34 találat a(z) munkavégzés külföldön cimkére

Egyéni vállalkozó EGT-tagállamban létesített munkaviszony mellett Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megkeresett egy ügyfél, aki Ausztriában rendelkezik munkaviszonnyal, ezt 2014. 11. 20-án bejelentette az OEP-nek, emiatt azóta érvénytelen a taj-kártyája. 2015. 03. hónapban egyéni vállalkozást létesített Magyarországon, a NAV-jogcímkódja: egyéni vállalkozó EGT-tagállamban lévő munkaviszony mellett. Emiatt 58-as járulékbevallást nem is kell neki leadnom, csak a ,08-as bevallást a vállalkozásában dolgozó alkalmazottak után. Beküldtem neki a 15T1041 jogviszony-bejelentőt, melyen csak olyan jogviszonyt találtam, hogy egyéni vállakozó munkaviszony mellett. Azonban ezt nem dolgozták fel, a taj-kártyája azóta is érvénytelen. Rosszul gondolom, hogy ezzel a vállalkozással ő jogviszonyt létesített Magyarországon? Miért nem érvényes újra a taj-kártyája? Vagy ezzel nem lehet érvényes? Mi a teendője, hogy az legyen, ha mégis? Másik egyéni vállalkozóm létesített 3 évvel ezelőtt egy egyéni vállalkozást munkaviszony mellett, akkor még Magyarországon dolgozott. Azonban tavaly kiment Németországba dolgozni, bement az OEP-hez, hogy bejelentse, érvénytelen a taj-kártyája emiatt, de közölték vele, hogy nem, mivel van egy másodállásos egyéni vállalkozói jogviszonya itthon. Ezért neki még mindig érvényes a taj-kártyája, pedig már másfél éve külföldön dolgozik. Közben idén a NAV jogcímét átmódosítottam egyéni vállakozó munkaviszony mellettiről egyéni vállalkozó EGT-tagállamban létesített munkaviszony mellettire, de a 15T1041 nyomtatványon nem tudom ezt módosítani. Melyik a helyes? Köszönöm

Külföldi munkavégzés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár külföldön dolgozik 2011. óta. A NAV-tól kapott 2015. 05. hónapban egy levelet, mellékelve nyilatkozatokkal, hogy tisztázza a biztosítási jogviszonyát, mivel sem az OEP, sem a NAV nyilvántartása szerint nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal. Itt derült ki, hogy az OEP felé nem jelentették be, hogy külföldön biztosított. Az OEP-től azt a tájékoztatást kaptam, hogy a megfelelő igénylőlapok beküldésével ők elindítják a biztosítási időszakok megkérését a külföldi biztosítóktól (finn, svéd, olasz, svájci). A külföldi biztosító adatait és a külföldi biztosítás számát csak a mostani munkahelye (Svájc) esetében tudtuk, de azt mondták, hogy nem olyan nagy baj, írjuk rá, hogy fő biztosító. Az igénylőlapok egy másik ügyintézőhöz kerültek, aki elutasította a kérelmeket. A NAV-nak visszaküldtük a kért nyilatkozatokat, a válaszuk az volt, hogy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot hitelt érdemlően nem tudtuk igazolni, illetve hivatalukkal ennek érdekében a kapcsolatot nem vettük fel, így hoztak egy határozatot, amelyben 2011. 11. hó – 2015. 12. hó közötti időszakra előírták az egészségügyi szolgáltatási járulékot 331 000 forintot. 15 napunk van a fellebbezésre, ebben szeretném a segítségüket kérni. 1.) Mivel tudjuk bizonyítani, hogy külföldön biztosított volt? 2.) Ha nem tudjuk bizonyítani ilyen rövid idő alatt, és előírják a kötelezettséget, akkor azt már később nem módosítják? Köszönettel: Filip Emese

Külföldi munka Kérdés

Tisztelt Szakértő! 15 éves lány Japánban munkát végez. Fotómodell. 60 napot tartózkodik kint, a munkájáért fizetséget kap, adót is vonnak tőle. Kérdés, hogy itthon be kell-e vallani, és keletkezik-e adókötelezettség, ha igen, mi a számitás menete? Köszönettel.

Külföldről kapott munkabér Kérdés

Kérdésem magyar belföldi illetőségű magánszemély külföldről kapott munkabérének magyarországi bevallásával és adózásával kapcsolatos. Magyar kft. Magyarországon lakó ügyvezetője a kft. román és szlovák leányvállalatában is ügyvezető, munkaszerződés alapján Romániában és Szlovákiában is munkabérben részesül. A biztosítási kötelezettség igazolásához a magyar ügyvezető rendelkezik A1-es igazolással, mely szerint a magyar tb-szabályok vonatkoznak rá, így Szlovákiában és Romániában nem vonnak az ügyvezető béréből járulékot, illetve a leányvállalatok sem fizetnek az ügyvezető bére után járulékot. A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény a bér-, illetve a bérjellegű jövedelem utáni adófizetési kötelezettség 15. cikke alapján a magyar ügyvezető esetében a főszabály érvényesül, így a szlovák és román munkabérből Szlovákiában és Romániában a munkáltató levonja az szja-t. Kérdésem: jól értem, hogy a Szlovákiában és Romániában szerzett munkabér esetében Magyarország a nemzetközi egyezmények alapján a mentesítés módszerét alkalmazza, azaz Magyarországon ezen jövedelmek mentesek az adó alól? Ha Magyarországon mentesített jövedelemnek minősülnek, akkor a 1453-as szja-bevallás 50. sora szerint a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint belföldön az adó alól mentesített jövedelem sorban kell feltüntetni, tájékoztató adatként, és a szlovák és román munkabért a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni és Magyarországon adó nem terheli?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Közvetített szolgáltatás/alvállalkozói teljesítés

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Szeszes ital dekorációként

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Rejtett munkaviszony egyéni vállalkozó esetén?

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs