45 találat a(z) kollektív szerződés cimkére

Több munkáltató által kötött kollektív szerződés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Két, kapcsolt vállalkozásnak minősülő munkáltató („A” Kft. és „B” Kft.), valamint (az „A” Kft. és a „B” Kft. munkavállalóiból álló) szakszervezet kollektív szerződést kívánnak kötni egymással (Mt. 276. § (5)). A kollektív szerződésben kiköthető-e jogszerűen az, hogy az „A” Kft. munkavállalói vonatkozásában a kollektív szerződés valamennyi rendelkezése annak megkötésekor hatályba lép, míg „B” Kft. munkavállalói vonatkozásában a kollektív szerződés egyes rendelkezései csak a „B” Kft. „A” Kft.-be történő beolvadása esetén lépnek hatályba? Köszönettel.

Munkaszerződés: külföldi állam joga és a KSZ viszonya Kérdés

Tisztelt Szakértő Asszony / Szakértő Úr, az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: Egy magyarországi székhellyel rendelkező munkáltató egy szlovák állampolgárságú munkavállalóval kíván munkaszerződést kötni. A munkavégzés helye: Szlovákia. A felek a munkaszerződésükben a szlovák jogot kívánják kikötni, azaz a munkaszerződésre alkalmazandó jog a szlovák jog lesz. A magyar munkáltatónál van hatályos kollektív szerződés. Jól gondoljuk, hogy tárgybani esetben a szlovák jog munkajogi szabályai határozzák meg azt, hogy a magyar munkáltatóra hatályos kollektív szerződés alkalmazandó-e az adott munkavállalóra, függetlenül az Mt. 279. § (3) bekezdésében foglaltaktól? Szíves válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel:

Nem elég a munkaszerződés, külön írásos tájékoztató is szükséges Cikk

A munkáltató a munkaszerződés mellett egy írásos tájékoztatót is köteles a munkavállaló rendelkezésére bocsátani. A munka törvénykönyve (Mt.) részletesen meghatározza a tájékoztató kötelező tartalmi elemeit. Jelen cikkből kiderül, miért van jelentősége ennek az iratnak, és milyen jogkövetkezménye lehet a mulasztásnak.

Kollektív szerződés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalatunknál kollektív szerződés van érvényben, belépéskor tájékoztatót adunk ki a munkatársak részére, melyben aláírják és tudomásul veszik ezt, továbbá közöljük a kollektív szerződés hozzáférhetőségét. Egy már megszűnt munkaviszonyú dolgozótól kaptunk egy levelet, melyben arra kér bennünket, hogy a kollektív szerződés egy példányát postázzuk ki részére. A kérdésem az lenne, hogy egyrészről mint megszűnt munkaviszonyú dolgozónak van-e joga akár személyesen, akár postán kiküldve a kollektív szerződést tanulmányozni? Ha van joga, kötelesek vagyunk-e neki kipostázni a lakcímére? Köszönöm válaszát.

Bérfizetés euróban, dollárban, egyéb valutában: kinek lehetséges? Cikk

A munka törvénykönyve kötelező jelleggel írja elő, hogy magyarországi munkavégzés esetén a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Mi történik, ha mégis abban állapodnak meg a felek, hogy a munkavállaló például euróban kapja meg a munkája ellenértékét? Miben tér el a külföldön történő munkavégzés, illetve az ügyvezető helyzete? Ki viseli a munkabér utalásának költségét?

Fióktelep munkavállalói, kiküldött munkavállalók Kérdés

Tisztelt Adózóna! A külföldi (EU) fióktelep munkavállalóira kiterjedhet-e a hazai cég kollektív szerződése, illetve ki kell hogy terjedjen? Ha külföldi kiküldetésben dolgoznak kint az itthoni munkavállalók, akkor rájuk és a fióktelep munkavállalóira milyen közös szabályok terjednek ki (például legkisebb bér, munkavédelem stb., azonos béren kívüli juttatások)? Köszönettel.

Munkaidőkeret: így kell munkabért és bérpótlékot fizetni Cikk

Munkaidőkeret, azaz egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkabér havi összege a munkaidő-beosztás függvényében ingadozhat, bizonyos bérpótlékok fizetése pedig a munkaidőkeret lejárta utáni időszakra tolódhat.

Minden, amit a szabadság kiadásáról tudni kell Cikk

A munkavállalót minden évben húsz nap alapszabadság, valamint különböző jogcímeken (gyermekek száma, életkor, fiatal munkavállalói státusz, fogyatékosság stb.) pótszabadság illeti meg. A szabadság a munkavállaló regenerálódását szolgálja, így azt fő szabály szerint az esedékesség évében ki is kell adni. Előállhat azonban olyan eset, amikor a szabadság kiadása az esedékesség évében nem lehetséges. Olyan eset is adódhat ugyanakkor, amikor lehetséges lett volna kiadni a szabadságot, de arra mégsem került sor.

Hosszabbodna a munkaidőkeret: módosítanák az Mt.-t Cikk

A mostani triplájára nőne a munkaidőkeret az Országgyűlés gazdasági bizottsága T/15035 szám alatt a munka törvénykönyvét módosító javaslata szerint. Az előterjesztés általános vitája ma kezdődik, a javaslat elfogadás esetén 2017. július 1. napján lépne hatályba.

Kollektív szerződések sorsa beolvadás esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz. „A” társaság beolvad „B” társaságba. Mind a két társaságnál van hatályos kollektív szerződés. Jól értjük, hogy a beolvadást követően „A” társaság kollektív szerződése nem alkalmazandó, hanem valamennyi munkavállalóra a „B” társaság kollektív szerződése lesz alkalmazandó az Mt. 282. § (2) bekezdése alapján? 282. § (1) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani. (2) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a munkáltatót, ha a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik, vagy a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki. Szíves válaszukat előre is köszönöm!

Az Mt. 56. § szerinti szankciók szabályozása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha kollektív szerződés, ennek hiányában munkaszerződés rögzíti, lehetőség van szankciók alkalmazására. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy amennyiben a kollektív szerződés vagy ennek híján a munkaszerződés rögzíti a szankciók alkalmazásának lehetőségét, de nem részletezi, úgy belső szabályzat rendelkezhet-e ezekről (betartva, hogy pénzben kifejezve a hátrány maximum a munkavállaló 1 havi távolléti díjával lehet egyenértékű és a következmény határozott időre szólhat)? Köszönettel.

Munkaerő-kölcsönzés és kollektív szerződés Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kollektív szerződés hatálya kiterjed a kölcsönzött munkavállalóra? Az egyenlő bánásmód betartása miatt kérdezem, amelynek úgy tudom, része pl. a béren kívüli juttatás is. Ilyenkor a kölcsönbeadónak, ha jól gondolom, ismernie kell a feltételeket, hogy a javadalmazás is ennek megfelelően alakuljon. Jól gondolom? Segítségét köszönöm.

A munkáltató nem adta ki a szabadságot... Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltató nem tudta az adott évben kiadni a törvényi előírásoknak megfelelően a szabadságot. Maradt még jó pár napja a munkavállalónak még úgy is, hogy megállapodtak az életkor szerinti szabadságok átviteléről, és az áthúzódó kiadás sem fogyasztja teljesen el. Ezzel vétett – feltételezésünk szerint – a jogszabályi előírásoknak. Azonban a kérdésünk az, hogy mi ilyenkor a teendő? Hogyan kell eljárni? Milyen lehetőség van, ha ezt a munkavállaló sem sérelmezi? Átvihetőek/át kell-e vinni ettől függetlenül? Esetleg elvesznek a szabadságos napok? (Gyakran előfordul, hogy kis családi vállalkozásoknál nem jut idő a szabadságolásra. A konkrét esetben valóban nem volt megoldott a szabadság kiadása, mivel ebben az esetben a partnercéggel való kapcsolat megszűnéséhez vezetett volna a szabadságolás. Ebből kifolyólag sem ellenezte a szabadság kiadásának elmaradását a munkavállaló.) Kollektív szerződés pedig nincs. Segítő válaszukat előre is köszönöm.

Kötelező átvinni a szabadságot a következő évre: mikor rendelhető el? Cikk

Mikor és hogyan rendelheti el a munkáltató, hogy nem vehetik ki a dolgozók év végén a megmaradt szabadságnapjaikat, hanem azokat kötelező átvinniük a következő évre? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám, munkajogász szakértőnk válaszolt.

Szabadság kiadása kötelezően a tárgyévet követően Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünknél írásban elrendelték a megmaradt szabadságok átvitelét a következő évre (2017.03.31-ig, nem csak január 6-ig), a már szabadságon lévő dolgozókat behívták. Tudomásom szerint ezt kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén megtehetik, viszont nincs kollektív szerződésünk, melyben ez ki lenne kötve. Az ő értelmezésükben nem kell hozzá kollektív szerződés, elég ha fennáll a "kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok". A cég fél éve felszámolás alatt áll. Igaza van a munkáltatónak? Ha mégsem, egy esetleges jogorvoslat esetén lehet esélye a munkavállalóknak? Köszönettel, Egy munkavállaló

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Átvételi elismervény

Nagy Norbert

adószakértő

Parkolási bírság

Nagy Norbert

adószakértő

Kampány a dohányzásról leszoktatás miatt

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close