146 találat a(z) jogszabály cimkére

Cikk

Október 29-én, éjfél előtt pár perccel benyújtották az Országgyűlésnek az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724 számú törvényjavaslatot.

Cikk

Egy négy elemből álló jogszabálycsomagról kezdett ma társadalmi egyeztetésbe az Energiaügyi Minisztérium, amely az energetikai szektor széles körét érinti sokfajta változáson keresztül. A tervezett módosítások jelentős része a zöldenergia-hasznosítás további térnyerését, az időjárásfüggő megújulók lendületes terjedése okozta kihívások kezelését szolgálja. A változások például megkönnyíthetik a társasházak számára a napelemes rendszerek telepítését, felgyorsíthatják az áramhálózat rugalmasságát növelő fejlesztéseket, és hozzájárulhatnak a háztartási méretű kiserőművek termelésének mérhetővé tételéhez – írja a portfolio.hu.

Cikk

A hazai vállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük. A legnagyobb kihívást a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány jelenti számukra – derül ki az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 érintett bevonásával készült nemzetközi kutatásából.

Cikk

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha csekély értékű ajándékot szeretne adni utalvány formájában a munkavállalóink iskolás korú gyermekeinek, és ha belső szabályzatban lefekteti, hogy kik kaphatják (munkavállalóink iskoláskorú gyermekei, tehát egyidejűleg több személy) a juttatás formája utalvány, mely beazonosítható, hogy mire (akár élelmiszer, műszaki cikk, ruházati termék, sportszer, iskolaszer vásárlásra is) használható, nem visszaváltható, nem váltható készpénzre, a személy, aki kapja (gyermekek) beazonosítható legyen, gyermek esetén a törvényes képviselő, szülő veszi át, akkor ez megfelel-e a csekély értékű ajándék jogszabályi feltételeinek és így kedvezőbb adózású lenne, mint ha bérként fizetnénk ki. A kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Cikk

Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok. A vállalatok feladatai közé fog tartozni az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelése, panaszkezelési rendszer működtetése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv készítése is. A kötelezettségeken túl a szabályozás lehetőségeket is teremthet a beszállítói lánc tudatos átvilágítása és indukált fejlesztések biztosítása révén. Az átvilágított kkv-k pedig akár célzott támogatásban is részesülhetnek, hogy biztosítsák a vállalati elvárásoknak való megfelelést – derül ki a KPMG sajtóközleményéből.

Cikk

Kafkai történetet osztott meg Hadházy Ákos független képviselő, aki szerint az új státusztörvény miatt több száz pedagógus esett el a jubileumi jutalmától, ami két-három havi pluszpénzt jelentett volna nekik. A hoppon maradt tanárok hiába fordultak a tankerületekhez, az Oktatási Hivatalhoz vagy a Belügyminisztériumhoz, elutasították őket a jogszabályokra hivatkozva, ami teljesen abszurd helyzeteket okozott – írja a 24.hu.

Cikk

Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.

Cikk

Nyolc törvény – közöttük az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény, valamint a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XV. törvény –, továbbá tizenhárom rendelet – közöttük a a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes közigazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 104/2024. kormányrendelet – és tizennyolc határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 52. számában.

Cikk

Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.

Cikk

Több olyan változtatás is megjelent a Magyar Közlöny 2023. évi 194. számában, amely a gazdálkodók soron következő, azaz 2024. I. negyedéves EPR-bevallását, illetve az annak alapját képező nyilvántartását érinti. Cikksorozatunk első részében az EPR-rendelet csomagolás termékárammal kapcsolatos változtatásait értelmezzük.

Cikk

Az Országgyűlés 2023. év végén a foglalkoztatás területét érintő jelentős jogszabály-módosításokat fogadott el. Változtatott a munka törvénykönyve, a munkavédelmi törvény, a foglalkozás-egészségügy szabályain, illetve a tűzvédelem területén is új jogszabály született. Ezen változások több tucat jogszabályban öltöttek formát, így egységes áttekintésük nem egyszerű. Ebben kívánunk a vállalkozások számára segítséget nyújtani. Végül az utóbbi időben született és a foglalkoztatás területét érintő bírósági döntéseket is röviden ismertetjük.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Beiskolázási támogatás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Alapítvány által szervezett verseny díjazása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink