192 találat a(z) ingatlanvásárlás cimkére

Ingatlanbeszerzés áfája Kérdés

Szeretnék a következő kérdéseimre választ kapni, azonban a NAV ügyfélszolgálatától sem kaptam kielégítő választ. A probléma a következő lenne. Egy gazdasági társaság 2015-ben értékesített egy épületet (kereskedelmi tevékenységet végeztek benne), amit megvásárolt egy egyéni vállalkozó, aki ezt a tárgyi eszközei között nyilvántartásba vette. Az adásvételi szerződésben a felek rögzítették, hogy az áfatörvény 142. paragrafusának 1. beezdésének (e) pontja alapján a fordított adózás alá tartozik, melynek megfelelően az adó megfizetésére a vevő köteles. A vállalkozó ezt az áfát a következő bevallásában fizetendő adóként szerepeltette, befizette, levonásba azonban nem helyezte. Azért nem helyezte levonásba, mert a vállalkozás nem választotta az ingatlan esetében az adókötelessé tételt. Az egyéni vállalkozás bérbe szeretné adni az ingatlant 2016. évtől kezdve. Ha a bérbeadást 2016-tól adókötelessé tenné, akkor ezt az ingatlan beszerzésekor megfizetett áfát egy összegben levonásba helyezhetné?

Áfa Kérdés

1999-ben a társaság vásárolt a Balatonon egy társasházban egy lakást. Ezt azonnal átminősítette irodára. Az ingatlant áfásan vették, de egy bizonyos tévedés miatt annak áfája nem lett levonva. Már az ehhez tartozó bevallások nincsenek meg. Most értékesíteni kívánja a ingatlant egy magánszemélynek. Kérdésem az, hogy megteheti-e áfamentesen? Hogyan jár el törvényszerűen a társaság?

Vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan felújítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem szövetkezeti ház megnevezéssel társasági ingatlant vásárolt hitel segítségével. A kft. tulajdoni hányada 1/1. Jól gondolom-e, hogy mivel "ház" megnevezéssel van a tulajdoni lapon, a közművek áfáját levonásba helyezhetem, de a javítások, felújítások, beruházások áfáját viszont nem? Válaszát előre is köszönöm.

Áfavisszaigénylés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlanvásárlás és -bérbeadás tekintetében is áfakörös cég a beruházási és vásárlási költség áfáját vissza szeretné igényelni. Az áfakörből e tevékenység tekintetében mennyi idő múlva léphet ki a visszaigénylést követően? Köszönettel.

Illeték ingatlanvásárlás után Kérdés

Jó napot kívánok! 2014 júniusában eladtam a lakásomat, majd 2014 novemberében egy drágább lakást vettem. Nemrég a NAV kivetette a tulajdonjogszerzés után fizetendő illetéket. Azonban a NAV pontatlanul számolt, és az új lakás árát vette alapul az illeték megfizetésére ahelyett, hogy a két lakás árának a különbségét használta volna fel az illeték számítására. Természetesen jogorvoslatra van lehetőség, de ehhez 5 000 forintos újabb illetéket kell fizetnem a NAV-nak. A NAV trehánysága és pontatlansága miatt kell újból fizetnem, amit igazságtalannak tartok. A jelenlegi törvények szerint a tulajdonjogszerzés után fizetendő illeték számításánál az új lakás árából le lehet vonni a régi lakás eladási árát, ha az egy éven belül történik. Nálam így történt, azaz, a jogorvoslatomnak helyt fog adni a NAV. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni: Ha a NAV-hoz beadom a fellebbezésemet a kiszabott illetékre, de nem fizetem be az 5 000 forintos „fellebbezési” díjat, akkor is kötelessége a NAV-nak elbírálni a kérvényemet, és újraszámolni az illetéket? Vagy a „fellebbezési” díj meg nem fizetése automatikusan megakadályozza az illetékszámítás felülvizsgálatát? Ha a NAV-hoz beadom a fellebbezésemet a kiszabott illetékre, ÉS befizetem az 5 000 forintos „fellebbezési” díjat, majd a NAV helyt ad a kérelmemnek, akkor van-e mód a kidobott 5 000 forint számomra történő jóváírására? Köszönöm válaszukat! Üdvözlettel, Csizmadia Balázs

Ingatlan Kérdés

Van egy egyéni vállalkozó, aki ingatlant szeretne vásárolni. Ebben az ingatlannak lenne része az iroda is. Elszámolhatja-e a teljes vételárat költségként, illetve a felújítási költségeket? Másik kérdésem, hogy miként változik az adózás, ha egy kft. vásárol meg egy ingatlant értékesítési céllal, és miként változik, ha egyéni vállalkozóként? Köszönettel.

Ingatlanvásárlás és áfa Kérdés

Állásfoglalásukat szeretném kérni a leírt gazdasági esemény adózási kérdéseivel kapcsolatban: Ügyfelünk szerződést kötött egy másik társasággal egy budapesti lakóingatlan megvásárlására. A szerződés 6. pontja a következőket tartalmazza: "6. A szerződő felek az 1./ pontban megjelölt ingatlan vételárát 60 000 000 forintban, azaz hatvanmillió forint áfamentes összegben határozzák meg, melyet a vevő a 7./ pontban írt módon köteles az eladónak megfizetni." A szerződésben 6 000 000 forint foglaló került megállapításra. A szerződés a továbbiakban nem tartalmaz semmilyen egyértelmű kijelentést vagy nyilatkozatot, mint ..Eladó kijelenti, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakkal élt, ezért a vételárat általános forgalmi adó terheli.. Számla került kiállításra a foglaló összegéről, amelyen a számlaérték áfa nélküli soron szerepel, hogy áfamentes, és az áfakulcs százaléka soron nem szerepel semmilyen nyilatkozat, hogy az áfatörvény 142. § (1) bekezdés e) pont szerint az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője fizeti. Az eladó később a foglalóról újabb számlát állított ki áfa feltüntetésével, és a vevőt kérdésére arról tájékoztatta, hogy a beépített ingatlan értékesítését korábban áfakötelessé tette. Ez esetben a vevőnek 16 200 000 forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett volna. A vevő arra hivatkozott, hogy az adás-vételi szerződés 6./ pontja alapján az eladó arról nyilatkozott, hogy az ingatlanértékesítés áfamentes, és nem fogadta el a későbbi bejelentését az eladónak, hogy a kialkudott 60 millió forint vételár felett még 27 százalék áfa megfizetése terheli az ügyletet. Állásfoglalásukat arra kérem, hogy a fentiek tekinthetők-e eladói nyilatkozatnak áfatartalom szempontjából.

Ingatlanilleték-számítás Kérdés

Az a kérdésem, hogy az alábbi tájékoztatás megfelel-e a jelenlegi jogszabályoknak? Tudomásom szerint a NAV állapítja meg az illetéket, vagyis, ha volt eladott ingatlana a magánszemélynek 1 éven belül, akkor annak forgalmi értékét automatikusan levonja. Csak a különbözetet fogja kivetni? Kérem tájékoztatását az eljárás menetéről. "A lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. A lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és a legkisebb forgalmi értékű ingatlanok – terhekkel nem csökkentett – értékkülönbözete."

Fejlesztési tartalék feloldása külföldi ingatlanra Kérdés

Tisztelt Szakértő! Utazási iroda ingatlant (szálloda, amelyet üzemeltetni fog) vásárol Spanyolországban. Erre a spanyolországi beszerzésre felhasználhatja-e az előző években képzett fejlesztési tartalékát, ha itt is, ott is (Spanyolországban és Magyarországon is) fog tevékenységet végezni? A tevékenység miatt Spanyolországban is létesíteni kell telephelyet, így kérdéses, hogy a vásárolt ingatlan (szálloda) értékcsökkenését hol lehet elszámolni (Spanyolországban vagy Magyarországon)? Köszönettel: Reményiné

Ingatlanvásárlás és induló kft. Kérdés

Egy most induló kft. vásárolna egy üzlethelyiséget. A kft. áfakörbe jelentkezne be. Jól értelmezzük a szabályokat, hogy fordított adózás körébe esik? Az új kft. állapítja meg az adót és vallja be? Ha a kft. ezt az ingatlant a későbbiekben bérbeadná, akkor csak áfásan tudja bérbe adni? Ezt az ingatlant fel kell újítani. A felújítással kapcsolatos költségek áfája levonható?

Ingatlan vagyonszerzési illetéke Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem evaalany bt. (kettős könyvitelű) telket vásárol a bt. tulajdonosaitól. Kérdésem: mennyi az illeték mértéke, és milyen más adóügyi-jogi vonzata lehet az ügyletnek? Köszönöm! KM

Ingatlanforgalmazás 2 százalékos illetéke Kérdés

Az illetéktörvény 23/A paragrafusának az ingatlanforgalmazókra vonatkozó illetékkötelezettség értelmezésével van problémánk. Különösen a 23/A § (4) bekezdésben foglaltakkal, vagyis az ingatlan-forgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó fogalom, valamint az adóév nettó árbevételének adóéve meghatározás alkalmazásával. A vállalkozó 2015. évben forgalmazási céllal ingatlant vásárol. A vállalkozás már régóta működik, de ingatlanforgalmazási tevékenységet még nem végzett, bár az benne volt a tevékenységi körében. Nyilatkozhat-e a kedvezményes 2 százalékos illeték kivetéséhez, és ha igen, melyik időszak nettó árbevételéről kell nyilatkoznia? Ha 2015. 12. 31-éig jogerőre emelkedik a kivetés, akkor a 2015. évi nettó árbevételről, ha csak a 2016. évben emelkedik jogerőre, akkor a 2016. évi nettó árbevételről? Másik vállalkozás is régóta működik már, és korábban végzett ingatlanforgalmazást, de 2014. évben nem származott ebből a tevékenységből nettó árbevétele. Ha a 2015. évben forgalmazási céllal ingatlant vásárol, tud-e nyilatkozatot tenni a kedvezményes illetékre? Harmadik vállalkozás is régóta működik, 2015. évben felveszi az ingatlan-forgalmazási tevékenységet, és elkezdi a tevékenységet folytatni. Nyilatkozhat-e mint ingatlanforgalmazó kezdő vállalkozó a kedvezményes, 2 százalékos illetékről?

Lakóingatlan-vásárlás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolhat-e lakás céljára szolgáló helyiséget bérbeadás céljából, ami történhet akár magánszemély, akár társaság részére? Köszönettel: Nyárfás Istvánné PHARMADOR 2000 Kft.

Ingatlan bekerülési értéke Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét: van egy társaság, amely megvásárolt több, igen értékes ingatlant 1 euróért azzal, hogy átvállalja az ingatlanokat terhelő, bank felé fennálló kötelezettségeket. Kérdésem: – Kezelhetem-e az ingatlan bekerülési értékeként az átvállalt banki kölcsönt? – Milyen mutató alapján osztom szét az egyes ingatlanokra? – Mi a helyzet akkor, ha az átvállalt banki kölcsön magasabb, mint az eszközök értékbecslésben szereplő piaci értéke? – És a hab a tortán, hogy az átvállalt banki kölcsön svájci frank alapú... Köszönöm válaszát.

Háromoszlopos mérleg Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég ingatlant vásárolt 2002-ben. Sajnálatos módon az 1996-ban "vásárolt" bérleti jogot nem vezettük ki a könyvelésből, és ezt most fedeztük fel. Mivel ennek nincs sem eredmény-, sem tőkehatása (a bruttó és a nettó érték ugyanannyi, 2000-ben nullára íródott az értéke), nem tudjuk, hogy ennek ellenére háromoszlopos mérleget kell-e készítenünk? Segítségét szeretném kérni ez ügyben, hogy mi a teendő ilyen esetben? Köszönettel: Léderer Györgyné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fogorvos NEAK finanszírozás

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Könyvelő cég feltételei

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink