236 találat a(z) ingatlanértékesítés cimkére

Kivás adóalany ingatlanértékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves állásfoglalását. Van egy kivás cég, melynek tárgyi eszközei között van egy iroda, amit értékesíteni szeretne. A tárgyi eszköz nettó értéke 10 millió forint, az eladási ár 25 millió forint. Az értékesítés a kiva alapját hogyan érinti? Valamint, ha térítés nélkül adja át az ingatlant, az miként hat ki a kivaalapra? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Tóth Mária

Ingatlanértékesítés lejelentése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Részvénytársaságunk ingatlanokat értékesített magánszemélynek és kft. részére egyaránt. Van-e bármilyen lejelentési kötelezettsége a cégünknek, ha igen, hol milyen formában az ingatlanértékesítésről? Válaszát köszönjük előre is.

Fordított áfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két adóalany között zajlott le egy fordított áfás ingatlanértékesítés; viszont a kérdésem az, hogy a vevő vonatkozásában, alanyi jogon beállítható az áfa a levonások közé, vagy be kell jelentkezni az ingatlannal kapcsolatban az áfakörbe és csak akkor állítható be az áfa a levonások közé?! Nagyon megköszönném, ha segítene.

Ingatlanértékesítés teljesítési időpontja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság a tulajdonában lévő ingatlant eladta a következő feltételekkel: a szerződés aláírásának napján (04.02.) a vevő előleget utalt, a fennmaradó összeget 09. 01. napjáig kell kiegyenlíteni. Az eladó a teljes vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjogot fenntartja, egyben kötelezettséget vállal arra, hogy a teljes vételár kiegyenlítésével egyidejűleg visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy az ingatlan tulajdonjogát a vevő javára bejegyezzék. Ebben az esetben milyen teljesítési dátummal kell a számlát kiállítani, az ingatlant a könyvekből kivezetni? Köszönöm válaszát!

Ingatlanértékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az ingatlannak fele-fele arányban tulajdonosa egy hölgy és az élettársa. Nem bejegyzett élettársak. Az ingatlanon – közösen – több millió forint értékben értéknövelő beruházást hajtottak végre. Az összes számla az úr nevére szól. 5 éven belül eladják az ingatlant. Megoszthatják-e az igazoltan értéknövelő beruházásra költött összeget a tulajdoni hányad arányában a jövedelem meghatározásakor, annak ellenére, hogy csak az egyikük nevére szólnak a számlák? Válaszát köszönöm. Némethné T. Krisztina

Ingatlanértékesítés áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. az eddig telephelyéül szolgáló ingatlanát (több telek egymás mellett, plusz építmény) értékesíteni szeretné. A cég az általános szabályokkal szembeni adókötelessé tételt választotta. Most egy szlovák cég érdeklődik az ingatlan után. Kérdésem az lenne, hogy feléjük hogyan kell számláznunk? Még nem derült ki, hogy telephelyként szeretnék működtetni vagy továbbértékesítés céljából vásárolnák meg. Előre is köszönöm válaszát!

Ingatlanértékesítés utáni adózás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemélyek édesapjuktól ajándékozás címén jutottak 2010-ben különböző besorolású (út, ipartelep, erdő) ingatlanokhoz, amelyeket 2019-ben értékesíteni szeretnének. Keletkezik-e adófizetési kötelezettségük? Válaszát köszönöm. Tisztelettel: Kálmánné

Ingatlanértékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2016-ban 3 millió forintért vásárolt ingatlanát 2018-ban 8 millió forintért értékesítette. Az ingatlanon saját erőből végzett jelentős felújítási munkálatokat, melyekről semmilyen számlával (anyagról sem) rendelkezik. Csak az illetékről és az ügyvédi díjról van számlája. Kérdésem, hogy ebben az esetben lehetőség van-e úgy elszámolni a bevételt, hogy az árbevétel 25%-át tekintjük jövedelemnek. Válaszát előre is köszönöm.

Ingatlanértékesítés – szja-bevallás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy ingatlan 2018 végén került eladásra. A vevő a foglalót megfizette, de a vételár fennmaradó része 2019-ben teljesült. Az ingatlan adóköteles, mert nincs 5 éve az eladó nevén. Kérdésem, hogy a 2018-as bevallásban fel kell tüntetnem az eladást vagy csak a 2019-esben? Vagy mindkettőben? Ha mindkettőben, akkor a költségeket a megfizetett vételár arányában kell betenni? Várom szíves válaszát! Köszönöm!

Ingatlanértékesítés számlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Köszönettel vettem válaszát az alábbi linken feltett kérdésünkre, egyúttal szeretnék ugyanehhez a témához pontosító kérdést feltenni: https://adozona.hu/kerdesek/2019_2_19_Ingatlan_adasvetel_szamlazasa_nuj Az ingatlan adásvételi szerződése 2019. január 23-án kelt, összesen 23 000 000 Ft értékben, az alábbi fizetési ütemezéssel: – foglaló fizetése az adásvételi szerződés napján készpénzben 500 000 Ft, – a foglaló második részlete: 2019. 01. 25-én 1 800 000 Ft, banki utalással. A vételár fennmaradó részének kiegyenlítése két részletben: 2019. 03. 25-ig 5 700 000 Ft, 2019. 03. 31-ig 15 000 000 Ft. Az adásvételi szerződés szerint a birtokbaadás a teljes vételár kiegyenlítésével egyidőben történik. A foglaló készpénzben befizetett részéről (500 000 Ft) pénztárbevételi bizonylatot állítottunk ki, a második, banki utalással teljesített összegről csak a bankkivonat az egyedüli bizonylat. Abban kérnénk a segítségét, hogy mindezt hogyan tudjuk helyesen kiszámlázni annak tükrében, hogy januári teljesítésű számlát a rendszerünk már nem enged kiállítani. Kérjük segítségét minden egyes tranzakció helyes számlázásához: foglaló 1., foglaló 2., előleg, utolsó vételárrész. Válaszát előre is köszönjük!

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózása Kérdés

Szeretnék segítséget kérni a következő esetre vponatkozóan. Magánszemély vásárolt egy ingatlant 2015. évben 20 millió forintért, majd ráépít, bővíti, de számlája nincs semmiről. Eladja az ingatlant 2018. évben 120 millió forintért. A kérdésem az lenne, hogy mi lesz ebben az esetben a bekerülési érték, választhatja a bevétel 75 százalékát kitevő költségelismerést? Nagyon sok vita van abból, hogy ha a magánszemélynek kedvezőbb a 75 százalékos költségelismerés, akkor azt szeretné választani. Van-e erre vonatkozóan valamilyen jogszabály, ahol egyértelműen leírják, hogy mikor lehet a 75 százalékos költségelismerést választani?

Ingatlanértékesítés áfamértéke és számlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megoldható valahogyan, hogy feltegyem kérdésemet, ha hosszabb mint 1500 karakter? Köszönöm.

Ingatlanértékesítés áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég 2016-ban vásárolt egy lakást egy magánszemélytől adásvételi szerződéssel. 2017-ben értékesítette ugyancsak egy magánszemély részére. Az adásvételi szerződést 2017 decemberében írták alá, ahol foglaló és előleg került kifizetésre. A szerződés szerint a tulajdonba és birtokba adásra is csak 2019. januárban kerül sor. A cég 2017-ben és 2018-ban is áfabesorolása tekintetében (2007-től) az áfafizetési kötelezettség általános szabályai mellett a lakóingatlannak minősülő ingatlanok értékesítése kapcsán is az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta (P). A cég 2019-től bejelentése alapján csak az áfakötelezettség általános szabályait választja és kikerül a fenti ingatlanértékesítés áfakötelezettség általános szabálya alól. Mivel az ingatlanértékesítés kapcsán a teljesítés időpont a tulajdonszerzés, illetve a birtokbaadás időpontja közül a korábbi, így a kiállítandó számla teljesítési időpontja 2019. január, amely szerint ezen számla áfamentesen kerül kiállításra a teljes összegről. Kérdés: 1.) A 2019-ben kiállításra kerülő áfamentes számla megfelel-e az előírásoknak? 2.) A 2017-ben kapott előleg átvételéről nem készült számla. Amennyiben kiállítandó, ez áfamentesen vagy áfát tartalmazóan kerüljön kiállításra? Köszönettel.

Ingatlanértékesítés áfavonzata Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. értékesíteni szeretné 2018 decemberében a raktárcsarnokát és a körülötte lévő földterületet. A csarnok 1999.06.02-án lett üzembe helyezve. Ekkor áfa-visszaigénylés történt. A kft. áfaalany, de ingatlanértékesítés nincs a tevékenységi körében. 2008. február 15-éig az adóhatóságnak nem jelentette be, hogy a régi, 120 hónapos szabályt akarja alkalmazni. Kérdésem, hogy mennyi áfát kell visszafizetnie, ha a földterület eladási ára 4 763 500 forint, a raktárcsarnok eladási ára 45 millió forint. Nagyon szépen köszönöm előre is a segítségét!

Magánszemély üzletszerű ingatlanértékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha egy "adószámos magánszemély" (7-es adószámú) 2012-2017-es évi gépkocsitárolók értékesítéseiről – amelyeket eredetileg külön adózó jövedelemként vallott be – utólag kiderül, hogy azok üzletszerűek voltak (az ingatlanok "használtak", nem merül fel a sorozatjellegű értékesítés), az egyes adóévek bevallásaiban hogyan kell módosítania, milyen jövedelemnek minősül, mi lesz az adó, járulék alapja, mértéke? Ha az üzletszerűséget a NAV állapítja meg, akkor milyen többletteherrel járna a magánszemély számára? Az adóhatóság megállapíthat-e áfahiányt, illetve minősítheti-e az ily módon szerzett jövedelmet "kvázi" egyéni vállalkozásból származó jövedelemnek, vagy bármilyen jogcímen szabhat-e ki mulasztási bírságot? Adózni kell-e, és be kell-e vallani a fenti esetben az olyan gépkocsitárolók értékesítése utáni jövedelmet, amely egyébként adómentes lenne (5 illetve 15 év utáni értékesítés)? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Céltartalékképzés társasági adó vonzata

Pölöskei Pálné

adószakértő

Katás bt. után átalányadózó egyéni vállalkozó

Pölöskei Pálné

adószakértő

Árfolyamnyereség és tao

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close