209 találat a(z) munkaerő-kölcsönzés cimkére
Munkaerő-kölcsönzés
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Munkaerő-kölcsönzésről kapott számla áfája levonható-e? Továbbá ez természetbeni juttatásnak minősül-e? Válaszukat köszönöm.
Munkaerő-kölcsönzés – egyszerűsített foglalkoztatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzés esetén megengedett az egyszerűsített foglalkoztatás? Köszönöm.
Munkaerő-kölcsönzés Németországba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni. Egy magyarországi székhelyű munkaerő-kölcsönző cég magyar munkavállalókat szeretne Németországba kölcsönözni. Tudomásom szerint a munkaerő-kölcsönző cégek nem kapnak A1-es igazolást.Ha ez igaz, akkor a dolgozók nem Magyarországon lesznek biztosítottak? Milyen bejelentési és bevallási kötelezettsége van a munkaerő-kölcsönző cégnek a Németországba kölcsönzött munkavállalók után? Melyik országban történik a dolgozók utáni járulék- és az adófizetés? A munkaerő-kölcsönző cégnek kell Németországban telephelyet létesítenie? Válaszát előre is köszönöm!
EU-s országba kölcsönzött munkaerő – ki fizeti a rehabilitációs hozzájárulást?
Kérdés
Az Adózóna "Kölcsönzött munkaerő és tanuló a rehabilitációs hozzájárulásnál" kérdésre 2017.10.28-án közzétett szakértői válaszhoz kapcsolóan kérdésem, hogy, ha a munkaerő kölcsönzése külföldre, például Németországba történik, akkor a kölcsönbe vevő nem magyar adóalany, kit terhel a rehabilitációs hozzájárulás bevallása és megfizetése?
4,5 milliárd forintos csalással gyanúsítanak egy cégláncolatot
Cikk
Négy és fél milliárd forintos költségvetési csalás miatt javasol vádemelést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégláncolat vezetőivel szemben – közölte az igazgatóság sajtóreferense szerdán az MTI-vel.
Külföldi fióktelepen alkalmazni kívánt külföldi munkavállaló
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Magyarországi székhellyel rendelkező társaság Romániában fióktelepet hozott létre. Eddig román állampolgárságú munkavállalókat alkalmazott munkerő-kölcsönzés keretében. Azonban igény jelentkezett arra, hogy a munkavállalók saját állományba kerüljenek. A munkavégzés helye Románia. 1. A magyar vagy a román jog lesz a jogviszonyra irányadó? 2. Választható-e a magyar jog, illetve a román? 3. Fióktelep létesíthet-e munkaviszonyt a munkavállalókkal, vagy csak az anyavállalat? 4. Hol kerül sor a bérszámfejtésre? Válaszát előre is köszönöm. 1.
Közérdekű nyugdíjas szövetkezettől kölcsönzött jövedelmének adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben közérdekű nyugdíjas szövetkezet nyugdíjas tagját harmadik fél részére nyújtott szolgáltatás keretében kölcsönadja (a harmadik fél munkaerőt kölcsönöz), a kifizetett jövedelemre tekintettel csak 15 százalékos szja-fizetési kötelezettség terheli a szövetkezetet? Köszönöm válaszát.
Ez lehet a hatásos fegyver a munkaerőhiánnyal szemben?
Cikk
Már nemcsak a szezonális munkák során fellépő munkaerőigényt elégíti ki a munkaerő-kölcsönzés, hanem a munkaerőhiány hatásait is ezzel az eszközzel igyekeznek tompítani. Erre utal, hogy egy év alatt csaknem megduplázódott a kölcsönzött munkaerőt igénybe vevő építőipari, illetve vendéglátó-ipari cégek száma – tapasztalja a munkaerő-kölcsönzésben jártas Trenkwalder.
Munkaerő-kölcsönzés vagy sem?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari cég bérbeadja a daruit kezelőszemélyzettel együtt egy konkrét, meghatározott építkezéshez, megadott helyszínre, megadott időtartamra. A darukat szintén csak bérli, de a kezetőszemélyzet az ő alkalmazásában áll. Az időtartam kb. fél év lenne. Munkaerő-kölcsönzésnek vagy szolgáltatásnak számít-e ez? Köszönöm válaszát előre is!
Foglalkoztatási szövetkezet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben foglalkoztatási szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagját munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönadja, a tag jövedelmére tekintettel milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek állnak fenn? A szövetkezetnél milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a bevétel után? Köszönöm.
Munkaerőköltség továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" cég megállapodott "B" céggel, hogy egyik munkavállalója augusztusban 5 napot B cégnél dolgozik, és az 5 napra jutó bért+járulékait "A" cég átterheli "B" cégre. A kérdésem az lenne, hogy teheti ezt meg? Kell ezen ügyletről számlát kiállítani? Szükséges lehet ebben az esetben áfát felszámítani? Köszönettel: Mónika
Fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkaerő kölcsönzésével foglalkozik, mely fordított áfa alá tartozó tevékenység. A partnerek közötti munkaerő-kölcsönzési megállapodás alapján plusz havi bérleti díj jár a kölcsönbeadónak a kölcsönzött dolgozó kölcsönbevevő általi végleges átvétele esetén. 1. Ennek a plusz havi díjnak áfamegítélésében vagyok bizonytalan. Megítélésem szerint e díj jutalom, jutalék, sikerdíj, mely egyrészt szolgáltatási ellenértéknek minősül az áfatörvény 13. §-a alapján, másrészt az áfatörvény 70. §-a alapján – véleményem szerint, mint járulékos szolgáltatás – osztja a fő szolgáltatás, azaz a munkaerő-kölcsönzés adójogi megítélését, azaz a 142. § szerinti fordított áfa hatálya alá tartozik. Helyes a megítélésem? 2. Amennyiben egy fordított adózású ügylethez kapcsolódóan – például az áfatörvény 142. §-a szerint a szolgáltatási, szerelés-kivitelezési szerződés megszakítása, felmondása esetén – a felek a szolgáltatónak, kivitelezőnek járó kártalanításban állapodnak meg, akkor a kártalanítási összeg önálló eseményként úgynevezett egyenes adózású, avagy a szolgáltatási szerződés "hozadékaként", járulékos díjaként fordított adózású ügyletként számlázandó? Segítségét előre is köszönöm.
Munkaidőkeret
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatott munkavállalót az alábbi munkaidőkeretben szeretnék alkalmazni: – heti 6 napon, hétfőtől szombatig 10 órát dolgoznak, vasárnap pihenőnap – a 4. héten három napon dolgoznak 10 órát, 4 nap pihenőnap. Így összesen 210 órát dolgoznak egy hónapban. Ez így szabályos? Illetve van-e bármilyen felelőssége a munkáltatónak (kölcsönbeadó cégnek) a jelenléti ív, munkaidőbeosztás miatt, ha azt nem ők írják, hanem a kölcsönvevő cég?
Tartozás levonása (munkaruha, leszerelő tartozás)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretnénk kérni abban, hogy mint munkáltató meddig élhetünk a munkavállalóval szemben a tartozás levonásával. Jelen esetben 2016-ban kilépett munkavállalók nem szereltek le a gyárban, és a kölcsönbevevő cég most jelezte, hogy követeljük vissza tőlük a munkaruha díját, és ennek megfizetésére szólítsuk fel őket. Mikor kiléptettük, ezt nem jelezték felénk. A leszerelőlap hiányában a kilépőpapírokat kiadtuk. A legtöbb ilyen munkavállaló 1-2 napos oktatáson vett részt csak és azután nem ment be többet dolgozni, tehát a bére terhére sem tudtuk akkor ezt beállítani de mivel nem is jelezték felénk, tartozás mentesen adtunk ki papírokat. Mennyi ennek az elévülési ideje, felszólíthatjuk-e még erre a munkavállalókat? Jogosan követelhetjük-e vissza ezt a pénzt úgy, hogy emiatt nagy valószínűséggel új kilépő papírokat kell adjunk? Segítségét köszönve, Bóné Bernadett munkaügyi előadó
Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több munkavállaló dolgozna másik munkáltató számára az Mt. 30. pontja (53. §-a) alapján. Ön szerint ilyenkor, ha az egyik munkavállaló beosztottjaként, csak az ő utasítását követve dolgozik a többi munkavállaló, akkor a más munkáltatónál történő munkavégzés csak az egyik vagy valamennyi munkavállaló tekintetében történik meg? Az Mt. alapján, megállapodás útján, értelmezésem szerint a 44 munkanap bővítésére is van lehetőség, ha az egymással összevethető rendelkezések alapján mégis a munkavállaló javára történik az eltérés. A más munkakörnél, illetve munkahelyen történő munkavégzés esetén ez jónak tűnik. Viszont kétséges, hogy a más munkáltatónál történő munkavégzés 44 munkanapot meghaladó részét nem minősíti-e bíróság vagy felügyelet a munkaerő-kölcsönzésre irányuló szabályok kijátszásának. Önnek mi a véleménye? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
