállapítása, folyósítása során?
Cikk
Számos esetben merül fel az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
