41 találat a(z) kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény cimkére

Kettős adóztatás elkerülése: újabb országgal kötöttünk egyezményt Cikk

A tegnapi Magyar Közlönyben megjelent a Magyarország és Türkmenisztán közötti kettős adóztatás elkerülését célzó egyezményről szóló törvény.

Adók az áfától az szja-ig, ha az EU más tagállamában alvállalkozó Cikk

Magyar cég alvállalkozóként dolgozna Romániában épületszigetelés, épület-felújítás stb. területen. Sem fióktelepet, sem céget nem akarnak kint létrehozni. Hogyan csapódik ez le a kinti munka könyvvezetésében, az áfában, társasági adóban, járulék- és szja-bevallás, illetve -fizetés területén, valamint a helyi adóban? Mi az, amit Romániában, és mi az, amit itthon kell fizetni? Olvasói kérdésre Sinka Júlia okleveles adószakértő válaszolt.

Mindenki tartja a markát – így kerülhető el a kettős adóztatás Cikk

A belföldi illetőségű adózónak gyakran származik külföldről jövedelme, miként a külföldinek belföldről külföldön is adóztatható jövedelme. Melyik állam jogosult adókat beszedni, illetve hogyan kerülhető el a kettős adóztatás? – erről tájékoztat a NAV.

Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény az Amerikai Egyesüllt Államokkal Kérdés

Egyéni vállalkozó ügyvéd az Amerikai Egyesült Államokba tanúskodik a magyar munkatörvénykönyv előírásairól, alkalmazásáról egy ott zajló bírósági eljárásban mint jogi szakértő. A tanúvallomásáért díjazásban részesül, amiből az Amerikai Adóhatóság 30 százalék forrásadót von le – az előzetes állásfoglalásuk szerint. Bár ügyfelem erről a jogi tevékenységéről számlát állítana ki, de az Amerikai Adóhatóság nem tekinti ezt a tevékenységet vállalkozási tevékenységnek. A kérdésem a következő: Az Amerikában jelenleg is hatályban lévő nálunk 49/1979.(XII.6.) MT rendelet számon nyilvántartott kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt alkalmazzák, mivel a nálunk már elfogadott és kihirdetett 2010.XXII. t.v. Amerikában még nem hagyták jóvá. Magyarországin hogyan adózik ez a jövedelem - melyik egyezmény szerint kell Magyarországon elbírálni a jövedelmet, - ha magánszemélyként szerzett jövedelemnek minősül, akkor - az Amerikában levont adóelőleggel leadózott jövedelemnek lehet tekinteni, - ha vállalkozóként szerzett bevétel (számla alapján) akkor az egyéni vállalkozásban hogyan lehet figyelembe venni a levont forrásadó összegét? - Mindezeket milyen dokumentumokkal tudjuk a Magyar adóhatóságnak igazolni? Várom válaszukat Köszönöm Számitásbaveszlek KFT Havasné

Magyar cég – szerb állampolgár kereskedelmi képviselő – kiküldetésben Szerbiában Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nehezen tudtam eldönteni, hogy melyik kategóriába soroljam be a kérdésem, mivel munkaügyi, tb, bérszámfejtési, és adózási kérdés is egyben. Szeretnénk alkalmazni egy szerb állampolgárságú kereskedelmi képviselőt, hogy szerb ügyfeleket hozzon a "konyhára". Több, mint 183 napot fog Szerbiában lenni kiküldetésben. (Már ha a 183 nap Szerbiában is releváns.) A kérdéseim a következőek: gondolom először is munkavállalási engedélyt kell szereznie Magyarországon, hiszen hiába fog gyakorlatilag Szerbiában dolgozni, és marad is ott a lakhelye, egy magyar cég alkalmazásában fog állni. Kérem erősítsék meg. Viszont mivel 183 napon túl dolgozik Szerbiában (azon nyomban külszolgálatra is küldjük, amint leszerződik velünk), az adóügyi illetősége szerb fog maradni, ugye? Kell-e utána fizetnünk valamilyen járulékot vagy adót itt Magyarországon? Úgy értelmeztem a kettős adóztatással kapcsolatos cikkekből, hogy szerbiai illetőség esetében semmit (adó vagy járulék) nem kell levonni itt Magyarországon. A magánszemélynek kell ezt személyesen teljesítenie Szerbiában. Nekünk milyen adminisztratív, bevallási kötelezettségeink vannak, ha vannak? Másik kérdés a külszolgálati napidíjjal kapcsolatos. Számomra az sem egyértelmű, hogy a szükséges és igazolt költségek megtérítésén felül vajon kötelező-e napidíjat is fizetni külszolgálatért? (Ha jól tudom, az az élelmezési költségek megtérítésére van, és azt igazolhatja számla alapján is.) Gyakorlatilag pár napot fog csak Mo.-n lenni. Köszönöm!

Újabb sorompó az adóval ügyeskedők előtt Cikk

A Luxemburg és Magyarország közötti kettős adóztatási egyezmény módosítása miatt a jövőbeni magyar ingatlanügyleteket már nem érdemes luxemburgi cégstruktúrán keresztül megvalósítani. Magyarország ugyanis meg fogja adóztatni a luxemburgi cégek által végrehajtott magyarországi társaságértékesítéseket, ha a társaság eszközeinek többsége magyarországi ingatlanból áll. Gyorsan kell cselekedniük azon vállalkozáscsoportoknak is, amelyek magyarországi ingatlanbefektetéseik tekintetében jelenleg luxemburgi struktúrákat alkalmaznak-javasolja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Külföldről van jövedelme? Ezektől függ, hogy hol adózik Cikk

Adózási szempontból nem mindegy, hogy valaki tartósan külföldön élve szerez ott jövedelmet, vagy ingázik, hogy egyedülálló, vagy családja itthon él. Összeszedtük, milyen szempontokat kell vizsgálni.

Külföldön dolgozik, onnan van jövedelme? Erre figyeljen az szja-bevallásban! Cikk

Ha egy magyar állampolgár külföldön dolgozik, akkor is előfordulhat, hogy Magyarországon kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania és adót fizetnie. Különösen izgalmas ez manapság, amikor egyre élesedő a verseny az európai országok között a jövedelemadó-kulcsok mértékében.

Külföldi munkavégzés esetén szja-bevallás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem "úgy hallotta", hogy amennyiben a magánszemély X napnál hosszabb időtartamban külföldön (Amerikai Egyesült Államokban) végzett munkát az adóévben, úgy az azt megelőző, az adóév elején Magyarországon megszerzett jövedelméből levont szja visszaigényelhetővé válik. Kérem, erősítsen meg abban a hitemben, hogy ez teljesen képtelenség. Az Amerikai Egyesült Államokban megszerzett jövedelmét fel kell, hogy tüntesse a 1453-as bevallás 50. sorában? Úgy tudom, hogy a 2010. évi XXII. ... kettős adóztatás elkerüléséről ... szóló törvény bár életbe lépett, de az amerikai szenátus jóváhagyása nélkül a mai napig nem hatályos. Amennyiben az 50. sorban feltüntetésre kell, hogy kerüljön, milyen árfolyammal kell átszámolni a jövedelmet? Köszönöm a választ!

Már itt sem rejtheti el bevételeit a NAV elől Cikk

A kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezményt Magyarország és Luxemburg - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.

Arculat-átviteli szerződés adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar cégnek több profi sportoló ügyfele van (köztük magyar és külföldi illetőségű is), akikkel úgynevezett arculat-átviteli szerződést akar kötni a sportolók nevének és képmásának felhasználására. A kérdés, hogy a sportolók ilyen címen kapott jövedelme milyen módon és milyen jogcímen adózik? Kettős adóztatási egyezmények esetén milyen jövedelemnek minősül, mivel a NAV tájékoztatása alapján az OECD modellegyezmény esetén az „imázsjogok (például névhasználat) ellenértéke nem minősül művészek és sportolók e minőségben szerzett jövedelmének”?

