310 találat a(z) igazolás cimkére

Egyszerűsített végelszámolás újból Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. eredménytartalékból emelte fel a jegyzett tőkéjét 3 millió forintra. A kft. tagjai elhatározták a társaság egyszerűsített végelszámolását. A társaság ebben az esetben a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal szűnik meg. Ezzel a nappal kell kiadni az igazolást a K71-es adatszolgáltatásban szereplő összegekről? Levonni ugyanis nem lehet az szja-t és ehót, mert nincs miből. Ezt a tagoknak kell befizetnie és bevallania. Mikor kell befizetni és hány százalék ehót kell fizetni, hisz az időközben 14 százalékról 19,5 százalékra emelkedett? Válaszát előre is köszönöm.

Igazolás biztosítási időről, ha az nem szerepel a tb nyilvántartásában Cikk

A társadalombiztosítás keretein belül megállapítható nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás megállapításáig szerzett szolgálati idő hossza, a másik pedig a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset. A nyugellátás összege az úgynevezett béridőszakon – 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig eltelt időszak – belül szerzett átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott, szorzószám szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából lényeges, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.

Ezek az igazolások kellenek jövőre az áfamentességhez Cikk

Áfa megfizetése nélkül lehet eladni különféle termékeket az Európai Unión belül, amennyiben az eladó igazolni tudja, hogy a szóban forgó árut valóban egy másik tagállamba szállította. Eddig a tagállamok eltérő elvárásokat fogalmaztak meg e tény bizonyítására, ám 2020. január 1-től a rendszer megváltozik. Brüsszel minden tagállamra vonatkozóan egységesen meghatározta, milyen dokumentumokat kell elfogadniuk az adóhatóságoknak az elszállításra vonatkozó feltétel alátámasztására – írja sajtóközleményében a Deloitte.

Ilyenkor kaphat egészségügyi ellátásnál úti költségtérítést Cikk

Az egészégbiztosítás keretében utazási költségtérítésre is jogosultak lehetünk. Erre a költségtérítésre nemcsak az egészségügyi ellátást igénybe vevő beteg, hanem adott esetben annak kísérője is igényt tarthat. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen esetekben, és milyen mértékben kérhető az egészségügyi szolgáltatóhoz utazással összefüggő költség megtérítése.

Munkavállaló, aki a távollétét nem igazolta Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. egyik alkalmazottja 2019.07.06-tól 2019.09.06-ig nem jelezte a munkából való távolmaradásának okát. 2019. 07.16-án többszöri keresés után tértivevényes ajánlott levélben fel lett szólítva a távolléte igazolására. A levelet nem vette át, ezért 2019.07.22-én ki lett léptetve. Az igazolatlan időt fizetetlen távollétnek tekintettük. 2019.09.06-i levelében jelezte a munkáltatójának, hogy július 8-ától betegállományban van, ehhez mellékelt orvosi igazolásokat, és két napról kórházi igazolást is. Az orvosi igazolások július 31-éig szólnak. Az utolsón még nem szerepel az, hogy munkaképes. Valószínű, hogy jelenleg is még beteg. Kérem, szíveskedjen tájákoztatni bennünket, hogy a kft. helyesen járt-e el a dolgozó kiléptetését illetően? Válaszukat várva tisztelettel.

Adó alóli mentesség termék Szerbiába történő értékesítéséhez kapcsolódóan Kérdés

Tisztelt Adózóna! Amennyiben egy vállalkozás terméket értékesít szerb vállalkozónak, aki saját gépkocsijával szállítja azt el, akkor milyen feltételekkel adhatja adómentesen úgy, hogy megfeleljen az áfatörvény 98. § (2) a) pontjának? Milyen hatóság igazolhatja, hogy az áru elhagyta az országot? Elegendő-e a szerb vállalkozó nyilatkozata?

Műemléki ingatlan, adóalap-kedvezmény Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Adózóna közelmúltban, műemléki ingatlanok adóalap-kedvezménye tárgyában megjelent cikksorozat II. részében részletezett, több ütemben megvalósított beruházáshoz kapcsolódóan merült fel az alábbi kérdésünk. Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozás 2015-ben műemlékvédelem alatt álló ingatlan vásárolt, melyet a megfelelő belső átalakítási és felújítási munkák után szállodaként kíván üzemeltetni. A munkák három éve zajlanak, várható használatba vétel napja ez év vége. A beruházási munkák megkezdése előtt az ingatlan néhány hónapig idegenforgalmi látványosság volt, egyéb célt nem szolgált. A társaság évente az örökségvédelmi hivatal „részleges felújításának igazolására hatósági bizonyítványt” kapott. Kérdésünk, hogy a kiadott igazolások alapján érvényesíthető-e a Tao törvény 7. § (1) ty) pontja szerinti adóalapkedvezmény függetlenül attól, hogy a rendeltetésszerű használatba vétel még nem történt meg? Több egymást követő évben kiállított igazolásoknak mi a szabályszerű elhasználási módja a kedvezmény érvényesítése során? Szíves tájékoztatásukat megköszönöm. Tisztelettel: Máté Istvánné

Végelszámolás befejezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy másfél éve megkezdett végelszámolás befejezésével kapcsolatban szeretném megtudni, hogy mi a teendő. Nem igazán világos számomra, hogy mely lépéseket kell elvégeznem könyvelőként, hogy minden zökkenőmentes legyen, illetve milyen sorrendben. A függőben lévő tagi kölcsön elengedése megtörtént, az illeték meg lett fizetve, az ez után még keletkező társasági adó a záróbevallásba kerül, ha ezt jól gondolom? Akkor ennek megfizetésére még fenn kell tartani a bankszámlát, illetve azt mikor kell megszüntetni? Mikor kell megigényelnem a nyugdíjbiztosítótól az igazolást? Az ügyvéd által beadandó anyagokhoz nekem mit szükséges elkészítenem? Segítségét és türelmét előre is köszönöm. Renáta

Műemléki ingatlanok adóalap-kedvezménye, III. rész. Örökségvédelmi igazolás, értékesítés Cikk

Cikksorozatunk utolsó részében folytatjuk a műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó beruházás, karbantartás, felújítás adóalap-kedvezményével kapcsolatos jogértelmezési kérdések tisztázását – az esetleges szankciókkal. Előfordulhat ugyanis, hogy késik az örökségvédelmi hatóság igazolása, és az is megtörténhet, hogy az társasági adózási kedvezmény érvényesítését követően kikerül az adózó könyveiből a műemléki ingatlan.

Megbízási jogviszony dokumentumai Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérek segítséget Öntől. Megbízási szerződés megszűnésekor, a megbízási díj szerződés szerinti kifizetése után a kifizetőnek milyen kötelezettségei vannak? Elsősorban arra gondolok, hogy például munkaviszony esetében a kilépő alkalmazott részére többféle igazolást kiadunk. Ezen igazolások közül melyiket kell a volt megbízási díjasunk kezébe adni? Illetve a rózsaszínű kis tb-könyvecskébe kötelezően be kell-e jegyezni a megbízási jogviszonyt? A megbízási díjból járulékok levonására sor került, a NAV felé a bejelentést a 19T1041 nyomtatványon megtettük. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Wittmann József

Külföldi illetőségű magyarországi jövedelme Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy külföldi illetőségűnek számító (lakcíme és jövedelmének nagy része németországi), magyarországi kft.-ben ügyvezető tiszteletdíjának tb- és szja-kötelezettségei kapcsán szeretnénk kérdezni, hogy mivel Németországban biztosított, itt nem kellene a tiszteletdíja után sem járulékokat, sem szochót, illetve szakképzési hozzájárulást fizetni? Ehhez milyen dokumentumokat, igazolásokat/nyilatkozatot kell bekérni tőle a bérszámfejtés részéről? Elég, ha ő nyilatkozik, vagy szükség van Németországból származó hivatalos igazolásra? Ha nincs Magyarországon bejelentett lakcíme, akkor szükség van a NEAK felé a német biztosítottságáról adatot szolgáltatni, vagy magyar lakcím híján passziválni fogják egy idő után? Ha nincs magyarországi lakcíme, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fogják számonkérni rajta, akkor sem, ha nem jelentette le a német biztosítottságát a NEAK felé? Szja tekintetében a megbízási díj Magyarországon adózik, így mindenképpen szükség van a magyar adóazonosító jelére, nincs mód a passziválására, jól gondoljuk? Köszönöm válaszukat.

Külföldi jutalék Kérdés

Cégünk osztrák céggel áll üzleti kapcsolatban, a cég által Magyarországra eladott termékek után jutalékot kapunk. Az osztrák cég rendelkezik magyar adószámmal és magyar közösségi adószámmal is, és bérel telephelyet is Magyarországon. Az a termék, amely után kapunk jutalékot, az külföldi gyárból érkezik egyenesen a vevőhöz. Ez esetben úgy gondolom, nem áfaköteles a szolgáltatásnyújtás az áfatörvény 254. §(1) bekezdés és 137/A §-a értelmében? Szükséges-e ennek bizonyítására kell beszerezni nyilatkozatokat a szállítótól? Ha igen, tartalmában mire kell különösen figyelni?

Export adómentességének igazolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Termékek online kereskedelmével foglalkozó magyar áfaalany kft. harmadik országba értékesít termékeket magánszemélyek részére. Az egyes értékesítések összértéke nem éri el az 1000 euró értékhatárt, így vámkezelés nem szükséges. Fenti esetben vámhatósági kiléptetés hiányában van-e lehetőség termékexport jogcímen áfamentesen leszámlázni a termékeket. Amennyiben igen, milyen igazolás szükséges az áfamentesség alátámasztásához? A termékek kiszállítását a Magyar Posta végzi. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.

Kiküldetési rendelvény Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha a magánszemély saját tulajdonú gépkocsiját használja hivatali célra, akkor ez a magánszemély jogviszonyától függetlenül kifizethető kiküldetési rendelvényen? A kiküldetési rendelvényt valakinek igazolnia kell, mindenféleképpen kell olyan személy, aki az adott magánszemélyt kiküldi, elrendeli az utazást? Ha a gazdasági társaságnak csak az egyik tagja dolgozik – tagi vagy munkaviszonyban –, akkor ebben az esetben nem lehetséges a kiküldetés, vagy a másik tag, aki nem dolgozik, az elrendelheti az utazást? Ha egyszemélyes társaságról van szó, akkor saját magát is kiküldheti? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel.

Csok felvételének feltétele Kérdés

Tisztelt Adózona! A férjemmel válni készülünk, van három közös gyermekünk. A keresetet még nem adtuk be, jelenleg a jogi képviselőink egyeztetnek, annak érdekében, hogy születhessen köztünk egy bontóperi megállapodás, amely alapján a házasság közös megegyezés alapján történő felbontását kérhetjük. A kérdésem a következő: A három gyermek és én elköltözünk az utolsó közös házastársi lakásból. Szeretnék felvenni 10 millió forint csok-ot, és lakást vásárolni. A lakás tulajdonosa 1/1 én leszek és a gyerekek is az én háztartásomban nevelkednek majd. A kérdésem az, hogy a házasság felbontását kimondó jogerős bírósági határozat előtt én már igényelhetem a csok-ot? Elegendő, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozom arról, hogy a gyerekek az én háztartásomban nevelkednek, vagy a csok felvételéhez szükséges a gyermek elhelyezésre vonatkozó bírósági döntés bemutatása? Válaszukat előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlanfelújítás áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szállás számla utólagos kiállítása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ügyvezetés jogviszonya

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 július
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close