297 találat a(z) ingatlaneladás cimkére

Adóoptimalizáció Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlanhoz kapcsolódó tanácsadást végezne egy magyar kft. részére (nem ingatlanközvetítés, végzettséget nem igényel). Nagyon magas értékű ingatlanhoz kapcsolódna az egyalkalmas megbízás, ennek megfelelően a díjazás viszonylag magas lenne, kb. 60 millió forint. Kérdésünk az lenne, hogy milyen jellegű szerződést lenne érdemes kötni a kft.-nek a magánszeméllyel annak érdekében, hogy a kapott díjazás után a legkevesebb adót és járulékot kelljen fizetnie a magánszemélynek? A javasolt szerződéses forma alapján milyen jövedelemnek minősül a kapott juttatás a magánszemélynél? Ezek alapján milyen típusú és mértékű adókat, járulékokat kell fizetnie? Válaszukat előre is köszönjük.

Egyéni vállalkozás megszüntetése – ingatlaneladás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 19 évvel ezelőtt vett ingatlant amit irodaként használt, és értékcsökkenési leírást számolt el (2% évente). Májusban megszünteti a vállalkozói tevékenységét. 2019 októberében megvennék tőle az ingatlant. Hogyan adózik? Hogyan adózik, ha 2020 októberében adja el az ingatlant? Előre is köszönöm válaszát.

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem bevallása a 2018. évre Cikk

Minden évben sok kérdés vetődik fel az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításával kapcsolatban, cikkünkben összefoglaljuk a főbb tudnivalókat. Hamarosan megjelenő újabb cikkünkben pedig példákon keresztül is bemutatjuk majd, hogyan kell adózni az ingatlaneladásból származó jövedelem után.

Ingatlaneladás Kérdés

Tisztelt Lepsényi Mária! Házaspár eladta az ingatlanát 2018-ban, a tulajdoni hányaduk egyheted-hatheted. 2016. évben vették az ingatlant és akkor felújították, számlával rendelkeznek. Mivel nem gondolták, hogy ilyen gyorsan eladják, a felújítási számlák nem csak egyikük nevére szól, sajnos több szól az egyhetedet birtokló nevére. Kérdésem, hogy a számlákat hogyan vehetik figyelembe? A tulajdoni hányad arányában vagy csak ami a nevükre szól? A felújítási számláknak van-e időkorlátja?

Ingatlaneladás adójának átvállalása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kiskorú ingatlantulajdonos nevében az édesanyja jár el. Ő adja ki az ingatlant és szedi be a bevételeket. Ha az ingatlant eladják, akkor az édesanya átvállalhatja-e az szja-fizetési kötelezettséget, és ezzel szemben érvényesíthet-e családi kedvezményt? Köszönettel: Jancsó Katalin

Ingatlanértékesítés szja-ja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy átvállalhatja-e Norvégiában élő, norvég állampolgár testvérétől a 2018-ban értékesített, öröklés útján szerzett ingatlan eladásából származó személyijövedelemadó-kötelezettségét, beleértve a bevallást és az adó megfizetését is. Szeretnénk még azt is megtudni, hogy ha az ingatlant egyenesági öröklés útján, két különböző évben (2016-2017.) szerezték. Majd 2018. évben értékesítették, akkor a jövedelem kiszámításánál az értékesítésből származó bevételt is kétfelé kell bontani (2016-ban is 1/2, majd 2017-ben is 1/2 hányadot szerzett a két testvér), és évenként megállapítani a jövedelmet, figyelembe véve, hogy 2016-ban a számított érték 90 százalékát kell csak jövedelemként adóalapnak tekinteni? Segítségét előre is köszönöm! Bereczk Zsuzsanna

Egyre mozgalmasabb az ingatlanpiac Cikk

Január első három hetében jelentősen nőtt az érdeklődés az eladó és a kiadó lakások iránt.

Öröklés utáni adófizetési kötelezettség Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő eseteknél szeretném megtudni, milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezik. a) Két testvér örökölt 50-50%-ban egy családi házat 2017-ben, anyukájuk halálát követően. 2018 nyarán eladták az ingatlant. A hagyatéki leltárban az ára 17 millió forint volt, de csak 14 millióért tudták eladni. Mivel bevételük nem keletkezett, nem terheli őket adó, de az adóbevallásban így is fel kell ezt tüntetni? b) Mi lenne a teendő abban az esetben, ha a fenti értékek fordítva lettek volna, és a különbözet (3 millió forint bevétel) nem lett volna ingatlanba befektetve, hanem autót vettek volna, vagy a gyerekeiknek adták volna oda? Előre is köszönöm válaszukat!

Ingatlanáfa Kérdés

Lakásépitő kft. befektetője a kölcsön ellenében a kész lakás tulajdonjogát kapja. Értékesítésnek minősül ez, és áfavonzata van?

Ingatlan – fordított áfa levonhatósága Kérdés

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Új, most alapított áfaalany kft-nek még nincs számlaforgalma. Gyakorlatilag ingatlant vásárolt, amely adásvételi szerződésében a FORDÍTOTT ADÓZÁS kitétel szerepel. Hivatkozik az áfatörvény 142. paragrafusára. Az eladó a régi (2 évnél jóval régebbi) felépítményes ingatlan értékesítését – az áfatörvény 88. paragrafusa alapján – az általános áfaszabályok alá vonta. Kérdés: az induló, még számlát ki nem bocsátó áfaalany társaságnak a fordított adózás miatt fizetendő adója keletkezik, ugyanakkor élhet-e a fordított adózáshoz kapcsolódóan az áfalevonási jogával? Tisztelettel: Boronkay László

Áfamentes ingatlaneladáshoz kapcsolódó áfalevonási jog kapcsolódó költségek esetén Kérdés

Tisztelt Adózóna! A cégünk székhelyéül szolgáló ingatlan eladásakor nem választottuk az adókötelessé tételt, vagyis áfamentesen adtuk el az ingatlant. (Mivel több, mint 20 éve vettük, így korrekcióra nincs szükség.) A kérdésem, hogy jól gondoljuk-e, hogy az alábbi költségek áfái nem levonhatók amiatt, hogy közvetlenül vagy közvetve az eladás érdekében merültek fel: – ingatlanközvetítő eladási jutalékának költsége, – kifejezetten az eladás miatti kicsinosítási céllal megrendelt felújítási munkálatok költsége, – lomtalanítás költsége (eladás érdekében merült fel), – energetikai tanúsítvány elkészítésének költsége, – minden egyéb kiadás, amelyet az eladás ténye váltott ki. Változik-e a kérdésre adott válasz, ha az ingatlant végül nem sikerül eladni? (Csak egy újabb próbálkozáskor, például fél év vagy két év múlva?) Köszönöm a választ előre is! Kellemes Ünnepeket!

Áttérés kiváról katára Kérdés

Ügyvédi iroda, amely 2018-ban kiva szerint adózik, 2019.01.01-től áttér kata adózásra. Eredménytartalék és az adózott eredmény 80 millió forint (lekötött tartalék és osztalékfizetési kötelezettség nincs) Az ügyvédi iroda rendelkezik egy ingatlannal. 1. Az ingatlan könyv szerinti – 2018. december 31-ei – nettó értékével (50 millió) csökkentjük az osztalékot kiváltó adó adóalapját, azaz 80-50 millió = 30 millió után megfizetjük a 15% szja-t. Az ingatlan az ügyvédi iroda birtokában marad. Ebben az esetben mi történik, – ha kata adózás alatt az ingatlant értékesítjük 90 millió forintért, akkor az katás bevétel lesz teljes összegben (nem lehet csökkenteni el nem számolt értékcsökkenéssel)? – vagy ha az iroda végelszámolással megszűnik, akkor a végelszámolás alatti időszakban társasági adó alá fog tartozni, az ingatlant értékesítik, egyéb bevétel lesz. A társaságiadó-alap számításánál csökkenteni lehet a bevételt az ingatlanra korábban (kata adózás előtt) még el nem számolt értékcsökkenéssel? Ha igen, akkor ez úgy fog kinézni, hogy amíg társasági adó alá tartozott, a társasági adó szerinti értékcsökkenést (5 millió), amikor kiva alá tartozott (2013-tól 2016-ig) (15 millió) a 10 százalékos értékcsökkenést kell elszámoltnak tekinteni? Az ingatlan beszerzési ára 70 millió forint volt, 70-5-15 = 50 millió forint értékcsökkenés nem lett még elszámolva. Tehát a 90 millió forintos bevételből le lehet vonni az 50 millió forint el nem számolt értékcsökkenést? Azaz 90-50 = 40 millió forint után kell megfizetni a társasági adót? 2.) Az ingatlan könyv szerinti, 2018. december 31-ei nettó értékével nem csökkentjük az osztalékot kiváltó adó alapját, azaz leadózzuk az ingatlan nettó értékét az áttéréskor, azaz 80 millió forint után megfizetjük a 15% szja-t. Ebben az esetben az ingatlan a tulajdonosok birtokába kerülhetne úgy, hogy egyéb adókötelezettségük nem keletkezik. Ha igen, akkor ezt az elkövetkezendő években bármikor megtehetik (most még nem értékesíthető az ingatlan, mert lízingelik)? 3.) 2020-ban visszatérnek a kiva hatálya alá, majd értékesítik az ingatlant. Milyen adófizetési kötelezettségük keletkezik az eladás után, ha a KATA-ra való áttéréskor nem csökkentették az osztalékot kiváltó adó alapját, és milyen, ha csökkentették az osztalékadót kiváltó adó alapját? köszönettel: Izsó Krisztina

Ingatlaneladás áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha egy kft. év elején megvásárolt egy kereskedelmi célú ingatlant (nem lakást), amit áfamentesen számláztak ki neki, és azóta bejelentkezett bérbeadásra áfára, és kiadta a lakást, akkor, ha most el szeretné adni az ingatlant, áfamentesen vagy áfásan teheti azt meg? Ingatlaneladásra nem jelentkezett be áfára. Előre is köszönöm a választ.

Ingatlaneladás-szja, belterületbe vonás helyrajziszám-változással Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van 10 db földingatlanom, melyek besorolása: kivett zártkerti művelés alól kivett terület. Az ingatlanok több mint 5 éve a tulajdonomban vannak. A települési önkormányzat döntött az ingatlanok belterületbe vonásáról. A belterületbe vonás feltétele, hogy a helyi rendeletben megállapított településfejlesztési hozzájárulást meg kell fizetnem. Első lépésként a 10 db ingatlan egy ingatlanná lesz összevonva, egy új helyrajzi számot kap. Az új ingatlan kialakulásakor a tulajdoni lapon szerepelni fog, hogy milyen helyrajzi számok összevonásával keletkezett az új ingatlan, a folytonosság követhető lesz. A terület egy részét térítésmentesen átadom az önkormányzatnak útszélesítéshez, közpark kialakításhoz. A megmaradó területet belterületbe fogják csatolni, besorolása ezután beépítetlen terület lesz. Lényegében a jelenlegi 10 ingatlan helyett 1 kisebb területű, belterületi, nyilván értékesebb ingatlan jön létre. Kérdésem, hogy ha ezt az új helyrajzi számot kapott, belterületbe csatolt ingatlant azonnal eladom, akkor keletkezik-e szjabevallási, -fizetési kötelezettségem? Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Morvai László Jánosné

Ár alatt értékesítik az ingatlanok nagy részét Cikk

A tulajdonosok nagy része ár alatt adja el az ingatlanát a Házbank.hu elemzése szerint. A számítások azt mutatják, hogy átlagosan 2,5 százalékkal kapnak kevesebbet, ami a 2017-ben közvetítők által eladott 55-60 ezer ingatlannal és 13,6 millió forintos átlagárral számolva összességében mintegy 17,5 milliárd forintot tesz ki.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Unión belüli jövedelem adózása, árfolyama II.

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Revolut

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink