67 találat a(z) kötelezettség cimkére

Üzletrész beszerzési ára részletfizetés esetén Kérdés

T. Szakértő! Egy társaság év közben üzletrészt vásárolt, a vételár összegének egy részét az adásvételi szerződés aláírásakor készpénzben fizette meg. A hátralékos vételár egy év múlva esedékes. Az eladó hozzájárult, hogy a vevő tulajdonjogát a tagjegyzéken és a cégnyilvántartásban feltüntessék. Kérdés, hogy tárgyév végén vevőnél ennek a részesedésnek a beszerzési ára év végén mennyi? A már kifizetett összeg, ha igen, a fennmaradó kötelezettséget hogyan kell kezelni? Előre is köszönöm válaszukat.

Szja-kötelezettség ingatlanértékesítés után Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, amiben szíves segítségét kérem: Egy magánszemély 2018-ban lakóingatlant ad el. Az ingatlan 55 százalékát még 2011-ben szerezte, a másik 45 százalék viszont 2018-ban került a tulajdonába ajándékozás útján. Az ajándékozási szerződésen 6 millió forint szerepel forgalmi értékként, ugyanez az ajándékozási illeték alapja is a NAV határozatán. Kérdésem az, hogy miként fog adózni jövőre ez az ügylet? A mi álláspontunk az, hogy a ingatlan eladási árából (13 millió Ft) 55 százalék adómentesnek tekinthető a 2011-es szerzésre való tekintettel. Viszont a 45 százalék adóköteles lesz, véleményünk szerint a 13 millió forint 75 százalékát lehet költségként tekintetni, az így fennmaradó rész (4 387 500 forint) lesz a szja alapja, mely után 15 százalék az adókötelezettség. Feltételezésünk helyes? Köszönöm szépen válaszát előre is!

Új nyomtatványmintát tett közzé a NAV Cikk

Egyes kötelezettségek késedelmes teljesítésére szolgáló igazolási kérelemhez nyomtatványmintát tett közzé a NAV.

Kötelezettség elévülése Kérdés

A cég 1997. július 1-jén ipari szövetkezeti formából átalakult korlátolt felelősségű társasággá. A szövetkezeti tagok közül több tag nem kívánt tovább részt venni a kft.-ben. A tagok egy részével sikerült megegyezni a vagyonrészük kiegyenlítésében. Két tag nem fogadta el az egyezséget, jelezték, hogy pert indítanak. Az 1997. évi átalakuláskor a két tag vagyonrészének megfelelő összeget a rövid lejáratú kötelezettségek közé átvezettük. Ez ügyben azóta sem történt semmi. Eltelt 20 év. Az így kimutatott összeget lekönyvelhetjük-e bevételként? Ha igen, egyéb bevétel vagy pénzügyi műveletek bevétele? Köszönöm megtisztelő válaszát

Munkáltató kioktatási kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Mt. 22. § (5) bekezdése alapján a munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az Mt.-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. Amennyiben a munkáltató az Mt. 53. § szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra utasítja (írásban) a munkavállalót, köteles az utasításban tájékoztatni a munkavállalót az igényérvényesítés módjáról? Vagy a kioktatási kötelezettség csak abban az esetben áll fenn, amennyiben az egyoldalú jognyilatkozatot indokolni is kell? Köszönettel.

Óraadás, bérbeadás, tervezés – itt a magánszemélyek adóelőleg-fizetése Cikk

Az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívül folytatott önálló tevékenységek (például óraadás, bérbeadás, tervezés) esetén az adóelőleg-fizetési kötelezettség jellemzően azokat a magánszemélyeket érinti, akiknek nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelme, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja vagy nem köteles levonni.

Időbeli elhatárolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A vevő és szállító számláknál nincs időbeli elhatárolás, ha a tényleges, számvitel szerinti teljesítés egésze a tárgyévre esik. Ilyenkor a számlát a tárgyévben könyveljük, év végén követelésként, illetve kötelezettségként jelenik meg a beszámolóban. Hogyan kell kezelni az ugyanilyen, a tárgyévet követő évben készpénzzel kiegyenlített számlákat? A pénztárban a következő évben kell könyvelni. Ebben az esetben időbeli elhatárolással tesszük vissza a bevételeket, kiadásokat? Válaszát köszönöm. Némethné T. Krisztina

Illeték ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén Kérdés

Ha egy magánszemély tulajdoni részaránya megnő egy ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban, az a magánszemélynél keletkeztet-e illetékfizetési kötelezettséget? (Például: 60 százalékról 84 százalékra.) Ha igen, mi az illeték alapja? (Az ingatlan teljes értéke, vagy az újonnan megszerzett tulajdoni rész?)

Járulékfizetési kötelezettség rendezése Kérdés

Tisztelt Szakértők! 1708-as bevallás önellenőrzésével és az ebből adódó kötelezettségek rendezésével kapcsolatban kérnénk állásfoglalásukat, segítségüket az alábbi témában: Társaságunkat egy volt munkavállalónkkal összefüggésben a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság rendkívüli munkavégzésért járó díj és pótlékai, valamint annak kamatai megfizetésére kötelezte. A kifizetés hónapjának 1708-as járulékbevallását, ezért önellenőriznünk kell. A kifizetés megtörtént, a volt dolgozó úgy rendelkezett, hogy a bruttó bérét teljesítsük felé, ezt írásban nyilatkozat formájába adta, így számára a bruttó bér került átutalásra. Mivel korábban ilyen bejelentést még nem tettünk, ezért nem tudjuk, hogyan töltsük ki és jelentsük a járulékbevallást az adóhatóság felé. Állásfoglalásukat kérnénk abban, hogy ilyen esetben mi a teendő, mit kell tennünk annak érdekében, hogy a volt munkavállalótól levont járulékokat az adóhatóság ne cégünktől, hanem a volt dolgozótól követelje? Segítségüket előre is köszönjük!

Olyat reklámoztak, amit amúgy is kötelezettségük garantálni – tízmilliókat kell fizetniük Cikk

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint az Autocentrum AAA AUTO Kft. (AAA) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, hiszen úgy jelenítette meg a fogyasztók törvényes jogait reklámjaiban, mintha azok az AAA ajánlatának sajátosságai lennének. A GVH a jogsértésért mintegy 30 millió forint bírságot szabott ki az AAA-ra, és megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását. A GVH határozatában egyetemleges felelősként nevesítette a cég anyavállalatát, az AAA Auto International a.s.-t.

Átalakulási terv és üzletrész értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 6 millió forintos jegyzett tőkével rendelkezik, az apa 3 millió forint törzsbetéttel, a két gyerek pedig 2*1,5 millió=3 milliót forint törzsbetéttel . Az apa kiválással létrehoz egy kft.-t, amely vagyonmérleg-tervezet az alábbi paraméterekkel rendelkezik: - 1,5 millió forint törzsbetéttel válik ki (tehát 1,5 millió forint törzsbetét bent marad a változatlan formában tovább működő kft.-ben) és arányosan viszi az eszköz, az eredménytartalék (más saját tőkeelem nincs) és a kötelezettségeket, így az új kft. adatai a tervezett szerint: eszköz 20 millió forint, (ez egy ingatlant jelent, ami a kiválás célja is egyben, hogy ez kikerüljön egy új kft.-be) jegyzett tőke: 1,5 millió+1,5 millió =3,0 millió forint (eredménytartalék-átcsoportosítással) eredménytartalék: 17,5-1,500=16 millió forint kötelezettség: 1,0 millió forint Kérdésem a következő lenne: 1. A végleges vagyonmérleg megszerkesztése esetében, pontosan hogyan alakulnak a kiválás számadatai? Tehát, ha az átalakulási terv úgy szól, hogy viszi a negyedét (1500/6000) mindennek, és az ingatlan az összes eszköz 25 százalékánál kevesebb hányadot tesz ki, akkor még kell vinni, más eszközt is vagy kevesebb kötelezettséget vihet ki? Vagy pedig nevesítve van, hogy ezt az ingatlant viszi ki, és a kötelezettség és eredménytartalék összege változhat? Avagy ez mind a felek megállapodásán múlik? Tehát az átalakulási tervben ezt hogyan érdemes meghatározni? 2. Az apa, a jogutód új kft.-ben meglévő részesedés eladásakor hogyan adózik?

Követelés kapcsolt vállalkozások esetében Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek kapcsolt vállalkozásnak minősülő bt.-vel szemben van egy 2011.0.01. teljesítésű nagy összegű követelése, valamint egy 2012.10.31. teljesítésű kisebb összegű követelése. Kérdésünk, hogy hogyan lehet ezeket a követeléseket kivezetni, és azok milyen adózási kötelezettségekkel járnak (tao, áfa) mindkét vállalkozásnál?

Fel nem vett osztalék Kérdés

Egy rt. megvásárolta saját részvényét, mely az előző évekre vonatkozóan osztalékszelvényt is tartalmazott. Az adásvételi szerződésben az osztalékról nem rendelkeztek, rögzítették, hogy a szerződés aláírásától minden jog és kötelezettség a vevőre száll. A részvény bevonásra került. Az adásvételt megelőző évekre előírt osztalék az eladó részére nem fizethető ki, a szerződés alapján a jogok a vevőt illetik. A vevő saját részvénye után nem vehet fel osztalékot. Számvitelileg hogyan rendezendő a kötelezettségként nyilvántartott osztalék?

Formanyomtatványokat tett közzé a NAV Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette ma a vámjogszabályok alapján biztosítékként elfogadható kötelezettségvállalási okmányok formanyomtatványait.

Pénztárgép-kötelezettség Kérdés

Kedves Szakértők! Átvettem most egy cég könyvelését, s felmerült bennem, hogy az üzlet/bemutatóterem, ahol be-betérő magánszemélyeknek is értékesítenek, de főleg átutalásos számlákkal, akad azért készpénzes is. Az üzlet nyílászárók eladásával, s egyben beszerelésével foglalatoskodik. Kötelezettek-e a készpénzes magánszemély vevőik miatt pénztárgépet használni, illetve ennek kiváltására havonta megküldeni a NAV felé a PTGSZLAH nevű nyomtatványt? Köszönettel

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ügyvezető nem működő cégben

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékelőleg előző év

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Import Angliából

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 március
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close