Benyújtották az őszi adócsomagot Cikk
Október 29-én, éjfél előtt pár perccel benyújtották az Országgyűlésnek az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724 számú törvényjavaslatot.
Október 29-én, éjfél előtt pár perccel benyújtották az Országgyűlésnek az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724 számú törvényjavaslatot.
Egy négy elemből álló jogszabálycsomagról kezdett ma társadalmi egyeztetésbe az Energiaügyi Minisztérium, amely az energetikai szektor széles körét érinti sokfajta változáson keresztül. A tervezett módosítások jelentős része a zöldenergia-hasznosítás további térnyerését, az időjárásfüggő megújulók lendületes terjedése okozta kihívások kezelését szolgálja. A változások például megkönnyíthetik a társasházak számára a napelemes rendszerek telepítését, felgyorsíthatják az áramhálózat rugalmasságát növelő fejlesztéseket, és hozzájárulhatnak a háztartási méretű kiserőművek termelésének mérhetővé tételéhez – írja a portfolio.hu.
A hazai vállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük. A legnagyobb kihívást a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány jelenti számukra – derül ki az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 érintett bevonásával készült nemzetközi kutatásából.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha csekély értékű ajándékot szeretne adni utalvány formájában a munkavállalóink iskolás korú gyermekeinek, és ha belső szabályzatban lefekteti, hogy kik kaphatják (munkavállalóink iskoláskorú gyermekei, tehát egyidejűleg több személy) a juttatás formája utalvány, mely beazonosítható, hogy mire (akár élelmiszer, műszaki cikk, ruházati termék, sportszer, iskolaszer vásárlásra is) használható, nem visszaváltható, nem váltható készpénzre, a személy, aki kapja (gyermekek) beazonosítható legyen, gyermek esetén a törvényes képviselő, szülő veszi át, akkor ez megfelel-e a csekély értékű ajándék jogszabályi feltételeinek és így kedvezőbb adózású lenne, mint ha bérként fizetnénk ki. A kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok. A vállalatok feladatai közé fog tartozni az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelése, panaszkezelési rendszer működtetése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv készítése is. A kötelezettségeken túl a szabályozás lehetőségeket is teremthet a beszállítói lánc tudatos átvilágítása és indukált fejlesztések biztosítása révén. Az átvilágított kkv-k pedig akár célzott támogatásban is részesülhetnek, hogy biztosítsák a vállalati elvárásoknak való megfelelést – derül ki a KPMG sajtóközleményéből.
A Magyar Közlöny 2024. évi 66. számában 4 új törvényt, az Alaptörvény 13. módosítását, továbbá 7 rendeletet és 12 határozatot hirdettek ki június 18-án.
Kafkai történetet osztott meg Hadházy Ákos független képviselő, aki szerint az új státusztörvény miatt több száz pedagógus esett el a jubileumi jutalmától, ami két-három havi pluszpénzt jelentett volna nekik. A hoppon maradt tanárok hiába fordultak a tankerületekhez, az Oktatási Hivatalhoz vagy a Belügyminisztériumhoz, elutasították őket a jogszabályokra hivatkozva, ami teljesen abszurd helyzeteket okozott – írja a 24.hu.
A Magyar Közlöny 2024. évi 62. számában harminc rendeletet és öt határozatot hirdettek ki június 11-én.
Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.
Nyolc törvény – közöttük az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény, valamint a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XV. törvény –, továbbá tizenhárom rendelet – közöttük a a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes közigazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 104/2024. kormányrendelet – és tizennyolc határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 52. számában.
A Magyar Közlöny 2024. évi 51. számában május 7-én jelent meg a digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény.
Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.
Több olyan változtatás is megjelent a Magyar Közlöny 2023. évi 194. számában, amely a gazdálkodók soron következő, azaz 2024. I. negyedéves EPR-bevallását, illetve az annak alapját képező nyilvántartását érinti. Cikksorozatunk első részében az EPR-rendelet csomagolás termékárammal kapcsolatos változtatásait értelmezzük.
A jogi személyek szétválására vonatkozó szabályozást a 2023. évi XXXIX. törvény és 2023. évi CIX. törvény 2024. január 1-jével megváltoztatta, bevezette a leválást mint új jogintézményt a jogi személy szétválására vonatkozóan. Cikkünkben a legfontosabb változásokat és szabályokat ismertetjük.
Az Országgyűlés 2023. év végén a foglalkoztatás területét érintő jelentős jogszabály-módosításokat fogadott el. Változtatott a munka törvénykönyve, a munkavédelmi törvény, a foglalkozás-egészségügy szabályain, illetve a tűzvédelem területén is új jogszabály született. Ezen változások több tucat jogszabályban öltöttek formát, így egységes áttekintésük nem egyszerű. Ebben kívánunk a vállalkozások számára segítséget nyújtani. Végül az utóbbi időben született és a foglalkoztatás területét érintő bírósági döntéseket is röviden ismertetjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől