284 találat a(z) igazolás cimkére

Dolgozó nem jogosult táppénzre Kérdés

Tisztelt Szakértő! Dolgozó keresőképtelenségével kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. A munkavállaló 2019.09.16-tól a cégünk alkalmazottja, 2019.11.07-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelen, a háziorvos 2019.12.28-i dátummal adta ki az utolsó táppénzes papírját, mivel a NEAK tájékoztatása alapján 2019.12.28-ig folyósítják neki a táppénz, mert több ellátásra nem jogosult, mivel nem rendelkezik a megfelelő biztosításban töltött idővel. Úgy gondolom, hogy az orvosnak, ha indokolt, akkor attól függetlenül, hogy folyósítható-e részére táppénz a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást ki kell állítani. A kérdésem az lenne, hogy a 08-as bevallásban, hogyan kell szerepeltetni, igazolt nem fizetett távollét, vagy attól függetlenül, hogy nem kap táppénz , táppénzt kell jelölni? A biztosítása attól függetlenül fennáll-e, hogy semmilyen ellátásban nem részesül? Köszönettel: Andrea

Nem akar fizetni a munkáltató: kinek kell igazolni a ki nem vett szabadságot? Cikk

Köztisztviselőként dolgoztam, a szabadságot évekre visszamenően nem vettem ki, nem volt rá lehetőségem. A munkáltató felmondta a munkaviszonyomat, de nem ismeri el a bennmaradt szabadságnapjaimat, azt a választ kaptam, hogy forduljak bírósághoz. Úgy tudom, a bíróságon nekem kell bizonyítanom, hogy nem vettem ki a szabadságomat; hogyan tehetem ezt meg, ha a munkáltató nem adja ki az igazolást? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Filmtámogatás Kérdés

Tisztel Szakértő! Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy adott A társaság, amely megrendel egy filmgyártást B társaságtól. A filmiroda ügyfele B lesz, a támogatási igazolást is B kéri meg. Az A társaság mint megrendelő lehívhatja-e a támogatást abban az esetben, ha a támogatást C társaság adja A társaságnak? Köszönettel: Somogyi Katalin

Adószámos magánszemély Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk civil szervezet. Zeneiskolát működtetnek, a tanárok egy része adószámos magánszemélyként ad számlát úgy, hogy a hó végén áttekintik, ki, hány órát tartott meg, és ezt beszorozzák a szerződésben szereplő óránkénti árral. Sajnos a szerződésben (egyelőre) nincs pontosan körülírva, hogy a nevezett összegből még levonásra kerülnek a kötelező járulékok, vagy sem. Könyvelőként azzal szembesültem, hogy személyenként más és más a gyakorlat: van aki a megkapott összegből fizeti maga után az szja és a nyugdíjjárulék mellett a szochót is, és van olyan, aki a szerződésben szereplő összeget "nettó munkabér"-nek tekinti, tehát a civil szervezetre hárítja az összes járulék befizetését. A kérdésem arra vonatkozik, hogy könyvelőként hogyan tudok helyesen eljárni: 1. Milyen papírokat/nyilatkozatokat kell bekérni az adószámos magánszemélyként számlát adótól (kell-e bekérnem egyáltalán bármit)? 2. Milyen összeg szerepeljen a számlán: az, amit átutal a megrendelő civil szervezet az adószámos magánszemély tanár számlájára, vagy a járulékkal növelt összeget? (3. A szocho összegét is magában kell hogy foglalja a számla, vagy csak az szja-t, nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékokat?) Ha az adószámos magánszemély nyugdíjas, akkor milyen járulékokat kell megfizetnie a kiállított számla után? (Csak szja-t vagy minden egyebet, amit a megbízási díj után is meg kellene fizetnie?) Segítségét köszönöm! Márkus Márta

Egyszerűsített végelszámolás újból Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. eredménytartalékból emelte fel a jegyzett tőkéjét 3 millió forintra. A kft. tagjai elhatározták a társaság egyszerűsített végelszámolását. A társaság ebben az esetben a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal szűnik meg. Ezzel a nappal kell kiadni az igazolást a K71-es adatszolgáltatásban szereplő összegekről? Levonni ugyanis nem lehet az szja-t és ehót, mert nincs miből. Ezt a tagoknak kell befizetnie és bevallania. Mikor kell befizetni és hány százalék ehót kell fizetni, hisz az időközben 14 százalékról 19,5 százalékra emelkedett? Válaszát előre is köszönöm.

Igazolás biztosítási időről, ha az nem szerepel a tb nyilvántartásában Cikk

A társadalombiztosítás keretein belül megállapítható nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás megállapításáig szerzett szolgálati idő hossza, a másik pedig a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset. A nyugellátás összege az úgynevezett béridőszakon – 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig eltelt időszak – belül szerzett átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott, szorzószám szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából lényeges, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.

Ezek az igazolások kellenek jövőre az áfamentességhez Cikk

Áfa megfizetése nélkül lehet eladni különféle termékeket az Európai Unión belül, amennyiben az eladó igazolni tudja, hogy a szóban forgó árut valóban egy másik tagállamba szállította. Eddig a tagállamok eltérő elvárásokat fogalmaztak meg e tény bizonyítására, ám 2020. január 1-től a rendszer megváltozik. Brüsszel minden tagállamra vonatkozóan egységesen meghatározta, milyen dokumentumokat kell elfogadniuk az adóhatóságoknak az elszállításra vonatkozó feltétel alátámasztására – írja sajtóközleményében a Deloitte.

Ilyenkor kaphat egészségügyi ellátásnál úti költségtérítést Cikk

Az egészégbiztosítás keretében utazási költségtérítésre is jogosultak lehetünk. Erre a költségtérítésre nemcsak az egészségügyi ellátást igénybe vevő beteg, hanem adott esetben annak kísérője is igényt tarthat. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen esetekben, és milyen mértékben kérhető az egészségügyi szolgáltatóhoz utazással összefüggő költség megtérítése.

Munkavállaló, aki a távollétét nem igazolta Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. egyik alkalmazottja 2019.07.06-tól 2019.09.06-ig nem jelezte a munkából való távolmaradásának okát. 2019. 07.16-án többszöri keresés után tértivevényes ajánlott levélben fel lett szólítva a távolléte igazolására. A levelet nem vette át, ezért 2019.07.22-én ki lett léptetve. Az igazolatlan időt fizetetlen távollétnek tekintettük. 2019.09.06-i levelében jelezte a munkáltatójának, hogy július 8-ától betegállományban van, ehhez mellékelt orvosi igazolásokat, és két napról kórházi igazolást is. Az orvosi igazolások július 31-éig szólnak. Az utolsón még nem szerepel az, hogy munkaképes. Valószínű, hogy jelenleg is még beteg. Kérem, szíveskedjen tájákoztatni bennünket, hogy a kft. helyesen járt-e el a dolgozó kiléptetését illetően? Válaszukat várva tisztelettel.

Adó alóli mentesség termék Szerbiába történő értékesítéséhez kapcsolódóan Kérdés

Tisztelt Adózóna! Amennyiben egy vállalkozás terméket értékesít szerb vállalkozónak, aki saját gépkocsijával szállítja azt el, akkor milyen feltételekkel adhatja adómentesen úgy, hogy megfeleljen az áfatörvény 98. § (2) a) pontjának? Milyen hatóság igazolhatja, hogy az áru elhagyta az országot? Elegendő-e a szerb vállalkozó nyilatkozata?

Műemléki ingatlan, adóalap-kedvezmény Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Adózóna közelmúltban, műemléki ingatlanok adóalap-kedvezménye tárgyában megjelent cikksorozat II. részében részletezett, több ütemben megvalósított beruházáshoz kapcsolódóan merült fel az alábbi kérdésünk. Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozás 2015-ben műemlékvédelem alatt álló ingatlan vásárolt, melyet a megfelelő belső átalakítási és felújítási munkák után szállodaként kíván üzemeltetni. A munkák három éve zajlanak, várható használatba vétel napja ez év vége. A beruházási munkák megkezdése előtt az ingatlan néhány hónapig idegenforgalmi látványosság volt, egyéb célt nem szolgált. A társaság évente az örökségvédelmi hivatal „részleges felújításának igazolására hatósági bizonyítványt” kapott. Kérdésünk, hogy a kiadott igazolások alapján érvényesíthető-e a Tao törvény 7. § (1) ty) pontja szerinti adóalapkedvezmény függetlenül attól, hogy a rendeltetésszerű használatba vétel még nem történt meg? Több egymást követő évben kiállított igazolásoknak mi a szabályszerű elhasználási módja a kedvezmény érvényesítése során? Szíves tájékoztatásukat megköszönöm. Tisztelettel: Máté Istvánné

Végelszámolás befejezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy másfél éve megkezdett végelszámolás befejezésével kapcsolatban szeretném megtudni, hogy mi a teendő. Nem igazán világos számomra, hogy mely lépéseket kell elvégeznem könyvelőként, hogy minden zökkenőmentes legyen, illetve milyen sorrendben. A függőben lévő tagi kölcsön elengedése megtörtént, az illeték meg lett fizetve, az ez után még keletkező társasági adó a záróbevallásba kerül, ha ezt jól gondolom? Akkor ennek megfizetésére még fenn kell tartani a bankszámlát, illetve azt mikor kell megszüntetni? Mikor kell megigényelnem a nyugdíjbiztosítótól az igazolást? Az ügyvéd által beadandó anyagokhoz nekem mit szükséges elkészítenem? Segítségét és türelmét előre is köszönöm. Renáta

Műemléki ingatlanok adóalap-kedvezménye, III. rész. Örökségvédelmi igazolás, értékesítés Cikk

Cikksorozatunk utolsó részében folytatjuk a műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó beruházás, karbantartás, felújítás adóalap-kedvezményével kapcsolatos jogértelmezési kérdések tisztázását – az esetleges szankciókkal. Előfordulhat ugyanis, hogy késik az örökségvédelmi hatóság igazolása, és az is megtörténhet, hogy az társasági adózási kedvezmény érvényesítését követően kikerül az adózó könyveiből a műemléki ingatlan.

Megbízási jogviszony dokumentumai Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérek segítséget Öntől. Megbízási szerződés megszűnésekor, a megbízási díj szerződés szerinti kifizetése után a kifizetőnek milyen kötelezettségei vannak? Elsősorban arra gondolok, hogy például munkaviszony esetében a kilépő alkalmazott részére többféle igazolást kiadunk. Ezen igazolások közül melyiket kell a volt megbízási díjasunk kezébe adni? Illetve a rózsaszínű kis tb-könyvecskébe kötelezően be kell-e jegyezni a megbízási jogviszonyt? A megbízási díjból járulékok levonására sor került, a NAV felé a bejelentést a 19T1041 nyomtatványon megtettük. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Wittmann József

Külföldi illetőségű magyarországi jövedelme Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy külföldi illetőségűnek számító (lakcíme és jövedelmének nagy része németországi), magyarországi kft.-ben ügyvezető tiszteletdíjának tb- és szja-kötelezettségei kapcsán szeretnénk kérdezni, hogy mivel Németországban biztosított, itt nem kellene a tiszteletdíja után sem járulékokat, sem szochót, illetve szakképzési hozzájárulást fizetni? Ehhez milyen dokumentumokat, igazolásokat/nyilatkozatot kell bekérni tőle a bérszámfejtés részéről? Elég, ha ő nyilatkozik, vagy szükség van Németországból származó hivatalos igazolásra? Ha nincs Magyarországon bejelentett lakcíme, akkor szükség van a NEAK felé a német biztosítottságáról adatot szolgáltatni, vagy magyar lakcím híján passziválni fogják egy idő után? Ha nincs magyarországi lakcíme, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fogják számonkérni rajta, akkor sem, ha nem jelentette le a német biztosítottságát a NEAK felé? Szja tekintetében a megbízási díj Magyarországon adózik, így mindenképpen szükség van a magyar adóazonosító jelére, nincs mód a passziválására, jól gondoljuk? Köszönöm válaszukat.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Biztosítás adóvonzata 2

Szipszer Tamás

adószakértő

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Tervezett kata szigorítás

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close