70 találat a(z) háromszögügylet cimkére

Háromszögügylet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elbizonytalanodtam egy cikk olvasása után, hogy az adott esetben jól járunk-e el, vagyis valóban háromszögügyletként kezelhető-e az ügylet. Cégünk (magyar cég) megvesz egy árut Hollandiából, amit tovább is ad egy német cégnek. Tehát mi csak közbenső szereplők vagyunk, az áru egyenesen Hollandiából Németországba kerül. A számla holland-magyar és magyar-német. Ez esetben mi, mint magyar cég, mint háromszögügylet közbenső szereplője tüntetjük fel az ügyletet a bevallásban és a nyilatkozatban? Köszönettel.

Háromszögügylet harmadik országbeli szereplővel Kérdés

Magyar cég (A) Magyarországon gyártott terméket értékesít harmadik országbeli (USA) partnere részére (B). A külföldi partner az árut egy másik európai uniós tagországbeli vevőnek (C) értékesíti (cégnek). (B) cég nem rendelkezik EU-s adószámmal (A és C cégek igen), és a termékeket EXW-Budapest paritással értékesíti (amely módosítható). Hogyan kell az ügyletet lebonyolítani ahhoz, hogy (B) cég a 27 százalékos magyar áfát ne bukja el, mint költséget (visszaigényelhesse vagy – ami még jobb megoldás lenne – első ízben se kelljen megfizetnie)? Köszönöm.

Háromszögügylet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Háromszögügylethez kapcsolódik a kérdésem. Román eladó elad magyar vevőnek, aki továbbértékesít szlovák vevőnek. És itt bonyolódik: a szlovák vevő eladja az árut német vevőnek. Az áru Romániából Németországba megy közvetlenül, a fuvart a román feladó szervezi és fizeti. Eddigi ismereteim szerint ezen esetben Németországban kellene mind a magyar, mind a szlovák félnek az ottani adóval adózottan elszámolnia. Ez azonban jelentősen bonyolítja az ügylet adminisztrációját. Ha az áru megállna Szlovákiában, akkor lenne egy sima háromszögügylet és utána egy sima közösségi értékesítés Szlovákiából Németországba (mindenhol csak hazai jelentési kötelezettség). Kérdés: jól értelmeztem a folyamatot? Kérdés: mivel az árumegállítással gyakorlatilag ugyanide jutunk, nem lehet megállás nélkül ugyanezt a folyamatot, mint egy „hosszú háromszög” értelmezni, modellezni, azaz lenne egy eladó A, egy köztes vevő B1, majd egy köztes vevő B2, és a végső vevő, áruátvevő, C? Kivitelezhető valahogy, hogy ne kelljen többlet adminisztrációba bocsátkozni, csak azért, mert az áru nem áll meg? Köszönettel.

Háromszögügylet Svájc Kérdés

Kedves Szakértő! Kérdésem az alábbi. 1/. Magyarországi (HU) adószámmal rendelkező társaság terméket értékesít. A számlázás Svájcba történik. A számlán szerepelni kell a vevő vámengedélyszámának, svájci adószámának, a szállítási címnek. Az áru kiszállítása egy Németországi címre, társasághoz történik, az EU-s adószámát nem tudjuk. Hogyan számlázzunk a svájci vevő felé? Hogyan számlázzunk a svájci vevő felé, ha a fuvarozást mi szervezzük? Hogyan számlázzunk, ha csak a fuvarozást továbbszámlázzuk a svájci vevő felé? 2/.Import Svájci szállító számláz alkatrészt, de az árut nem kapjuk meg, mert az Németországba kerül. Hogyan vámkezeljük a számlázott alkatrészt? Ez is háromszögügylet? Elegendő-e, ha beszerezzük a németországi vámkezelés iratait? Hogyan működik az áfa?

Háromszögügylet spanyol-magyar-török Kérdés

Cégünk spanyol eladótól szerez be árut, és azt továbbértékesíti török partnerének. Az áru Spanyolországból egyenesen Törökországba lesz fuvarozva. A fuvart nem a magyar cég intézi, valószínű a spanyol eladó intézi. Kérdésem az lenne, hogy áfa szempontból a mi értékesítésünk tekinthető export értékesítésnek, a beszerzésünk pedig Közösségen belüli beszerzésnek?Válaszát előre is köszönöm

Háromszögügylet II.? Kérdés

Előbbi kédés folytatása háromszögügylet témában: Terheli-e társaságunkat adókockázat abban az esetben, ha a szlovák cég számlái alapján levonjuk az áfát belföldi termékbeszerzés jogcímen? Válaszukért köszönettel!

Háromszögügylet? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tanácstalanul állunk az alábbi közösségi ügylet előtt, ezért a véleményüket szeretnénk kérni. Társaságunk édesipari gyártó cég, amely 2014-ben úgy szerzett be kristálycukrot alapanyagként, hogy a termék Horvátországból, egy horvát cég telephelyéről (HR adószámú) közvetlenül érkezett cégünk telephelyére, Budapestre. A számlát egy szlovák székhellyel rendelkező cég állította ki cégünk felé úgy, hogy a számlán a magyar (HU) adószámát szerepeltette, és felszámította a 27 százalék áfát. A szlovák céggel történt egyeztetések során kiderült, hogy a fuvart ők szervezték, továbbá Magyarországon nem rendelkeznek az áfatörvény. szerinti állandó telephellyel, csak áfaregisztrációjuk (adószámunk) van, és a magyar adószámuk alatt bevallják, és befizetik az ügyletek után őket terhelő 27 százalékos áfát. Kérdéseink a fenti ügylettel kapcsolatban: 1. Társaságunk, mint magyarországi végső beszerző köteles-e az áfatörvény 91. § szerinti háromszögügylet-szabályokat alkalmazni olyan esetben, amikor a közbenső beszerző nem rendelkezik Magyarországon állandó telephellyel, csak áfa regisztrációval? 2. Helyesen állította-e ki a szlovák közbenső cég a számláit, amelyeken a magyar adószámát használta, és felszámította az áfát? 3. Van-e társaságunknak áfalevonási jogosultsága a szlovák cég számlái alapján? 4. Amennyiben helytelenül állította ki a szlovák cég a számlákat, akkor hogyan, mely adószáma alatt lenne helyes a számla?

Háromszögügylet adózása Kérdés

Ügyfelünk belföldön bejegyzett gazdasági társaság, az áfa hatálya alá az általános szabályok alapján bejelentkezve. Terméket értékesít egy lichstensteini vállalkozásnak olyan módon, hogy a terméket közvetlenül a vevő oroszországi partnerének fuvarozzák el. A fuvar megrendelője az orosz vevő, de a mi kimenő számláinkon is fel van tüntetve a fuvar címzettje, a fuvarozás adatai, például a fuvarozó gépjármű rendszáma, a termék súlya, a csomagolás adatai, stb. Kérdésem: hogyan adózik áfa szempontjából a magyar cég értékesítése?

Háromszögügylet Kérdés

Ügyfelünk (B cég) – magyar adóalany –, aki német partnerétől (A cég) vásárol terméket, amit a német eladó közvetlenül Romániába (C cég) szállít. A fuvarozást az A cég bonyolítja. Az ügylet szereplői kizárólag a saját tagállamukban rendelkeznek adószámmal. Kérdésem: ez az értékesítési sor minősíthető-e háromszögügyletnek, vagy csak láncügylet? Az áfabevallás mely sorában kell szerepeltetni az ügylet adatait?

Mennyi bírságba kerülhet egy megbízhatatlan partner? Szakértői Kommentár

Megállapítható-e ÁFA hiány olyan közösségi tranzakciókkal összefüggésben, melyek esetében az áruk be sem lépnek Magyarország területére? A kérdés abszurditásán talán néhány általános forgalmi adónemben elmélyült olvasónk ráncolhatja a homlokát és csóválhatja a fejét, hiszen első ránézésre elképzelhetetlenek tűnhet általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezése olyan esetekben ahol Magyarország határain belül nincs áruforgalom. A gyakorlat azonban egészen más helyzetet produkál.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Táppénzigényt hová kell küldeni?

Széles Imre

tb-szakértő

Egészségbiztosítás fizetése

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close