31 találat a(z) iparűzési adó megosztása cimkére
Helyi iparűzési adó megosztása
Kérdés
Egyéni vállalkozónak van egy székhelye és három telephelye. Az adót személyi jellegű költség alapján ossza meg. A székhelyen nem volt tevékenység, és nem merült fel személyi jellegű költség. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben ott fizet-e iparűzési adót, tehát négyfelé kell-e osztani a költségeket vagy csak háromfelé, a telephelyekre? Köszönöm a válaszát!
Iparűzési adó megosztás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy növénytermesztő őstermelőnek közigazgatásilag külön településen van a lakóhelye és a földjei. A lakóhely iparűzésiadó-köteles település, ahol a földek vannak, ott viszont nincsen iparűzési adó. Az őstermelőnek nincsen személyi jellegű ráfordítása és tárgyi eszköze. Ebben az esetben az iparűzésiadó-alapot meg kell-e osztani a lakóhely és földterület szerinti település között, amennyiben az utóbbi helyen nincsen ipakötelezettség? Mi lesz a megosztás alapja, amennyiben sem személyi jellegű ráfordítás, sem eszköz érték nincsen?
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek Budapesten van a székhelye és Szegeden a fióktelepe. A budapesti székhelyen, ami a lakása, bérleti díj nincsen. Szegeden a fióktelepen bérleti díj nincsen. A fióktelepen egyáltalán semmilyen tevékenység nincsen. A vállalkozásnak 1 alkalmazottja van, ez pedig az ügyvezető. Tehát bérköltség van. Helyesen járok el, ha a fióktelepre 0 százalék adómegosztást számolok el ? Mivel Szeged nem székhely, ezért azt gondolom, nem kötelező a 10 százalékos arány.
Ipa-alany pénzügyi lízing esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ön szerint hogyan kell értelmezni a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 31. pontját, melynek értelmében telephelynek számít nevesítetten a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan is? A lízing alatt értendő mind a pénzügyi lízing, mind az operatív lízing (erre vonatkozóan nem találok értelmezést)? Ha telephelyet keletkeztet a pénzügyi lízing is, ez azt jelenti, hogy iparűzési adót kell fizetni minden településre, ahol lízingbe adott ingatlant a lízingbeadó. Ebben az esetben az ipa megosztásánál eszközértékként a bekerülési érték 2%-át kell figyelembe venni? Köszönettel: Mónika
Iparűzésiadó-megosztás eszközérték arányosan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az iparűzési adóalap számításánál az eszközérték helyes meghatározásában kérném segítségét. Az eszközérték megállapításánál a Tao. tv szerint elszámolható értékcsökkenést vesszük figyelembe. Ha a számított nyilvántartási érték nulla, ott a bekerülési érték 10%-át vesszük figyelembe. Kérdésem az lenne, hogy figyelembe kell-e venni a a 100 000 forint beszerzési értékű tárgyi eszközök esetén is a beszerzést követő évben a bekerülési érték 10%-át? A helyi adó tv. mellékletében ezt írja: "A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétől függetlenül - csak az aktiválás évében kell figyelembe venni". Szerintem ez azt jelenti, hogy bár a beszerzést követő évben értéke nulla, nem kell az eszközértékben figyelembe venni a bekerülési érték 10%-át a kisértékű eszközök esetén. Jól gondolom? Köszönöm előre is válaszát. Mónika
Eltérő önkormányzati álláspontok az iparűzésiadó-megosztásról
Cikk
Hogyan kell megosztani az iparűzési adót, ha a vállalkozó székhelye és telephelye különböző településeken van? Hogyan számoljon a vállalkozó, ha az érintett önkormányzatok egymástól eltérően foglalnak állást? Szakértőnk, dr. Verbai Tamás válaszol.
Iparűzési adó megosztása 2016 – nyugdíjas egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó székhelye a lakcíme és üzlete, telephelye egy másik településen van. Iparűzési adóját komplex megosztással arányosítanánk. Eszközei 100%-ban a telephelyen. Az alkalmazott bére is a telephelyre számít bele. Az egyéni vállalkozó nyugdíjas, így maga után csak a havi 7050 Ft-ot fizette. Példa számokkal: összes eszközérték 200 ezer Ft a telephelyen, összes személyi jellegű ráfordítás 195 000 Ft, ebből 85 ezer Ft egyéni vállalkozói egészségbiztosítás. A kérdésünk, hogy a székhelyen a személyi jellegű ráfordításnak 85 ezer Ft + (500 000 Ft x10%)-át vegyük, azaz 135 ezer Ft-ot? Vagy csak a 85 ezer Ft-ot? Ha 135 ezer Ft-ot, akkor a telephelyen 195000-135000= 60 ezer Ft-ot? Az önkormányzatoktól eltérő válaszokat kaptunk. Kérem szíveskedjenek a példával levezetni a választ. Köszönjük segítő válaszukat!
Helyi adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéshez szeretném kérni az állásfoglalásukat: egyik kft. 2014. év végétől 3 helyen foglalkozik szállodai szolgáltatással üzemeltetési szerződés keretén belül. A 2015. évben saját bevételként számolták el a működésből származó bevételeket, de évközben felmerült, hogy ezek a bevételek nem is a kft.-t illetnék meg, mert üzemeltetés jogcímen is kapott bevételt rá a megbízótól, aki a tulajdonosi jogokat gyakorolja a szállodák felett. 2016. 4. hótól az egyik szállodát béreli (a másik két üdülőt ugyanúgy üzemeltetési szerződés keretében működteti). A bérelt szálloda szerződése 3 hónapra szólt. Kérdésünk, hogy akár az üzemeltetési szerződés keretében kapott árbevétel, akár a bérleti konstrukció keretében megszerzett árbevétel tekintetében melyik önkormányzatot illeti meg a helyi iparűzési adó összege? A kft. székhelye budapesti, míg a felsorolt szállodák az ország több területén (önkormányzat) találhatóak. A kft. tevékenységébe tartozik továbbá olyan üzemeltetési, gondnoklási (pl. fűkaszálás) tevékenység – az ország különböző településein végezve –, melynek árbevételét szintén budapesti székhelyű megbízótól kapja. Ezen esetekre is szeretnénk kérni állásfoglalást, hogy az iparűzési adó tekintetében megosztásra kötelezett-e a kft.? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és a telephelyek között komplex módszerrel történik. A telephelyeken lévő üzleteket a vállalkozás bérbe vette, bérleti díjat fizet utána. Kérdésem, hogy az eszközérték számításánál a költségként elszámolt bérleti díj összegénél figyelembe kell-e venni a telephelyeken lévő üzletek bérleti díjaként elszámolt költséget, vagy csak a tárgyi eszközökre fizetett bérleti díjjal kell számolni? Válaszukat előre is köszönöm!
Külföldi telephely iparűzési adó megosztásánál
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A vállalkozásunk betegápolással foglalkozik Németországban, a cég magyar munkavállalóin keresztül. Egészen pontosan minden magyar munkavállaló egy családnál dolgozik, bentlakásos formában. Tehát árbevétel csak a német magánszemélyektől származik. A cégnek van egy irodája, ahová egy hónapban néhányszor az ügyvezető kimegy egyeztetni. A kft. nem jelentkezett be a német adóhatósághoz. Se adószámot nem kért, sem telephelyet nem létesített. A kérdésem az, hogy az iparűzési adó megosztásánál figyelembe tudjuk-e venni, hogy csak a német partnerektől származik árbevételünk? Nem tudjuk értelmezni, hogy a helyiadó-törvény szerint ez a fajta szolgáltatásnyújtás létesíthet-e telephelyet Németországban vagy sem? Köszönöm.
Iparűzési adó megállapítása komplex módszerrel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni a következő kérdés megválaszolásában: cég komplex módszerrel osztja meg az ipa alapját két település között (az adóalap meghaladja a 100 millió forintot). 2014 szeptemberétől a telephelyen megszűnt a személyi jellegű kifizetés, a telephelyen már csak ingatlan-bérbeadásból van a cégnek jövedelme. Ilyen esetben a telephelynél kell-e személyi jellegű ráfordítással kalkulálnom (ha igen, mit vegyek figyelembe), vagy csak az eszközérték-arányos megosztást kell figyelembe vennem? Segítségüket köszönöm.
Iparűzési adó megosztása külföldi munkavégzés esetén
Kérdés
Egy építőipari cég összefüggően 45 napot dolgozott Oroszországban. A helyi adókról szóló törvény szerint iparűzési adó tekintetében megosztást kell alkalmazni, ha a cég állandó jellegű tevékenységet végez más önkormányzat területén vagy külföldön. De ha a tevékenységet több mint 30 napig, de kevesebb mint 181 napig végzi adott helyen, akkor ideiglenes jellegű a tevékenység. Kérdésünk, hogy ebben az esetben is külön kell venni az állandó és ideiglenes jelleget, vagy egyszerűen a külföldi munkavégzés miatt megosztást kell alkalmazni?
Iparüzési adó megosztása
Kérdés
Mezőgazdasági termelő vállalkozás több önkormányzat területén bérel termőföldet, telephelye nincs az adott településeken. Kell-e a bérelt terület miatt az adott településen adót fizetni, ha igen, hogyan osztom meg az adóalapot? (Árbevétel 100 millió fölötti.) Meghatározható-e a telephely az alábbiak szerint: telephely minden olyan üzleti létesítmény is, amely teljesíti az alábbi négy feltételt: – az üzleti létesítmény az adóalany tulajdonában, birtokában, használatában van, azaz az adózó jogosult-ellenérték fejében, vagy anélkül rendelkezni azzal, – az üzleti létesítmény ingatlan jellegű (épület, építmény, telek), – ott folyik vállalkozási tevékenység (akárcsak az adóév egy részében) és – lévén, hogy a vállalkozási tevékenység alapvetően emberi tevékenység, a telephelyen az adózó, annak alkalmazottja, társaság esetén tisztségviselője munkarend szerint "állandó" jelleggel-munkát végez, vagy a telephelyen kívüli munkavégzés esetén onnan munkát végezni indul. Igaz-e a következő: Amennyiben a bérelt helyiségben nem történik üzleti tevékenység, illetve a társaság alkalmazottai nem onnét indulnak naponta munkavégzésre, az iparüzési adó szempontjából nem keletkezik telephely, és nem merül fel adófizetési kötelezettség sem? A bérelt földterületen kívül – melyet megmunkálnak különböző gépekkel –semmilyen tárgyi eszközzel nem rendelkeznek az adott településen, a munka elvégzése után továbbmennek a következő területre. Az irányítás a székhelyről történik. Kérem mielőbbi segítő válaszát
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Egyszemélyes kft. (nincs alkalmazottja) ügyvezető (tulajdonos) orvosa több településen rendel, és számlázza a vevőinek (önkormányzat, cég) a szerződés szerinti díját. A kft.-nek nincs tárgyi eszköze, nem bérel, lizingel semmit. Ténylegesen ez esetben csak a személyi ráfordítás alapján lehetne megosztani, de így a telephelyre nulla adó jutna, ami nem megengedett. Mi a teendő ilyen esetben?
Iparűzési adó megosztása, ha nincs a székhelyen adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem jelenleg iparűzési adó mentes székhellyel rendelkezik. (Nem 0 %, hanem egyáltalán nincs iparűzési adó a településen). Ebben az esetben hogyan alakulna az iparűzési adó megosztása, ha egy adóköteles (2 % mértéket előíró) településen létesítene fióktelephelyet? Köszönöm a választ!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
