192 találat a(z) ingatlanvásárlás cimkére

Adómentes ingatlanvásárlási támogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltató a dolgozó lakásvásárlását támogatná az 5 millió forintos adómentes támogatással. A dolgozónak van már egy lakása, ami az új vásárlása után is megmarad. Ebben az esetben támogatható a lakásvásárlás? Köszönettel.

Bérelt ingatlan megvásárlása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. megvásárolja az eddig általa bérelt raktárépületet. A bérlet időszakában a raktáron értéknövelő beruházást hajtott végre magasabb összegben, mint amennyiért a raktárt megvásárolta. A bérelt ingatlanon végzett beruházás után kisvállalkozói beruházási adóalap-kedvezményt vett igénybe. 1. A megvásárolt raktárépületet milyen értéken fogja aktiválni? A megvásárolt értéken, vagy az épületen (a bérlés időszakában) elvégzett beruházási értékkel is növelni kell a bekerülési értéket, vagy az kivezetésre kerül? 2. Mi történik a beruházási adóalap-kedvezménnyel? A bérelt ingatlan megszűnik, de a saját tulajdonába kerül a raktárépület. Keletkezik-e adóalapnövelő tétel? Továbbra is az ingatlanok között tartja nyilván, csak más főkönyvi számon. Előre is köszönöm válaszát.

Ingatlanvásárlás részletre Kérdés

Tisztelt Szakértő Cégünk iroda és raktár típusú ingatlant vásárolt. Adásvételi előszerződést kötöttünk (később lesz egy végleges szerződés), mely alapján részletekben fizetünk. Beruházásként kezeljük, mert X év múlva a cég tulajdona lesz az ingatlan, és ez felkerül a tulajdoni lapra is. De közben beköltöztettük a céget, és felmerülnek költségek, rezsi-, közös kötlség., ingatlanadó. Kérdésem az lenne, hogy ezeket 51 és 52 számlaosztályban kell kezelni, vagy nem? Minden hónapban számlát kapunk a részletekről és minden fentebb felsorolt költségről, de nem kezelném a beruházás részeként ezeket a költségeket, mivel tulajdonképpen olyan, mintha bérelnénk az ingatlant. Később a teljes vételárról lesz egy számla, és akkor aktiválom, mint tárgyi eszközt és tulajdonos lesz a cég. Köszönöm válaszát

Ingatlanvásárlás (fordított áfa) előleg Kérdés

Tisztelt Szakértő! Belföldi áfaalany vállalkozás ugyancsak ilyen vállalkozástól garázst vásárol, amely most épül, tehát új. A vevő élt az Áfa tv. 88. §(1) adókötelessé tétel jogával minden ingatlan tekintetében. 10% előleget majd részteljesítéseket kell fizetni az elkészült garázs átadásáig. Jól értelmezem, hogy az ügylet fordított áfás, az előleg(ek) fizetése nem "adózási pont", azaz nincs bevallandó/befizetendő áfája, a fordított áfabevallásba történő beállítását majd csak a (részteljesítésekről és a végső teljesítésről kiállított) számla kibocsátásával összefüggésben kell megtenni?

Ingatlan-adásvétel meghiúsulása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk lakóparképítéssel foglalkozik. 2015-ben még 27 százalékos áfával értékesítettek egy magánszemély vevőnek egy lakást. A lakás azóta folyamatosan beázik, akárhány szakértőt hívtak, nem tudják megoldani a problémát. Ezért az eladó cég úgy döntött, hogy meghiúsítja a 2015. évi adásvételi szerződést (ami az ügyvéd szerint lehetséges?), s a vevő kap az új épületben helyette négyzetméterben és értékben is egy ugyanakkorát. 1. Ha ez nem csereügylet, hanem meghiúsult ügylet, az eredeti szerződés felmondása, akkor az úgy könyvelődik, és tényleg könyvelhető-e, hogy 2015. évi teljesítési dátummal (mint eredeti számla) kiállítunk egy sztornószámlát és önellenőrzünk? Készletre véve a lakást, s majd, ha kijavítjuk a lakást, szintén 27 százalékos áfával (mert már 3 éves, vagy fordított áfásan) eladjuk? A cég belépett az általános szabályoktól eltérően mind ingatlanértékesítés, mind -bérbeadás tekintetében az áfakörbe. Ezt a lakást 2015-ben birtokba adták, azóta minden költségét és hasznát a vevő gyakorolta, ki is fizette akkor. A földhivatalnál is bejegyezték tulajdonosként is. 2. Ha csereügylet, akkor gondolom, kettő adásvételi szerződést kell kötni, s mivel magánszemélyről van szó, így nem tud áfát felszámolni, s ezen lakást készletre véve, eladáskor rá kell tenni a 27 százalékos áfát (szintén a 3 év miatt, illetve, hogy használva volt, ami nem felel meg az 5 százalékos áfa kritériumának) . Az épület használatba vételi engedélye 2015. Az új lakás értelemszerűen 5 százalékos áfával lenne számára leszámlázva. Válaszukat várva, köszönettel.

Ingatlanvásárlás áfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk nem lakás céljára szolgáló használt ingatlant, nevezetesen egy irodát szeretne vásárolni. Általános áfakörbe tartozunk, ingatlannal kapcsolatosan viszont nem választottuk az adókötelezettséget. Az értékesítő ingatalanértékesítésre áfásságot választott, tehát ő a számlát semmiképpen sem áfamentesen állítaná ki részünkre. Véleményünk szerint ő a számlát fordított áfával, nettó módon állítaná ki, cégünk pedig ennek megfelelően befizetné és levonná az áfát. Az értékesítő szerint viszont, mivel cégünk az ingatlanértékesítére nem válaszotta az áfásságot, ezért ők csak bruttó módon, áfával növelt értéken tudják az ingatlant értékesíteni, mi pedig, mivel nem választottuk az adókötelezettséget, nem leszünk jogosultak az áfa levonására. Az a kérdésem, hogy igaza van-e az értékesítőnek, és valóban így kell eljárni? (Csak a lakóingatlanokkal kapcsolatosan találtunk tiltást az áfatörvényben az áfa levonásával kapcsolatosan, mi azt adóköteles tevékenységünkhöz irodaként használnánk, illetve, mivel adóalanyok vagyunk, véleményünk szerint fordított áfásan kellene a számlát kiállítani.) Illetve, ha igen, és nem szeretnénk az áfát úgymond "elbukni", akkor ha a vállalkozás tevékenységi körében szerepel az ingatlanértékesítés, de valójában soha nem végzett ilyen jellegű tevékenységet, akkor év közben van lehetőségünk arra, hogy bejelentkezzünk áfa hatálya alá az ingtalanértékesítés kapcsán? Válaszukat köszönöm.

Ingatlanvétel bizonylatolása, könyvelése végrehajtásból, követelésből Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjenek segíteni abban, hogy a végrehajtásból vagy követelésvásárlás révén, illetve árverezés útján szerzett ingatlan megvételekor kitől, milyen bizonylatot, dokumentumot kell beszerezni annak érdekében, hogy az ingatlan valós ellenértéke a könyvelés rendelkezésére álljon? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Ingatlanbeszerzés áfamértéke Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy belföldi áfaalany cég ingatlant vásárolt egy szintén belföldi áfaalany társaságtól. 2017-ben nettó 5 860 eFt+áfa összegű előlegszámlát kapott a vevő. 2018-ban kettő, egyenként 1 780 eFt összegű előlegszámlát kapott. A 2018. 05. hónapban kapott végszámla az alábbiak szerint lett kitöltve: ingatlan vételára 11 200 eFt (áfamentes) - 5 860 eFt+áfaelőleg - 1 780 eFt előleg (mt) - 1 780 eFt előleg (mt) = fizetendő 1 780 eFt (áfamentes). Az adásvételi szerződés 11 200 eFt+ áfa összegről szól. Az adásvételi szerződésben szerepel, hogy ha változik az áfa mértéke esedékességkor, akkor az érvényben lévő áfát kell a vevőnek megfizetni. Az eladó szóbeli tájékoztatása szerint azért számlázta le áfamentesen idén az ügyletet, mert a használatbavételt követő 2 év a 2018-as számlák kibocsátásakor már eltelt, ezért lett 2018-ban áfamentes az ügylet. Helyes ez így? A végszámla kibocsátásakor az áfás előleg áfatartalmát nem kell visszafizetnie a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm!

Ingatlanáfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk fő tevékenysége rendezvényszervezés és marketing-tanácsadás, mely tevékenységet áfás adóalanyként folytatjuk. Kedvező lehetőségünk nyílt bővíteni tevékenységi körünket, és egy magánszemélytől megvásárolni egy ingatlant, amelyet felújítanánk és többlakásos társasházzá alakítanánk, majd magánszemélyek részére továbbértékesítenénk. Ezzel az ügylettel kapcsolatos adófizetési kötelezettségeinkről szeretnénk tájékoztatást kapni. Helyesen tudjuk-e, hogy az ingatlan felújításával és átalakításával kapcsolatos számlák áfája nem vonható le? Az ingatlan értékesítése áfamentesen történhet? Van-e lehetőség arra, hogy az ingatlant magánszemélyként vásároljuk meg, majd átalakítás (4 lakásos társasházzá) után magánszemélyként továbbértékesítsük? Ha igen, akkor magánszemélyként a személyi jövedelemadón kívül keletkezhet más adófizetési kötelezettségünk?

Kisvállalati adókedvezmény Kérdés

A kft. 2018.01.01-én áttér a kivára. Élhet-e a 2017. évi fizetett hitelkamat 40 százalékos adókedvezményével a 1771-es bevallásban, ha a kkv 2010.05.12-én bankkal kötött szerződés (kölcsönszerződésnek nevezve, vállalkozásfejlesztési hitelprogram keretében) alapján az addig bérelt telket és orvosi rendelőt megvásárolta, amely még ma is a cég nyilvántartásában szerepel, és a kölcsön 2020-ban jár le? A korábbi években egyáltalán nem vette igénybe az adókedvezményt. Köszönöm válaszukat.

Ingatlanvásárlás illetéke Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az illeték megállapításához az alábbi esetre: egy házaspár (45 év felettiek) elvált, az addig 1/2–1/2 tulajdonukban lévő házuk a vagyonmegosztás során a volt feleség 1/1 tulajdonába kerül. A volt férj lakást vásárol. Jól gondolom-e, hogy mivel az 1/2 tulajdonát nem értékesítette, hanem vagyonmegosztás révén került ki a tulajdonából, az új lakás vásárlásához nem fűződik illetékkedvezmény? Köszönettel várom szíves tájékoztatását! Bencze Ágnes

Közösen vásárolt ingatlan és felújítási költségeinek elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két belföldi cég ('A', 'B', mindkettő áfaalany, egymástól független fél) közösen vásárol egy ingatlant, 75-25% arányban. Ezt az ingatlant közösen újítják fel, a felújítási költségeket szintén 75-25% arányban állják. 'A' cég nevére szólnak a bejövő számlák, amelyek negyedrészét továbbhárítja 'B' cégre. A felújítást követően eladják, és szintén 75-25% arányban részesülnek a nyereségből (osztalék?). a) A közösen vásárolt ingatlan beszerzési értéke hogyan kerül be 'A', és B cég könyveibe, esetleg tulajdoni hányad arányában? b) 'A' cégnek a felújítási költség saját részét, illetve a 'B' cégre áthárított részét hogyan kell számvitelileg (közvetített szolgáltatásnak minősül-e) elszámolnia a könyveiben? c) 'B' cégnek az 'A' cég által rá átterhelt felújítási költségeket hogyan kell számvitelileg elszámolni a könyveiben? d) 'A' cégnek a felújítási költség átterheléséről számviteli bizonylatot vagy számlát (azaz áfakörön kívüli vagy áfás ügyletként) kell kiállítania 'B' cég felé, vagy mindkettő lehetséges opció, és a két cég közötti megállapodásban kell az átterhelés módját rögzíteni? e) Amikor a felújított ingatlan eladásra kerül, hogyan történik/történhet a két cég között az elért nyereség/veszteség elszámolása (számviteli bizonylat és/vagy számla)? Az egyes opciók számviteli elszámolása hogyan néz ki 'A' és 'B' cégnél? f) Más lenne a közösen beszerzett eszköz számviteli elszámolása, ha ingóságról (például tehergépjármű) lenne szó? Tisztelettel: Sz. Zsolt

Fontos változások az illetéktörvényben Cikk

A régi adózás rendjéről szóló törvényből (Art.) és több más törvényből is kikerültek az illetékre vonatkozó szabályok és egységesen az illetéktörvénybe kerültek áthelyezésre. A régi Art. számos helyen tartalmazott az illetékkiszabással kapcsolatban külön eljárási szabályokat, ezeket már az illetéktörvényben kell keresni.

Céget vagy ingatlanát vásárolja? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. telephely létesítése céljából belterületi telket vásárolna egy másik társaságtól. A kft. több ingatlannal is rendelkezik, és minden tekintetben az áfás adózói kört választotta. Azaz beszerzéskor az áfát levonhatná, és az építés költségeinek áfáját is, és persze ezek után áfásan is értékesítene és hasznosítana. Mi történik, ha nem az ingatlant, hanem a társaságot vásárolja meg? Áfa ebben az esetben nem jön szóba, vagyonszerzési illeték igen a forgalmi érték alapján, amit a NAV állapít meg. Milyen előnyök és hátrányok jöhetnek még szóba? Köszönettel: kgyk

Fejlesztési tartalékból vett ingatlan elárverezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2013-ban fejlesztési tartalék terhére nagy értékű ingatlant vásárolt új építésű társasházban, melyet a kivitelezőnek még a megrendelő kérésének megfelelően be kellett volna fejeznie. Sajnos a kivitelező társaság ellen a bankja és a NAV végrehajtást kért és hosszú évekig tartó huzavona után tegnap az egész társasházat mint a kivitelező cég vagyonát elárverezték, többek közt az ügyfelem lakásával egyetemben, mivel az egy ügyvédi hibából eredendően már nem került fel fenntartással a széljegyre mint tulajdoni hányad. Most nekem a beruházások közül ki kell vezetnem. Kérdésem lenne, hogy ugyan a megvételtől számított 4 év eltelt, de ez esetben hogyan számolok el a fejlesztési tartalékkal, a vétellel felhasználtam és rajtam kívülálló ok miatt elbuktam vagy mintha nem is használtam volna fel? Válaszát előre is köszönöm ! Üdvözlettel, Sárköziné Annamária

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzletrész

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Erdőgazdálkodó adózása

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink