301 találat a(z) munkaszerződés cimkére

Nyugdíjas társas vállalkozó jövedelme Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy konkrét ügyben szeretném segítségét kérni. Adott egy egyszemélyes kft., egy öregségi nyugdíjas taggal, aki 2019-ben megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői feladatokat 0 forintért. A tavalyi év fellendülése miatt úgy döntött idén jövedelmet venne ki, havonta munkabér formájában. Amennyiben jól értelmeztem a jogszabályokat, mivel a Gt.-t hatályon kívül helyezték, egyszemélyes kft. tulajdonosa is köthet saját magával munkaszerződést. Nyugdíjas munkavállalóként pedig nincs más járulék mint a levont szja? Ez esetben az ügyvezetés ellátásáért van egy jogviszonya, ami után megfizeti az egészségügyi szolgáltatási díjat, a munkaviszony után pedig a levont szja-előleget. És nincs más járulék? Ez így megfelel jogszabályoknak? Válaszát előre is köszönöm! S. Móni

Járulékfizetés, ha a kft. tag külföldön munkavállaló Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az egyik tag nem fizet járulékot mert, máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya van. A másik tag a garantált bérminimum alapján kap juttatást, és azután fizet járulékot mint társas vállalkozó. Ez a tag 2020. 01.13-ától Hollandiában dolgozik, ott van teljes körű biztosítása és munkaszerződése. A szükséges nyomtatvány le lett adva az Egészségpénztárhoz. A NAV-nál azt a felvilágosítást kaptam,hogy őt ki kell léptetnem, és idehaza ezentúl nem kell járulékot fizetnie. Kicsit bizonytalan vagyok, ez a kft. grafikai tervezéssel foglalkozik a munkát itthon tovább folytatná számlát bocsátana ki. A munkát az a tag végzi, aki külföldön munkát vállalt. Ilyenkor kell valamilyen juttatást adni, és járulékot fizetni neki, vagy elég ha év végén osztalékot fizetnek mind a két tagnak az eredményből? Köszönöm a segítséget!

Biztosítási jogviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem tájékoztasson, hogy az adott állapotban (számmal jelölöm a különböző eseteket, amire választ várunk) milyen járulékfizetési kötelezettsége van az adott gazdasági társaságnak, adott személy után. Egy kft. munkaviszonnyal foglalkoztatott egy személyt, aki gyermeket szül, gyást, gyedet kap és fizetés nélküli szabadságon van. 1. Gyed és fizetés nélküli szabadság alatt, a fizetés nélküli szabadságot adó kft. egyik többségi tulajdonosa lesz, és megbízási jogviszony keretében ellátott ügyvezetője. 2. Gyed lejár és gyest kap, továbbra is a kft. egyik többségi tulajdonosa és a társasági szerződés szerint a megbízási jogviszonnyal az ügyvezető. 3. Megváltoztatják a társasági szerződést és az ügyvezetés munkaszerződés keretében végzi tovább. Ekkor lehet x órában munkaszerződést kötni az ügyvezetésre, és y órában a kft. által nyújtott adott szolgáltatás végzésére másik munkaszerződést bizonyos munkakörrel. Az x+y nem éri el a heti 40 órát, de ez teljesen életszerű, a kft. csak pár órában nyújt szolgáltatást egy héten. Ez így lehetséges? Köszönettel: Boros Zsanett

Bt.-kültag munkaszerződése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. kültagja eddig megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetést, a társasági szerződésben ez szerepel. Köthető-e vele munkaszerződés az ügyvezetés ellátására a megbízási jogviszony helyett, szükséges-e ehhez módosítani a társasági szerződést? Válaszát előre is megköszönve: Könyvelő

Munkaszerződés módosítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk régebbi munkaszerződésében rögzítésre került a munkaidő (8-17.30, pihenőidő: 30 perc, amit le kell dolgozni). Ezt szeretnénk a tájékoztatóba rögzíteni. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben a munkaszerződést milyen módon kell módosítani, hogy kikerüljön belőle a munkaidő? Készítünk egy munkaszerződés-módosítást, hogy a fenti pontot megszüntetjük? Köszönettel várom válaszukat.

Kft.-ben lehetséges-e az, hogy az ügyvezetőnek kettő helyettese legyen? Kérdés

Tisztelt Szakértők! Lehetséges-e az egy nonprofit kft.-ben, hogy az ügyvezetőnek legyen egy általános és egy szakmai helyettese, szervezeti ábra alapján? Hogy ne kelljen eseti meghatalmazásokat gyártani például szabadságolások esetén, vagy szakmai kérdések felmerülésekor. Ha lehetséges, szükséges-e a helyettes bejegyzése a cégbíróságon (társasági szerződést kell-e módosítani), vagy elég egy taggyűlési határozat a kinevezésről? Mennyire részletesen kell megnevezni azokat a területeket, ahol a helyettes eljárhat a cég érdekében? Ha két helyettes van, akkor mind a kettejük esetében külön-külön meg kell ezt tenni? Ezt nyomatékosítani kell a munkaszerződésben, vagy elég a munkáltató egyoldalú nyilatkozata erről, vagy egy szabályzat? Mit szükséges ehhez módosítani? Jól gondolom, hogy helyettes nem csak vezető állású munkavállaló lehet? De célszerű? Válaszát előre is köszönöm!

Kiegészítő tevékenység társas vállalkozásnál Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2020.01.01-től az öregségi nyugdíjas társas vállalkozó munkaszerződést kötött a cégével, és munkaviszony keretében látja el – a többi feladatán kívül – ügyvezetést is. Jelenleg kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak van bejelentve. Kérdésem, hogy a T1041-es nyomtatványon be kell-e jelentenem a kiegészítő tevékenység megszűnését?

Mitől lesz egy munkakör készenléti jellegű? Cikk

Olvasónk készenléti jellegű munkakörben, napi 18 órában – amely túlnyomórészt éjszakára esik – készül munkát vállalni. Szerette volna megtudni, hogy szabályszerűen ez milyen feltételek mellett valósítható meg. A kérdésre Hajdu-Dudás Márta ügyvéd, munkajogász adott választ.

Német illetőségű ügyvezető munkabérének terhei Kérdés

Tisztelt Szakértők! Magyar kft. élére a külföldi anyavállalat egy német illetőségű ügyvezetőt nevezett ki, aki a kft.-t munkaviszonyban Németországból ügyvezeti, csak ha muszáj, akkor jönne ide. (A kft. 3. országban vett árut 3. országba értékesít, ezért Magyarországon csak egy fő van, az előző ügyvezető, aki magyar, ő bonyolítja a kereskedelmet, illetve végzi az adminisztrációs tevékenységet.) A német ügyvezető munkaszerződés szerinti bére nettó 1 000 euró (a szerződésben csak nettó összeg szerepel!). Kérdésem a bér terheire vonatkozik. 1. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezményt megnézve azt gondolom, hogy a jövedelméből 15 százalék szja-t vonni kell, a 2011.évi LXXXIV. tv.) 14.Cikk (2) b) pontja alapján. 2. Ha egy európai uniós állampolgár több országban is dolgozik, és ha a lakóhelye szerinti országban végzi tevékenysége nagy részét (>25 százalék), akkor a lakóhelye szerinti tb-be tartozik, azaz egészségbiztosítási járulékokat (4+3+1,5 százalék) nem kell vonni, viszont ehhez szükséges beszerezni a német hatóságoktól az A1-es igazolást; 3. Mivel egy EU-állampolgár több országból is kaphat nyugdíjat, ezért azt gondolom, hogy nyugdíjjárulékot vonni kell; 4. Munkabérét szociális hozzájárulási adó terheli és szakképzési hozzájárulás is terheli. Fentiekkel kapcsolatban kérem véleményüket! Kell-e még valamit figyelembe venni? A bérszámfejtés során kell a bérét bruttósítanom úgy, hogy az ezer euró kijöjjön? Van-e a magyar kft.-nek a német adóhatóságok, tb-szervek stb. felé bármiféle kötelezettsége? Tisztelettel: KSI

Áfamentes határ Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem "A" része, hogy adott egy újonnan alakuló kft., amelynek a 100 százalékos tulajdonosa egy bt. A bt. beltagja a vezető tisztségviselő a kft.-ben, amit havi 10 000 forint megbízási díjért lát el. Alkalmi foglalkoztatással be lehet-e jelenteni a cégvezetőt, ha a cég tevékenységében is időnként részt vesz, vagy kell kötni egy külön munkaszerződést pl. heti 10 órára. A bt.-ben mint főállású kata-s vállalkozó fizeti meg a havi 50 000 forintot. A "B" rész szintén ide tartozik. Ha az új cég, amely az áfában alanyi adómentességet választott és létesítő okirata 10. 01-jén kelt, 10. 09-én jegyezték be a kft.-t az adószáma pedig 10. 08-ától érvényes, akkor mennyi pontosan az alanyi adómentesség határa 2019-es évre, illetve a társasági adó bevallásakor melyik dátumot kell beírni a kezdésnek. Üdvözlettel: F.László

Igazgatósági tagok jogviszonya Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésekben szeretném a segítségét kérni: zrt. igazgatósági tag elláthatja-e munkaviszonyban a feladatát. 5 db igazgatósági tag van a cégnél és nincs választva vezérigazgató. A Ptk. erre vonatkozóan, ahogy látom nem tartalmaz tiltást. Zrt. esetében vezető tisztségviselő az igazgatósági tag. Vezető tisztségviselő a feladatait munkaviszonyban és megbízással láthatja el. Viszont nem biztos, hogy merném munkaviszonyban bejelenteni őket. Az igazgatósági tagokat elvileg megválasztják. Ha megválasztották, akkor hogy köthetek én erre egy munkaszerződést? Szabadsággal, felmondási idővel, alárendelve a munkáltató alá? Jól van ez így? A Tbj. 5.§ (2) alapján * Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője. Ez is ezt erősíti, hogy ők nem lehetnek munkaviszonyban meglátásom szerint, mert tiszteletdíjat kell kapniuk, nem pedig munkabért. De nyilván ez az én levezetésem, várom, hogy meggyőzzön. Ebből következő kérdés: ha lenne köztük vezérigazgató, akkor hogy alakulnának a jogviszonyaik? Nyilván azért lenne jó az igazgatósági tagoknak munkaviszonyban lenni, mert akkor más cégeikben nem kellene megfizetniük a minimum járulékokat, illetve nem minősülnének főállású katásnak. De védhető lenne, hogy 40 órában igazgatósági tag? Köszönöm a válaszát!

Szakmai gyakorlat Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban szeretném segítségüket kérni, hogy jogszabályi változások miatt eddigi 960 óra helyett 400 óra lett a kötelező szakmai gyakorlat időtartama egyik felsőoktatási intézményben. Az egyetem emiatt csak erre az időtartamra írná alá az együttműködési megállapodást. Ezen felül lévő gyakorlati időtartamot már szabadon válaszható tantárgy keretében oldhatnák meg a hallgatók. Vagyis a plusz 480 órára, amire az intézmény plusz kreditet a hallgatónak, már nem kötelező szakmai gyakorlat keretében kerülne sor, vagyis erre az időtartamra a hallgatói munkaszerződés nem vonatkozik. Kérdésem lenne esetleg mégis vagy ha nem, milyen lehetőségünk van a hallgatókat foglalkoztatni akár megbízási jogviszonyban, iskolaszövetkezeten keresztül vagy munkaszerződés keretében? Válaszukat előre is köszönöm szépen!

Alkalmi munkavállaló Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása esetén a (minta) egyszerűsített munkaszerződést alkalmazzuk. A munkavállalók 11–20 óra között dolgoznak, 45 perces munkaközi szünettel. Ilyen esetben az egyszerűsített munkaszerződésben hogyan jelöljük a munkaközi szünetet? A ténylegesen ledolgozott órákat kell feltüntetni és külön kell a munkaközi szünetet beírni, vagy a ténylegesen ott töltött időt kell írni, de fizetni a 8 óra 15 percet kell? A 15 perc ilyen esetben túlórának minősül? Szíves válaszukat várva, köszönettel.

Magyar munkáltatónak külföldön végzett távmunka Kérdés

Tisztelt Adózóna! Elvállaltam egy napi 8 órás munkát Ausztriában decembertől áprilisig, és júnitól decemberig, de nem szeretném elhagyni jelenlegi munkahelyemet. Mivel nincs rá garancia, hogy az 1. turnust követően folytatom a szezonmunkát, ezért azt szeretném, hogy áprilisig módosítsuk az itthoni munkaszerződésemet, hogy 4 órában távmunkában folytatnám a tevékenységemet. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 4. cikke alapján magamat magyar illetőségűnek minősíteném, mivel állandó lakóhelyemet nem számolom fel (bár a szezon alatt kinn fogok lakni), itt lesz egy határozatlan idejű munkaviszonyom, itt él a gyermekem. Ha kiindulunk abból, hogy kizárólag áprilisig módosítjuk az itthoni munkaszerződésemet akként, hogy távmunkában napi 4 órát dolgozom, akkor a kettős adós egyezmény 15. § (2) bekezdése alapján az itthonról származó jövedelmem Magyarországon adózhat? Egyáltalán nem tartom kizártnak ugyanis, hogy a második turnusban már nem térek vissza. Mondhatom ezért, hogy mivel fennáll a lehetősége, hogy nem éri el a 183 napot a kinntartózkodásom, akkor belföldön adózok, fizetem a járulékot stb. az itthonról származó jövedelmem után áprilisig? Utána pedig meglátjuk, hogy folyatjuk tovább. Ha pedig mégis visszamegyek a második turnusra is, és a távmunkát is tovább szeretném csinálni, akkor már mind az adó-, mind a járulékfizetési kötelezettségem Ausztriában lesz? Önadózóként kell majd ennek eleget tennem? A munkáltatómnak milyen fizetési/adminisztratív kötelezettségei lesznek utánam? Válaszukat előre is köszönöm, Ani

Nincs már több szabadsága a dolgozónak, így kaphat Cikk

Egy munkavállaló kimerítette az éves szabadságkeretét. Megállapodhatnak a munkáltatóval igazolt, fizetett távollétben? Írásba kell-e foglalni a megállapodást? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kft. és őstermeői tevékenység

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Kattás ev. mezőgazdasági kompenzációs rendszer mellett

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Adószámos magánszemély

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 december
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetÉs