186 találat a(z) ingatlanvásárlás cimkére
Ingatlanvétel tulajdonjog-fenntartással: könyvelés, számlázás
Cikk
Az adásvétel bejegyzéséig az ingatlan az eladó vagy vevő könyveiben szerepeljen, ha az ingatlan adásvétele tulajdonjog-fenntartással történik? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Cégként ingatlanvásárlás befektetési céllal
Kérdés
Cégként van-e lehetőségünk megtakarításainkból ingatlant venni, milyen tudnivalók vannak ezzel kapcsolatban?
Épületbontás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2018. évben egy pályázat keretében egy kft. megvásárolt (egymás mellett lévő) ingatlanokat. Példaként a 2,3,4,5,6,7 hrsz-okat.Ezeket mind nyilvántartásba vettem, és 2%-os értékcsökkenési leírást állítottam be rájuk. Az adásvételi szerződésekben nem került külön meghatározásra az épületek és a telkek külön-külön értéke. Most lebontásra kerültek a 4,5. hrsz-on álló épületek. Helyükre egyelőre nem is fognak építeni semmit. Ez lesz az udvar. A 2,3,6,7,8 a hrsz-okon megmaradnak az épületek, azonban ezek között a felújítás eredményeképpen átjárhatóság lesz. Tulajdonképpen egy egybefüggő épület lesz. Elképzelhető, hogy a későbbiekben a helyrajzi számok összevonására kerül sor. Kérdésem, hogy a bontást hogyan könyveljem? Mit csináljak ezekkel a tárgyi eszközökkel? Ha a későbbiekben mégis összevonásra kerül sor, mit kell tennem? Attól, hogy egybefüggő lesz az épület, kell valamit tenni az egyedi nyilvántartással? Az értékcsökkenés stb. miatt nem problémás, hogy a telkek értékét külön-külön nem ismerjük? Köszönöm!
Használt, nem lakóingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Nagy értékű, szállodaként nyilvántartott ingatlant készülünk vásárolni Magyarországon. Az eladó Magyarországon bejegyzett társas vállalkozás, mi is ekként kívánjuk megvenni. Az eladó azt állítja, hogy ezt az értékesítést nem terheli áfafizetési kötelezettség, nekik nem kell áfát felszámítaniuk. Mi egy kicsit értetlenül állunk a helyzet előtt, szerintünk az eladási árra mindenképpen kell áfát felszámítani. Szeretnénk megkérdezni az ügy tisztázása érdekében, hogy el tudnak-e képzelni olyan helyzetet, hogy ez a fent leírt értékesítés áfamentes lenne, vagy bármilyen tényező azt eredményezné, hogy az eladónak nem kell áfát felszámítania. Köszönettel: Hain Zoltán
Felverik a magyarországi ingatlanárakat a külföldi vásárlók
Cikk
Tavaly közel 7300 ingatlan-adásvételt rögzítettek Magyarországon, ahol külföldi magánszemély volt a vásárló. A nem magyar nemzetiségűek költéseinek súlya a magyar lakáspiac teljes forgalmán belül ugyan nem számottevő, mintegy 2,3 százalék, Budapesten azonban eléri a 12, a pesti belső kerületekben pedig a 26 százalékot – hívja fel a figyelmet cikkében a Portfolio.hu.
Ingatlanvásárlás, -eladás több településen: kell-e iparűzési adót fizetni?
Cikk
Kft. saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik. Különböző városokban vásárol ingatlanokat, amelyeken beruházást valósít meg, majd eladja az ingatlant, vagy plusz beruházás nélkül értékesíti tovább. A kérdésem az, hogy iparűzési adó (ipa) tekintetében minden városba be kell jelentkezni, ahol ingatlant hasznosít a cég? Vagy ideiglenes jelleggel kell bejelentkezni az ipa alá? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group Kft. adószakértője válaszolt.
Ingatlan értékcsökkenése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég vásárolt 2018. évben ipari parkban egy 111 négyzetméter térmértékű, műhely megjelölésű ingatlant, a közös tulajdonból hozzá tartozó 224/10000 tulajdoni részilletőséggel és az alapító okirat szerint hozzá tartozó 49 négyzetméter telekrész kizárólagos használati jogával. (Az ingatlant 2017-ben társasházként jegyezték be). A számlában egyösszegben tüntették fel a vételárat. Kérdésem, hogy ebben az esetben kell-e megbontani a bekerülési értéket földterületre, 111 négyzetméter, amin áll az építmény, a 49 négyzetméter, amit külön nevesít, nem földterület, mert csak használati jogot vettünk. Ez értékcsökkenés szempontjából nagyon fontos. Ha jól értelmezem, ennek a fajta ingatlannak az értékcsökkenése 3%? Válaszát előre is köszönöm szépen! Reményik Anikó
Kamatkedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlant vásároltunk kamatmentes hitelre 2019. évben fogjuk aktiválni. Kérdésem, hogy 2018.12.28-2019.01.31-ig elszámolt 45 413 forint kamatösszeget és ugyanennyi kamattámogatást hogyan könyveljem? Ha esetleg kontírozná, nagyon megköszönöm. Köszönettel: Reményik Sándorné
Vásárolt ingatlan felújítás utáni értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1/a. Egy társaság ingatlanokat vásárol, majd felújít(tat)ja, és értékesíti azokat. Hogyan kell elszámolni a könyvekben a – vásárolt ingatlanok beszerzési árát, – a beszerzéshez kapcsolódó költségeket, kiadásokat (például ügyvédi díj, ingatlanközvetítői díj, visszterhes vagyonátruházási illeték, felvett hitel és annak kamata stb.), – a felújítási költségeket, azon belül: – saját beszerzésű anyagköltségek, felszerelési és berendezési tárgyak, bútorok, függönyök stb. – saját kivitelezési munkák egyéb költségei (bérköltség, amortizáció, stb.), – igénybe vett felújítási szolgáltatások munkadíja és anyagköltsége, – jellemzően az eladásig viselt kiadások (építményadó, telekadó, ingatlan- és vagyonbiztosítás, rezsiköltségek, közös költség, építési terület őrzési díja, hatósági díjak stb.) – értékesítéshez kapcsolódó költségek (ügyvédi díj, ingatlanközvetítői díj stb.)? 1/b. A fenti tételek közül melyiket lehet elszámolni az iparűzési adóban adóalap-csökkentőként? 2. Ha két cég megállapodik egymással, hogy közösen végzi a fenti tevékenységet, oly módon, hogy: – az ingatlanokat közösen veszik (50-50 százalékban), – a felújítási munkákat az egyik cég saját maga végzi el, a ténylegesen elvégzett munkákról kimutatást készít a másik cégnek, – a másik cég fizeti a felújítás egyéb költségeit (anyagköltség stb.), a számlák az ő nevére szólnak akkor a költségeket, az eladási árat, valamint az elért eredményt hogyan kell könyvelni az egyik és a másik cégben? Köszönöm. Sz. Zsolt
Adómentes ingatlanvásárlási támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltató a dolgozó lakásvásárlását támogatná az 5 millió forintos adómentes támogatással. A dolgozónak van már egy lakása, ami az új vásárlása után is megmarad. Ebben az esetben támogatható a lakásvásárlás? Köszönettel.
Bérelt ingatlan megvásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. megvásárolja az eddig általa bérelt raktárépületet. A bérlet időszakában a raktáron értéknövelő beruházást hajtott végre magasabb összegben, mint amennyiért a raktárt megvásárolta. A bérelt ingatlanon végzett beruházás után kisvállalkozói beruházási adóalap-kedvezményt vett igénybe. 1. A megvásárolt raktárépületet milyen értéken fogja aktiválni? A megvásárolt értéken, vagy az épületen (a bérlés időszakában) elvégzett beruházási értékkel is növelni kell a bekerülési értéket, vagy az kivezetésre kerül? 2. Mi történik a beruházási adóalap-kedvezménnyel? A bérelt ingatlan megszűnik, de a saját tulajdonába kerül a raktárépület. Keletkezik-e adóalapnövelő tétel? Továbbra is az ingatlanok között tartja nyilván, csak más főkönyvi számon. Előre is köszönöm válaszát.
Ingatlanvásárlás részletre
Kérdés
Tisztelt Szakértő Cégünk iroda és raktár típusú ingatlant vásárolt. Adásvételi előszerződést kötöttünk (később lesz egy végleges szerződés), mely alapján részletekben fizetünk. Beruházásként kezeljük, mert X év múlva a cég tulajdona lesz az ingatlan, és ez felkerül a tulajdoni lapra is. De közben beköltöztettük a céget, és felmerülnek költségek, rezsi-, közös kötlség., ingatlanadó. Kérdésem az lenne, hogy ezeket 51 és 52 számlaosztályban kell kezelni, vagy nem? Minden hónapban számlát kapunk a részletekről és minden fentebb felsorolt költségről, de nem kezelném a beruházás részeként ezeket a költségeket, mivel tulajdonképpen olyan, mintha bérelnénk az ingatlant. Később a teljes vételárról lesz egy számla, és akkor aktiválom, mint tárgyi eszközt és tulajdonos lesz a cég. Köszönöm válaszát
Ingatlanvásárlás (fordított áfa) előleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi áfaalany vállalkozás ugyancsak ilyen vállalkozástól garázst vásárol, amely most épül, tehát új. A vevő élt az Áfa tv. 88. §(1) adókötelessé tétel jogával minden ingatlan tekintetében. 10% előleget majd részteljesítéseket kell fizetni az elkészült garázs átadásáig. Jól értelmezem, hogy az ügylet fordított áfás, az előleg(ek) fizetése nem "adózási pont", azaz nincs bevallandó/befizetendő áfája, a fordított áfabevallásba történő beállítását majd csak a (részteljesítésekről és a végső teljesítésről kiállított) számla kibocsátásával összefüggésben kell megtenni?
Ingatlan-adásvétel meghiúsulása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk lakóparképítéssel foglalkozik. 2015-ben még 27 százalékos áfával értékesítettek egy magánszemély vevőnek egy lakást. A lakás azóta folyamatosan beázik, akárhány szakértőt hívtak, nem tudják megoldani a problémát. Ezért az eladó cég úgy döntött, hogy meghiúsítja a 2015. évi adásvételi szerződést (ami az ügyvéd szerint lehetséges?), s a vevő kap az új épületben helyette négyzetméterben és értékben is egy ugyanakkorát. 1. Ha ez nem csereügylet, hanem meghiúsult ügylet, az eredeti szerződés felmondása, akkor az úgy könyvelődik, és tényleg könyvelhető-e, hogy 2015. évi teljesítési dátummal (mint eredeti számla) kiállítunk egy sztornószámlát és önellenőrzünk? Készletre véve a lakást, s majd, ha kijavítjuk a lakást, szintén 27 százalékos áfával (mert már 3 éves, vagy fordított áfásan) eladjuk? A cég belépett az általános szabályoktól eltérően mind ingatlanértékesítés, mind -bérbeadás tekintetében az áfakörbe. Ezt a lakást 2015-ben birtokba adták, azóta minden költségét és hasznát a vevő gyakorolta, ki is fizette akkor. A földhivatalnál is bejegyezték tulajdonosként is. 2. Ha csereügylet, akkor gondolom, kettő adásvételi szerződést kell kötni, s mivel magánszemélyről van szó, így nem tud áfát felszámolni, s ezen lakást készletre véve, eladáskor rá kell tenni a 27 százalékos áfát (szintén a 3 év miatt, illetve, hogy használva volt, ami nem felel meg az 5 százalékos áfa kritériumának) . Az épület használatba vételi engedélye 2015. Az új lakás értelemszerűen 5 százalékos áfával lenne számára leszámlázva. Válaszukat várva, köszönettel.
Ingatlanvásárlás áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk nem lakás céljára szolgáló használt ingatlant, nevezetesen egy irodát szeretne vásárolni. Általános áfakörbe tartozunk, ingatlannal kapcsolatosan viszont nem választottuk az adókötelezettséget. Az értékesítő ingatalanértékesítésre áfásságot választott, tehát ő a számlát semmiképpen sem áfamentesen állítaná ki részünkre. Véleményünk szerint ő a számlát fordított áfával, nettó módon állítaná ki, cégünk pedig ennek megfelelően befizetné és levonná az áfát. Az értékesítő szerint viszont, mivel cégünk az ingatlanértékesítére nem válaszotta az áfásságot, ezért ők csak bruttó módon, áfával növelt értéken tudják az ingatlant értékesíteni, mi pedig, mivel nem választottuk az adókötelezettséget, nem leszünk jogosultak az áfa levonására. Az a kérdésem, hogy igaza van-e az értékesítőnek, és valóban így kell eljárni? (Csak a lakóingatlanokkal kapcsolatosan találtunk tiltást az áfatörvényben az áfa levonásával kapcsolatosan, mi azt adóköteles tevékenységünkhöz irodaként használnánk, illetve, mivel adóalanyok vagyunk, véleményünk szerint fordított áfásan kellene a számlát kiállítani.) Illetve, ha igen, és nem szeretnénk az áfát úgymond "elbukni", akkor ha a vállalkozás tevékenységi körében szerepel az ingatlanértékesítés, de valójában soha nem végzett ilyen jellegű tevékenységet, akkor év közben van lehetőségünk arra, hogy bejelentkezzünk áfa hatálya alá az ingtalanértékesítés kapcsán? Válaszukat köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