Németországban és Magyarországon is végzett munka adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft. kiküldi a nála munkaviszonyban álló munkavállalóit Németországba dolgozni A1-es igazolással. A németországi munkáltatóval szintén munkaszerződést kötnek munkaviszonyra. A német munkáltató az szja-t levonja a bérükből úgy, hogy a magyar munkáltató a magyar munkabéreket kiküldi – mivel itthon is kapnak fizetést, a minimálbér után fizetik meg a járulékot, levonva az szja-t is. A német munkáltató összevonja a kinti és a belföldi munkabéreket, és így állapítja meg a fizetendő adót. A munkavállalók 2014. 10. 15. - 2014. 12. 30-ig voltak kint 2014-ben. Mi, mint könyvelő iroda a magyar munkabérből a törvényeknek megfelelően – remélem jól – vonjuk le a szja-t, mivel nem tartózkodnak kint 183 napnál többet, a munkáltatónál a fluktuáció nagy, így nem is lehet meghatározni, hogy ki marad, és ki nem hosszabb ideig. A német munkáltató legutóbbi levelében azt írta a magyar munkáltatónak, hogy mi helytelenül járunk el, mivel nem kellene itthon a munkavállalótól adót levonni. A munkavállaló állandó lakhelye Magyarország, családja, lakása, minden Magyarországon van. Kérjük szíves tanácsukat, hogy mikor járunk el helyesen: ha itt Magyarországon levonjuk a munkabéréből a munkavállalónak az szja-t, vagy ha nem. Várom megtisztelő válaszukat. Üdvözlettel: Handlné Bárány Júlia

Művészeti tevékenység Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha adószámos, de nem egyéni vállalkozó magánszemély grafikai munkákat végez magyar vállalkozásoknak, magyar és külföldi magánszemélyeknek, valamint külföldi vállalkozásoknak egyaránt, akkor az ő tevékenysége milyen jogcímen adóköteles? Feltételezem, hogy önálló tevékenység. Ekkor feltételezem, hogy felhasználói szerződést kellene kötnie az illető személyekkel. Esetében választható a 37/1997 kormányrendelet szerinti költségelszámolás is – de gondolom, erre is csak bizonylatok birtokában van lehetőség. Nem tudom, jól gondolom-e, hogy ilyen esetekben – amennyiben a költségekkel csökkentett, egy napra eső jövedelem meghaladja a minimálbér 30 százalékának az 1/30-ad részét, akkor biztosítottá válik az önálló tevékenységet végző magánszemély. Hogyan lehet megállapítani az egy napra eső jövedelmet ilyen esetben? Hogyan járjon el, ha nem kifizetőtől szerzi a bevételt? Ha külföldi vállalkozással áll kapcsolatban, akkor úgy vélem, hogy az USA-Magyar ország közötti adóegyezmény 3. és 7. cikk együttes olvasata, mind a 12. cikk alapján Magyarországot illeti az adóztatás joga, amennyiben a grafikus magyar illetőségű. A szja-előlegen, illetve fizetési kötelezettségen túl milyen kötelezettségek terhelik még a magánszemélyt? Terhelik-e egyáltalán? Válaszukat előre is köszönöm!

Lista a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekről Cikk

Magyarországon 2015. január 1-jétől három új, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény válik alkalmazhatóvá – közölte a NAV. Az adóhatóság tájékoztatójában szerepel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények teljes listája.

Szabad foglalkozás - kettős adóztatás elkerülése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A legtöbb kettős adóztatást elkerülő egyezmény tartalmazza a "szabad foglalkozásra", illetve a nem önálló munkára vonatkozó szabályokat. Szlovákia és Magyarország közötti egyezményben ezek a XIV. és a XV. cikkek. Az lenne a kérdésem, hogy a belföldi kft. által magánszemélynek fizetett megbízási díj (nem munkaviszony keretében természetesen) melyik cikk alá tartozik? Ha ez a fajta kifizetés is a XV. alá tartozik, akkor a XIV. cikk alá (szabad foglalkozás) kizárólag az egyéni vállalkozások tartoznak? (A megbízási díj tanácsadói munkára, szoftveres support munkára vonatkozik). Előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Cégautóadó-fizetési kötelezettség megállapítása

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Ajándékba adott termék és szolgáltatás adózása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 december
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetÉs