403 találat a(z) munkaidő cimkére

Munkaidő vagy túlóra 2. Kérdés

Munkaidő vagy túlóra Kérdés

Külföldi munkavégzés Magyarországról Kérdés

Felújítás barátokkal, rokonokkal: ez különbözteti meg a segítséget a munkaviszonytól Cikk

Felújítás, barátok, családtagok segítségével – ez gyakori nem csak a családon belül, de a vállalkozások életében is. Az ismerősök segítsége mikor minősül munkának, hol kezdődik a munkaviszony? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Koronavírus - bértámogatás Kérdés

Tisztelt Adózóna Csapata! Az állam által átvállalt bértámogatás kiszámításában kérném a segítségüket. Én így számolnék. Például bruttó 330 000 forint/hó munkaidő: 8 óra/nap esetén bruttó bér: 330 000 forint/hó nettó bér: 219 450 forint/hó (330 000 × 66,5%) 4 óra/nap munkaidővel: bruttó bér: 165 000 forint/hó nettó bér: 109 725 forint/hó (165 000 × 66,5%) Nettó bér különbözete: 219 450 - 109 725 = 109 725 forint állam átvállal: 75 000 forint munkáltató: 34 725 forint Összesen: 109 725 forint munkáltató fizet nettóban: 109 725 + 34 725 = 144 450 bruttóban: 144 450 / 66.5% = 217 218 forint Ez után a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell fizetni a járulékokat és a munkavállalónak a személyi jövedelemadót. Munkavállaló amit nettóban kap. Munkáltatótól: 144 450 forint Államtól: 75 000 forint Összesen: 219 450 forint Véleményüket kérném, hogy jól értelmezem a bértámogatás mértékét? Előre is megköszönöm segítségüket! Tisztelettel: K. Margit

Home office: bevezetné az otthoni munkavégzés jogát a német kormány Cikk

Bevezethetik Németországban az otthoni munkavégzés jogát, a szövetségi munkaügyi és szociális minisztériumban már dolgoznak a törvényjavaslaton – közölte Hubertus Heil, a tárca vezetője egy vasárnapi lapinterjúban.

Csökkentett munkaidő, járulékmentesség: mi lesz a nyugdíjmegállapítással? Cikk

A dolgozó 2021 májusában éri el a nők 40 éves munkaviszonyához szükséges szolgálati időt. A koronavírus-járvány miatti helyzetben az üzemi konyhákat működtető vállalkozás közös megegyezés alapján 8 óráról 6 órára csökkentette a dolgozó munkaidejét. A munkáltató a kifizetett munkabérből nem von nyugdíjjárulékot. Befolyásolják-e ez a nyugdíjba vonulás időpontját, mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés; beletartozik-e ez az időszak a szolgálati időbe? Mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés, a kifizetett bér beleszámít-e a nyugdíjalapba? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

Ezen fő munkajogi szabályoktól veszélyhelyzetben se térjen el! Cikk

A veszélyhelyzet, illetve a 47/2020. kormányrendelet 6. paragrafusának (4) bekezdésében rögzített szabály sok esetben arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy teljes mértékben tegyék félre a munkajogi szabályokat és szükségleteik függvényében térjenek el a hatályos munkajogi szabályozástól. Tekintettel arra, hogy az említett felhatalmazó rendelkezés nem kellően körülhatárolt, valamint annak jogszerűsége is kérdéses, ajánlott bizonyos alapszabályok betartása, cikkünkben ezekre hívjuk fel a figyelmet.

Felmondás, ha a munkavállaló nem írja alá a járvány miatt változó munkaszerződést Cikk

A koronavírus-járvány miatt rövidebb ideig nyitva tartó ruházati boltban csökkentették a munkaidőt és a munkabért is. A munkaszerződés módosítását az egyik dolgozó nem fogadja el. Mit tehet a munkaadó? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

105/2020. kormányrendelet Kérdés

Tisztelt Szakértő! A hivatkozott kormányrendelet 1. § d) pontja a munkaadó fogalmát az alábbi kivételekkel adja meg: d) munkaadó: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkáltató, kivéve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 1. §-ában felsorolt szervezetek...stb. Kérdésem, hogy a fentiek alapján egy alapítvány munkavállalói esetében nem igényelhető a támogatás, a munkaidő csökkentése okán? Ha nem, akkor van-e egyéb formája az alapítványi munkavállalók kieső bére támogatásának? Köszönettel: Kornél

105/2020. kormányrendelet Kérdés

Tisztelt Szakértők! Több kérdésem is lenne a fenti kormányrendelettel kapcsolatban. Egy utazásközvetítő cég szeretné igénybe venni a kedvezményt, amely az árbevételének több mint 90%-át elvesztette a veszélyhelyzet alatt, így is igénybe veheti-e? Valamint a cégnek országosan 8 városban van telephelye, és mindenhol vannak alkalmazottak ilyenkor, hogyan lehet beadni a kérelmet? Telephelyenként külön vagy esetlegesen egyben az összes munkavállalót? Szintén felmerülő kérdés még, hogy a cégnél március végén az alkalmazottakat áthelyezték 8 órás munkaidőből 6 órás munkaviszonyra, de így nem éri el a 30%-ot, ha úgy módosítják megint a munkaidőt, hogy elérje a 30-40-50%-ot, akkor ez így lehetséges-e? Valamint még egy dolog nem teljesen érthető, hogyha lejár a 3 hónap támogatás, akkor a munkáltatónak vállalnia kell kötelezően, hogy a munkavállalókat a támogatás lejártával visszahelyezi 8 órás foglalkoztatásba? Segítségüket köszönöm!

Veszélyhelyzet: ismét változnak a foglalkoztatás szabályai Cikk

A veszélyhelyzet időtartama alatt, április 11-étől átmenetileg változik a munka törvénykönyve a ma megjelent 71. számú Magyar Közlönyben közzétett 104/2020. kormányrendelet szerint. A munkaidőkeret tartama 24 hónapra növelhető. Nem tartalmaz a kormányrendelet eltérési lehetőséget sem a munka minimális díjazásával, sem a rendkívüli munkaidővel kapcsolatban.

Ünnepnapi bérpótlék Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogyan kell/kellene eljárni olyan esetekben mikor a munkavállaló ünnepnapon kezd dolgozni, de a munkaideje vége már nem ünnepnapra esik, vagy ha nem ünnepnapon kezd el dolgozni, és a munkaidő vége ünnepnapra esik. Ilyen esetben hogyan jár az ünnepnapi bérpótlék? Esetleg ez munkáltatótól függ, hogy a teljes munkaidőre fizeti a bérpótlékot vagy csak az adott napra, mikor a munkaideje ünnepnapra esik? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Somogyi Zoltán

Csökkentett munkabér megállapodással Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kötelezően adandó legkisebb munkabérrel kapcsolatosan az Mt. (136. § (1) bekezdés) rögzíti, hogy alapbérként legalább a 153. § (1) bekezdése szerinti munkabért (ez a kötelező legkisebb munkabér, amit a kormány határozhat meg) kell meghatározni. A 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet 6. § (4) bekezdése szerint a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek, amely rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Fentiek alapján megteheti-e a munkáltató, hogy a dolgozó belegyezésével a heti 40 órás munkaidő fenntartása mellett bruttó 50 000 forintban állapodnak meg? A dolgozó ügyvédjelölt, így részmunkaidő nem megengedett. 2 gyermeket egyedül nevel (kiskorúak), otthonról végez távmunkát. TSGY

12 óra fölötti napi munkaidő – lehetséges-e járvány idején egy új kormányrendelet alapján? Cikk

A koronavírus miatt kialakult helyzetben lehet-e akár napi 12 órát meghaladó időtartamú a munkaidő, ha a dolgozó is beleegyezik? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kisüzemi bortermelés

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Kölcsön kamat

Nagy Norbert

adószakértő

Ekho minimálbér alatti jövedelem esetén, arányosítás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink